Pusztaottlaka

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós között, [[O…”)
a (Címer feltöltése)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Fájl:Pusztaottlaka cimer.png|bélyegkép|150px|Pusztaottlaka címere]]
Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Medgyesbodzás]], [[Medgyesegyháza]] és [[Újkígyós]] között, [[Orosháza|Orosházától]] keletre található.
Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település [[Medgyesbodzás]], [[Medgyesegyháza]] és [[Újkígyós]] között, [[Orosháza|Orosházától]] keletre található.

A lap 2020. augusztus 12., 16:28-kori változata

Pusztaottlaka címere

Békés megyei község a Mezőkovácsházi járásban. A 322 lakosú (2019. 01. 01.) település Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós között, Orosházától keletre található.

Pusztaottlaka két fő részből áll. A külső terület Tökfalu, a töktermesztésről kapta a nevét. Bagófalu neve a románajkúak napszámos fizetéséből ered, amit állítólag így hívtak.

Tartalomjegyzék

Történet

A területet eredetileg Ajtony vezér birtokolta. Csanád győzelmet aratott Ajtony felett, majd Szent István királytól jutalmul megkapta a földeket. A térség sokáig Csanád vármegyéhez tartozott.

A település neve a hagyomány szerint Mátyás király Ott nevű jegyzőjére utal. A török uralom előtt Ottlaka a jelenlegi helyétől távolabb helyezkedett el. Eredetileg Gyula várának előőrse volt. A területet 1497-ben a Miskeyek tulajdona volt. 1560-ban Bethlen Anna, 1732-ben Raynald modenai herceg birtokolta.

Egy 1863-as katonai térképeken Tökfalu Bodzás új falu néven szerepelt. 1878-ban Ottlaka határát tagosították. A földtulajdonosok két tagot kaptak, az egyik a 26 km-re lévő Meggyespuszta volt. A távolság miatt ez a terület sokaknak megművelhetetlen volt. Ștefan Rus nagygazda vezetésével ötven család Meggyespusztára települt, és megalapították a későbbi Pusztaottlakát.

1920-ban a pusztaottlakai román családok a határ magyar oldalára, míg az ottlakai németek a román oldalra kerültek. Pusztaottlaka – a Romániához csatolt Ottlaka község határon belül maradt Meggyespuszta nevű részéből – 1928-ban vált önálló községgé. 1945 után a kollektivizálás, valamint a tanyarendszer megszüntetése miatt fokozatosan elvesztette önállóságát. A település 1973-ban közigazgatásilag Medgyesbodzáshoz került, de lakossági kezdeményezésre 1990-ben függetlenedett. Utolsó Békés megyei településként 1997-ben Pusztaottlakára is bevezették a vezetékes földgázt. Pusztaottlaka és Kunágota közös önkormányzattal rendelkezik.

Gazdaság

A település lakói földműveléssel foglalkoznak. Többségében eredetileg Erdélyből, majd Ottlakáról származó román ősökkel rendelkező családok lakják. Négy nemzetiség jellemzi Pusztaottlakát: magyarok, az Ottlakáról idetelepült románok, a Harruckern báró által telepített szlovákok, valamint az Elekről ideköltöző dohánytermesztő németek.

A terület fejlődéséért a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány tevékenykedik. Főként a napsütést igénylő terményeket – például kukoricát és tököt – termesztenek.

Kultúra

A község kultúráját a Pusztaottlaka Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány gondozza. A román nyelvet, táncot és hagyományokat óvodában és iskolában oktatják. Pusztaottlakán 1962-től általános iskola működik, mely 1989-ben lett önálló, előtte a medgyesbodzási iskola tagintézménye volt.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök