Petőfi Sándor (1823–1849)

A BékésWiki wikiből

költő, a márciusi ifjak vezére

Tartalomjegyzék

Élete

Petőfi Sándor
Petőfi búcsúja a szülői háztól (Munkácsy Mihály festménye)
Emlékoszlop Mezőberényben, a Körös-parton

Petőfi Sándor 1823. január 1-én Petrovics Sándor néven született a Pest megyei Kiskőrösön. Édesapja Petrovics István mészárosmester, édesanyja Hrúz Mária cselédlány. Egy testvére született, István.

Gyermekkorát Kiskunfélegyházán töltötte. 1828 és 1839 között Kecskeméten, Szentlőrincen, Pesten (az evangélikus, majd a piarista gimnáziumban), Aszódon és Selmecbányán tanult. A fiatal Petőfit a versírás és az irodalom mellett a színészet érdekelte. Selmecbányán megromlottak a tanulmányi eredményei, félévkor megbukott magyar történelemből. 1839 februárjában távozott az iskolából, s vándorútra indult.

1839 szeptemberétől másfél évig katonai szolgálatot teljesített a Sopronban állomásozó gyalogezrednél. Megbetegedett, katonai kórházba került, majd 1841-ben elbocsátották.

Pápán folytatta tanulmányait, a református főiskola diákja lett. 1841 októberében a pápai református főiskola logikai osztályában Jókai Mór és Orlai Petrics Soma diáktársa volt. 1842 májusában az Athenaeumban megjelent az első verse, A borozó. 1842-ben a Hazámban című költeményében használta első alkalommal a Petőfi nevet. Az 1842-es nyári szünidő után a tanulmányait anyagi nehézségei miatt nem tudta folytatni.

1846 szeptemberében megismerte Szendrey Júliát, akivel 1847. szeptember 8-án kötött házasságot. 1848. december 15-én megszületett egyetlen gyermekük, Petőfi Zoltán.

1849. július 31-én nyoma veszett a segesvári csatában. Felesége az eltűnt költő keresésére indult, mindhiába.

Petőfi Békés megyében

Petőfi Sándor Békés megyei kötődését elsősorban az Orlai Petrics Somához fűződő rokoni (másod-unokatestvérek voltak) és baráti viszonya határozta meg.

1842

Petőfi pápai diákként, 1842. szeptember elején Orlai Petrics Somával járt első alkalommal Mezőberényben. A Peleskei nótárius mezőberényi előadásán Petőfi Baczur Gazsi, Orlai Zajtai szerepében lépett színpadra. Petőfi többször fellépett a helyi olvasótársaság helyiségében. Járt az ókerti Wenckheim-pincében és Petricsék Laposi szőlőskertében. A baráti körébe tartozott tudós Kemény Pál tanító és Bonyhay Benjámin jegyző, költő. Mezőberényben írta a K... Vilmos barátomhoz és a Járnak, kelnek sokan zöld erdőben... című verseket. Költeményeket ihlettek a helyi betyártörténetek, a híres betyárok (Büngözsdi Bandi, Rózsa Sándor, Zöld Marci), Büngözsd és Kereki világa. Petőfi a szünidő végén Debrecenbe utazott.

1843

1843. szeptember végén Budapestről érkezett – pihenés céljából – az Orlai családhoz, egy hetet töltött Mezőberényben. Bonyhay Benjámin vendégséget rendezett a költő tiszteletére. Petőfi Orlaival ellátogatott a gyulai várhoz. A költő innen Debrecenbe ment, a Komlósy-féle színtársulathoz csatlakozott.

1847

Petőfi a Nagyszalontáról (Arany Jánostól) Pestre tartó útja során, 1847. június 10-én átutazott Okányon és Körösladányon. A vidék útviszonyairól az Utazás az Alföldön című költeményében írt. Körösladányban írta a Puszta föld ez, ahol most járok... című versét. A visszaemlékezések szerint Petőfi feljegyzett pár elégedetlen hangvételű sort a ladányi csárda füstös gerendájára, melyet a tartalma miatt rövidesen lemeszeltek.

1849

A politikai életből kiábrándult Petőfi a császári és a cári csapatok közeledtével, 1849. július 3-án elmenekült Pestről. A Petőfi család a Kecskemét–Szolnok–Öcsöd–Békésszentandrás útvonalon július 4-én egy ekhós kocsival érkezett meg Szarvasra, a Bárány vendégfogadóban szálltak meg. Gyomán Petőfi kocsit kért a jegyzőtől, a városházán az igazoltatás után meggyőződtek a kilétéről. A gyomaiak a vállaikra vették, emelvényre állíttatták a költőt, aki beszédet mondott a helyieknek.

Petőfi a feleségével, a fiával és a szoptatós dajkával július 5-én megérkezett Mezőberénybe, Petrics Sámuel házában szálltak meg. Petőfi többször elkísérte Bonyhayt Gyulára, ahol Szakál Lajos és Sárosi Gyula költőkkel találkozott. A gyulai tartózkodása alatt részt vett és felszólalt a megyegyűlésen. Mezőberényben megírta a hét hónapos fia életrajzát és Szörnyű idő... címmel az utolsó ismert versét. Orlai megfestette Petőfi utolsó arcképét, a költő Bonyhay Benjámin karosszékében foglalt helyet

Petőfiék július 17-én Aradra kívántak utazni, azonban induláskor az ekhós kocsi lovai megijedtek és kerítésének hajtottak. Másnap reggel megérkezett Kiss Sándor ezredes és Egressy Gábor színművész Bem József tábornok üzenetével. A Petőfi család július 18-án Csipkár Pál fuvarossal elindult Várad felé. A révnél átkeltek a Kettős-Körösön, az éjszakát az ugrai parókián töltötték. Petőfi Soltész János lelkipásztorral megíratta az utolsó üzenetét Arany Jánosnak. Innen a Rojt–Várad útvonalon folytatták az utat. A költő július 20-án Tordán elvált a családjától, július 25-én Berecken csatlakozott Bem tábornok erdélyi seregéhez.

Békés megyében írt versei

Emlékezete

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök