Perlrott-Csaba Vilmos (1880–1955)

A BékésWiki wikiből

A lap 2020. február 4., 10:49-kori változata

festőművész, a modern magyar festészet egyik úttörője

Élete

Perlrott-Csaba Vilmos

Békéscsabán született 1880. február 2-án. Az elemi iskola négy osztályát szülővárosában végezte. Rajzkészségére az iskola tanítója figyelt fel először, akinek tanácsára kezdett el rajzolni. 1899-től Pesten a Fővárosi Iparrajz Iskolába járt. Órásmester édesapja zenészt vagy órást akart belőle nevelni, a zene tanulásához azonban nem volt kedve, inkább a festői pálya vonzotta.

1904 májusában Abonyba került Koszta Józsefhez, aki tehetségesnek tartotta, így már júliusban Nagybányára irányította. Itt Iványi Grünvald Béla tanítványa lett. A nagybányai festés- és szemléletmódban gyökerező első képe, a Cigányok (1904), mely párizsi ösztöndíjhoz juttatta.

Párizs művészete sorsdöntő hatással volt fejlődésére. A Julian Akadémián Jean Paul Laurens óráit hallgatta. Manet Olimpia és Balkon című alkotásai komoly benyomást tettek rá. 1906 őszén otthagyta az Akadémiát, többedmagával Matisse-iskolát alapítottak. Az Henri Matisse-tól tanultak átalakították szemléletét, elsajátította az „interpretált kópia” technikát. Képein uralkodóvá vált a konstrukció, a plasztikus formák szerkesztettsége. Hatással volt rá Matisse mellett Cézanne, Gauguin és Van Gogh stílusa egyaránt. Nagybányára visszatértekor több barátjával együtt "neós"-nak nevezték el.

1919 karácsonyán feleségül vette Gráber Margit (1895–1993) festőnőt. 1929-ben elváltak, de a későbbiekben is szerepeltek együtt kiállításokon.

Miután a fehérterror idején veszélybe került az élete, az 1920 és 1923 közti időszakot emigrációban töltötte feleségével.

Pár nappal a 75. születésnapja előtt, Budapesten hunyt el 1955. január 23-án. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik.

Munkássága

Külföldön kiállításon először 1907-ben szerepelt festményeivel a Salon d’Automne termében. 1908 és 1913 között egyre gyakoribbá váló párizsi kiállításai mellett képeivel Brüsszelben, Nizzában és Kölnben is szerepelt. 1911-ben Spanyolországban járt francia alapítványi ösztöndíjjal. El Greco képeinek hatására Perlrott művészete az expresszionizmus irányába fordult.

A tízes évek elején "neós" barátaival "kivonult" Nagybányáról és 1919-ig a kecskeméti művésztelepen dolgozott, aminek vezetője Iványi Grünwald lett. Perlrott mellett Nagybányáról érkezett Mikola András, Bálint Rezső és Bornemissza Géza is. Kecskemét Cigányvárosa tökéletes témát biztosított a művészek számára, de Perlrottnak alkotói szempontból hiányoztak a nagybányai hegyek. A művésztelepesek 1913-ban és 1919-ben állítottak ki közösen. A fehérterror kezdetén azt ajánlották neki, hogy meneküljön. Emigrálása szakította meg a hazai ténykedését.

Külföldi tartózkodása alatt több kiállításon is láthatók voltak alkotásai. 1924-ben hazatért, az Andrássy úton bérelt műtermet. Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT), mely 1943-ig évente szervezett tárlatokat a Nemzeti Szalonban. Ezeken Perlrott állandó kiállító volt.

Az 1920-as és 1930-as években kisebb megszakításokkal Németországban, majd Párizsban élt. A Notre Dame-ot több festményén is szerepeltette. A Műbarátok Köre megrendelésére készülő művészi mappa készítői között volt Perlrott is. 1930-ban szülővárosa, Békéscsaba számára is megmutathatta tehetségét, a múzeumban nyílt kiállítása. A kolozsvári, nagybányai, nagyváradi, aradi kiállításokat hatósági engedély tette lehetővé idegen állampolgársága miatt. A temesvári tárlat esetén jóváhagyás híján két festőtársával együtt kiutasították, festményeiket egy temesvári barátjuknál hagyták, ahol pár héttel az eset után csoportos kiállítás nyílt.

Matisse és Braque hatása alól folyamatosan eltávolodott, és bizonyos mértékig visszatért a nagybányai elvekhez. Az 1930-as évek második felétől – miután kapcsolata megszakadt Nagybányával – rendszeresen járt Szentendrére, ahol főként tájképeket festett. Utolsó párizsi kiállítására 1939-ben került sor. Az 1940-es évektől Szentendrén élt egészen haláláig. A tájképek mellett csendéleteket és női aktokat festett. Izraelita vallásához kapcsolódóan a jeles személyek portréját is elkészítette. A két világháború között leggyakrabban a KÚT és a Tamás Galéria tárlatain lépett a nyilvánosság elé.

1941-ben szerepelt a neve a Szocialista Képzőművészek Csoportjának jegyzőkönyvében, mint meghívott kiállító. Tiszteletbeli tagja volt a Szocialista Képzőművészek Társaságának. 1949-ben beválasztották a Szentendrei Festők Társaságába.

1949 elején gyűjteményének nagy részét a békéscsabai múzeumnak ajándékozta volna, a Városi Tanács azonban nem foglalkozott a felajánlással.

Művészetében ötvözni akarta a francia fauvizmus, az expresszionizmus és a magyar tradíció, elsősorban Koszta József és Ferenczy Károly formajegyeit. Cézanne és Greco alkotásait tekintette példaértékűnek. Posztimpresszionista stílusban is alkotott.

A Munkácsy Mihály Múzeum 19 Perlrott-alkotást őriz.

Díjak, kitüntetések

• Erzsébetvárosi Kaszinó-díj (1917)
• Ferenc József jubileumi díj (1918)
• Fővárosi Képzőművészeti Nagydíj (1918)

Emlékezete

• 1972-ben 62 festményét bemutató emlékkiállítás nyílt Kecskeméten.
• 1977-ben Szentendrén nyílt emlékkiállítás a Művésztelepi Galériában.
• A Szekszárdi Művészetek Háza 1989-ben emlékezett kiállítással Perlrott-Csaba Vilmosra.
• Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtár adott otthont emlékkiállításnak a Békéstáji Művészeti Társaság szervezésében.
• 2005-ben a Munkácsy Mihály Múzeum kiállítással és egy kiadott kötettel emlékezett a város szülöttéről.
• 2015-ben a szentendrei Ferenczy Múzeumban Szenvedély és ráció címmel nyílt meg Perlrott-Csaba Vilmos életmű-kiállítása.
• Békéscsabán 2016-ban emléktáblát avattak tiszteletére.

Kiállítások, melyeken részt vett

Hazaiak

• 1906, 1924, 1931, 1933 • Nagybánya
• 1907, 1931 • Könyves Kálmán Rt.
• 1908, 1934 • Kolozsvár
• 1908, 1924 • Nagyvárad
• 1908 • Arad
• 1909, 1912, 1913, 1914, 1916, 1917, 1918, 1935, 1939, 1940, 1942, * 1943 • Műcsarnok
• 1918, 1919, 1926, 1931, 1932, 1933, 1945, 1947 • Ernst Múzeum
• 1922, 1923 • Helikon
• 1924 • Belvedere
• 1924, 1925, 1927, 1932, 1934, 1936, 1938, 1940, 1941, 1942, 1943 • Nemzeti Szalon
• 1929, 1931, 1932, 1937, 1942 • Tamás Galéria
• 1930 • Temesvár
• 1931 • Brassó
• 1949, 1952 • Fényes Adolf Terem

Külföldiek

• 1907, 1909, 1910, 1911, 1912 • Párizs
• 1908 • Brüsszel
• 1909 • Nizza
• 1920 • Drezda
• 1922 • Hamburg
• 1923 • Prága
• 1928 • Zürich

Képgaléria

Én és a feleségem (Perlrott-Csaba Vilmos festménye)

Csendélet (Perlrott-Csaba Vilmos festménye)

Pátzay Pál szobrászművész Perlrott-Csaba Vilmost ábrázoló alkotása

Források

• A 20. századi magyar festészet és szobrászat. Budapest : Képzőműv. K., 1986. 249–251. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880–1955) : alkotói pályájának főbb állomásai. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2005. 9–99. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Bornemissza Géza: Perlrott-Csaba Vilmos művészete és önéletrajza. Budapest : Dante, 1929. 15. p., 32. tábla.

• Emléktáblát avatnak Perlrott Csaba Vilmos festőnek Csabán. In: hír6.hu (Látogatva: 2018. 02. 26.)

• Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 18. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Losonci Miklós: Perlrott-Csaba Vilmos festői életműve. In: Pest Megyei Hírlap, 21. évf. 162. szám (1977. július 12.) 4. p. (Látogatva: 2018. 02. 23.)

• Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1969. 393. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Murádin Jenő: Perlrott-Csaba Vilmos pályarajzához. In: Békési Élet, 24. évf. 3. szám (1989) 394–401. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 733. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Rózsa Miklós: Perlrott-Csaba Vilmos. In: Magyar Művészet, 14. évf. 5. szám (1938) 145–149. p.

• Sass Árpád: Perlrott-Csaba Vilmos : 1880–1955. In: Viharsarok Népe, 11. évf. 22. szám (1955. január 27.) 4. p. (Látogatva: 2018. 02. 23.)

• Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 478–479. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Sümegi György: Az ismeretlen Perlrott-Csaba Vilmos. In: Új Művészet. 2. évf. 10. sz. 1991. 26-28. p. (Kép)

• Szenvedély és ráció. In: Szentendre város hivatalos honlapja (Látogatva: 2020. 02. 04.)

• Szilágyi András: A Csabai Perlrott. Az ismeretlenség és az újrafelfedezés áldozata. In: Békés Megyei Hírlap. 49. évf. 72. szám (1994. március 26–27.) 7. p. (Kép)

• Szilágyi András: Tisztelet Perlrott előtt. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 151. szám (1996. június 29–30.) p. (Látogatva: 2018. 02. 23.)

Kapcsolódó irodalom

• Bálint Aladár: Perlrott Csaba Vilmos képei. In: Nyugat, 16. évf. 2. szám (1923)

• Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos : Olajfestmények, grafikák, 1907–1945. In: Bárka, 13. évf. 1. szám (1993) 89–91. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos kritikai értékeléséről. In: Cumania 10. szerk.: Básznky Pál – Sztrinkó István. Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1987. 555–580. p.

• Boros Judit: Perlrott Csaba Vilmos szintetizáló festészete. In: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig : 1904–1914. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria, 2006. 235–246. p.

• Dévényi Iván: Perlrott-Csaba Vilmos emlékezete. In: Tolna Megyei Népújság, 25. évf. 169. szám (1975. július 20.) 8. p.

• Elek Artúr: Perlrott Csaba Vilmos. In: Nyugat, 16. évf. 2. szám (1923)

• Hevesy Iván: Perlrott Csaba Vilmos új képei. In: Nyugat, 15. évf. 15–16. szám (1922)

• Magyar művészhetek reprezentatív képzőművészeti kiállítása : 1947 január. v. Ernst Múzeum. VI., Nagymező-u 8.

• Murádin Jenő: Függőhidak : válogatott művészettörténeti. Sepsiszentgyörgy : ARTprinter Könyvkiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Perlrott-Csaba Vilmos: Perlrott-Csaba Vilmos művészete. Budapest : Dante, 1929. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Pogány Ö. Gábor: Perlrott-Csaba Vilmos kiállítása. In: Petőfi Népe, 27. évf. 148. szám (1972. június 25.) 6. p.

• Rabinovszky Máriusz: Két korszak határán. Budapest : Corvina, 1965. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest : Kulturtrade Kiadó, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Sümegi György: Perlrott Csaba Vilmos a Kecskeméti Művésztelepen. In: Forrás, 49. évf. 6. szám (2017) 86–119. p.

• Szilágyi András: Képhántás : tanulmányok, esszék. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

• Tóth János, Cs.: Perlrott, a csabai : tisztelgő emlékezés a megyei könyvtárban. In: Csabai Mérleg, 6. évf. 25. szám (1996. június 27.) 3. p.

• Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet. In: Nagybánya művészete : kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. sorozatszerk.: Nagy Ildikó. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1) 1996. 246–268. p.

Külső hivatkozások

• Perlrott Csaba Vilmos In: Kieselbach Galéria és Aukciósház.
• Perlrott Csaba Vilmos In: port.hu
• Perlrott-Csaba Vilmos In: Wikipedia
• Séta budapesti zsidó temetőkben