Pusztaottlaka

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Címer feltöltése)
a (Kiegészítés)
15. sor: 15. sor:
== Gazdaság ==
== Gazdaság ==
A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.
A település lakói '''földművelés'''sel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják.
-
Négy nemzetiség jellemzi Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a Harruckern báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek.  
+
Négy nemzetiség jellemezte Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a [[Harruckern János György (1664-1742)|Harruckern]] báró által telepített szlovákok, valamint az [[Elek|Elekről]] ideköltöző dohánytermesztő németek. [[1946|1946-ban]] a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették.
A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.
A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.
38. sor: 38. sor:
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
* Békés megye kézikönyve. Főszerk.: Kőváry E. Péter. Oktinfó-Szeged Bt. – Ceba Kiadó, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
* Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
 +
* Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960. 366. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)
* Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: [https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf KSH.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)
* Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/tepertofesztivalbol-elektro-ottlaka-a-szigettel-konkuralna-a-likefest-425870/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)
* Tepertőfesztiválból Elektro-Ottlaka – a Szigettel konkurálna a LikeFest. In: [https://www.beol.hu/bekes/kultura-bekes/tepertofesztivalbol-elektro-ottlaka-a-szigettel-konkuralna-a-likefest-425870/ Beol.hu] (Látogatva: 2020. 08. 12.)

A lap 2020. augusztus 13., 15:46-kori változata

Pusztaottlaka címere

Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós között, Orosházától keletre található.

Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület Tökfalu, a töktermesztésről kapta a nevét. Bagófalu neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak.

Tartalomjegyzék

Történet

A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. Csanád győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól jutalmul megkapta a földeket. A térség sokáig Csanád vármegyéhez tartozott.

A település neve a hagyomány szerint Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg Gyula várának előőrse volt. A területet 1497-ben a Miskeyek tulajdona volt. 1560-ban Bethlen Anna, 1732-ben Raynald modenai herceg birtokolta.

Egy 1863-as katonai térképeken Tökfalu Bodzás új falu néven szerepelt. 1878-ban Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével ötven család Meggyespusztára települt, és megalapították a későbbi Pusztaottlakát.

1920-ban a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – 1928-ban vált önálló községgé. 1945 után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település 1973-ban közigazgatásilag Medgyesbodzáshoz került, de lakossági kezdeményezésre 1990-ben függetlenedett. Utolsó Békés megyei településként 1997-ben Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és Kunágota közös önkormányzattal rendelkezik.

Gazdaság

A település lakói földműveléssel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják. Négy nemzetiség jellemezte Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a Harruckern báró által telepített szlovákok, valamint az Elekről ideköltöző dohánytermesztő németek. 1946-ban a német és a szlovák lakosok egy részét kitelepítették.

A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.

Kultúra

A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják. Pusztaottlakán 1962-től általános iskola működik, mely 1989-ben lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök