Petényi (Donner) László (1887–1971)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(képkorrekció)
a (Formázás javítása)
1. sor: 1. sor:
orvos
orvos
[[Fájl:Petenyi Donner Laszlo.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos]]
[[Fájl:Petenyi Donner Laszlo.jpg|bélyegkép|300px|Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos]]
 +
[[Fájl:Petenyi Laszlo sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Berthóty-családi sírboltban]]
== Élete ==
== Élete ==
7. sor: 8. sor:
'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''
'''Berthóty Magdát''', Békéscsaba első polgármesterének lányát '''vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.'''
-
[[[[Fájl:Petenyi Laszlo sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Berthóty-családi sírboltban]]]].'''[[1971]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''
+
'''[[1971]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] hunyt el Békéscsabán.''' ''„Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”''
== Munkássága ==
== Munkássága ==

A lap 2020. szeptember 29., 16:12-kori változata

orvos

Dr. Donner László városi ügyvezető orvos, tb. vármegyei főorvos
Sírja a Berthóty-családi sírboltban

Tartalomjegyzék

Élete

Donner Lajos iskolaigazgató és Haan Ida gyerekeként látott napvilágot 1887. szeptember 29-én, Békéscsabán. A városban tanult egészen a középiskola befejezéséig, majd Kolozsvárra ment egyetemre, ahol 1910. december 12-én orvosdoktorrá avatták.

Berthóty Magdát, Békéscsaba első polgármesterének lányát vette feleségül. Gyermekeik Donner István és Donner Sára.

1971. szeptember 14-én hunyt el Békéscsabán. „Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Szerény, egyszerű, barátságos segítőkészségével orvos kollégáinak, az embereknek modorával, jó tanácsaival, tiszteletét, megbecsülését elnyerte. Ő minden orvosnak a kedves „Laci bácsija” volt, akihez bármikor bizalommal lehetett fordulni segítségért, tanácsért.”

Munkássága

Miután megszerezte a diplomáját Bécsbe ment, onnan pedig Temesvárra, ahol aktív katonaorvosként dolgozott a helyőrségi kórház sebészeti osztályán, egészen 1913. október 1-jéig, amikor kinevezték ezredorvosnak. 1914 júliusáig, az első világháború kitöréséig a temesvári 7. császári és királyi tarackezrednél ezredorvosfőnökként működött. A háború kitörésekor 7. császári és királyi Vilmos huszárezred orvosfőnökeként vonult hadba. 1917. december 1-jétől 1918. november 12-ig az 1035. sz. tábori kórház parancsnoka volt, valamint a belgyógyászati, aztán a sebészeti osztály vezetőjeként munkálkodott Maroshévízen. Itt nemcsak a katonákat kezelték, hanem a lakosoknak is bérmentes ellátást nyújtottak.

Petényi a háború végével visszatért Békéscsabára, ahol a Tanácsköztársaság idején a helyi tartalékkórház sebészeti osztályát vezette. Később kerületi orvosként praktizált az oláhok bevonulásáig. 1926-ban a városban ügyvezető orvossá választották, majd 1929-ben Békés vármegye főispánja kinevezte tiszteletbeli vármegyei főorvossá. 1936-ban állami tisztiorvosi megbízást kapott, rábízták a város egészségügyének irányítását. Ezt a tevékenységet nyugdíjazásáig, 1962. májusáig látta el.

Békéscsaba egészségügyi hálózatának az irányítása 43 éven keresztül volt Petényi (Donner) László kezében. Munkája kezdetén még sokszor nem volt elegendő pénzügyi háttér a szegény betegek ellátásának finanszírozására. Vezetése alatt sikerült kialakítania egy magasabb színvonalú egészségügyi rendszer feltételeit. Irányítása alatt alakult meg a Stefánia Csecsemővédő Egyesület helyi szervezete, a Tüdőgondozó Intézet és a Bőr-Nemibeteggondozó Intézet. Mindemellett részt vett a kórház korszerűsítésében, az új szakrendelő-intézet megalakításában. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, a város képviselőtestületének, és számos kulturális és társadalmi egyesületnek is tagja volt.

Szeretett városa sorsát igazán a szívén viselte, mindennapos teendői mellett nagy gonddal kutatta fel Békéscsaba történetének dokumentumait, hogy azok az utókor számára fennmaradjanak.

Díjai

Emlékezete

1992-ben Békéscsabán utcát neveztek el róla, így emlékezve munkásságára.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök