Papp János (1933–2007)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (kép beszúrása) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (→Munkássága: javítás könyv sorozat) |
||
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Papp János [[1933]]. [[március 17.|március 17]]-én született Makón. '''Édesapja''' pénzügyi tisztviselő volt, aki '''József Attilával egy időben járt a makói gimnáziumba''', s akit még '''Juhász Gyula''' tanított. | Papp János [[1933]]. [[március 17.|március 17]]-én született Makón. '''Édesapja''' pénzügyi tisztviselő volt, aki '''József Attilával egy időben járt a makói gimnáziumba''', s akit még '''Juhász Gyula''' tanított. | ||
Az általános iskolát Makón végezte, gimnáziumi éveit '''Zilahon''' és '''Esztergomban''' töltötte, végül a makói Csanád Vezér Gimnáziumban (később Szántó Kovács János Gimnázium) érettségizett. '''Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar‒történelem szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet''' [[1955]]-ben, ezzel párhuzamosan zenekonzervatóriumot végzett. Szintén a '''szegedi egyetemen nyert bölcsészettudományi doktori címet''' [[1964]]-ben. Karmester szeretett volna lenni, ám az élet a tanári pályára vezette. | Az általános iskolát Makón végezte, gimnáziumi éveit '''Zilahon''' és '''Esztergomban''' töltötte, végül a makói Csanád Vezér Gimnáziumban (később Szántó Kovács János Gimnázium) érettségizett. '''Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar‒történelem szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet''' [[1955]]-ben, ezzel párhuzamosan zenekonzervatóriumot végzett. Szintén a '''szegedi egyetemen nyert bölcsészettudományi doktori címet''' [[1964]]-ben. Karmester szeretett volna lenni, ám az élet a tanári pályára vezette. | ||
| - | Negyvenhat évet töltött a katedrán. 1955-től [[1974]]-ig [[Békéscsaba|Békéscsabán]], a [[Rózsa Ferenc Gimnázium]] tanáraként generációkat nevelt a magyar nyelv és irodalom szeretetére. 1974-től tizenhárom éven át '''Szombathelyen''' a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola adjunktusa, majd [[1977]]-től docense. 1987-ben Békéscsabára hívták, [[1989]]-ig az új tanítóképző főiskolán tanszéki csoportvezető főiskolai docens volt, [[1990]]-től a magyar nyelv és irodalom tanszék tanszékvezető főiskolai tanáraként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. | + | Negyvenhat évet töltött a katedrán. 1955-től [[1974]]-ig [[Békéscsaba|Békéscsabán]], a [[Rózsa Ferenc Gimnázium]] tanáraként generációkat nevelt a magyar nyelv és irodalom szeretetére. 1974-től tizenhárom éven át '''Szombathelyen''' a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola adjunktusa, majd [[1977]]-től docense. [[1987]]-ben Békéscsabára hívták, [[1989]]-ig az új tanítóképző főiskolán tanszéki csoportvezető főiskolai docens volt, [[1990]]-től a magyar nyelv és irodalom tanszék tanszékvezető főiskolai tanáraként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. |
'''[[1962]]-ben házasságot kötött Ádám Györgyi matematikatanárral''', egy fiuk született, '''Péter'''. | '''[[1962]]-ben házasságot kötött Ádám Györgyi matematikatanárral''', egy fiuk született, '''Péter'''. | ||
Sokoldalú, érdeklődő ember volt, tanítványai, munkatársai körében köztiszteletnek örvendett. '''Élete javát Békéscsabán töltötte''', szinte nap mint nap eljárt a [[Békés Megyei Könyvtár|megyei könyvtárba]]. A városban rengetegen ismerték és kedvelték a mindig kedves, mosolygós, ősz hajú tanár urat. '''Igazi úriember és européer volt.''' Nagy zenerajongó hírében állt, '''rendszeresen publikált az Opera című folyóiratban'''. Nyitott volt más népek és országok élete és kultúrája iránt, nagyon szeretett utazni, amikor csak tehette, járta a világot. | Sokoldalú, érdeklődő ember volt, tanítványai, munkatársai körében köztiszteletnek örvendett. '''Élete javát Békéscsabán töltötte''', szinte nap mint nap eljárt a [[Békés Megyei Könyvtár|megyei könyvtárba]]. A városban rengetegen ismerték és kedvelték a mindig kedves, mosolygós, ősz hajú tanár urat. '''Igazi úriember és européer volt.''' Nagy zenerajongó hírében állt, '''rendszeresen publikált az Opera című folyóiratban'''. Nyitott volt más népek és országok élete és kultúrája iránt, nagyon szeretett utazni, amikor csak tehette, járta a világot. | ||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
'''Publikációinak száma megközelíti a háromszázat.''' Színháztörténeti, irodalomtörténeti munkái mellett számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, könyv-, színházi, zenekritikákat írt, honismereti, helytörténeti, hadtörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Több, Békéscsabával és Békés megyével kapcsolatos írás mellett nevéhez fűződik a szegedi, a pécsi, a miskolci opera történetének feldolgozása. | '''Publikációinak száma megközelíti a háromszázat.''' Színháztörténeti, irodalomtörténeti munkái mellett számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, könyv-, színházi, zenekritikákat írt, honismereti, helytörténeti, hadtörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Több, Békéscsabával és Békés megyével kapcsolatos írás mellett nevéhez fűződik a szegedi, a pécsi, a miskolci opera történetének feldolgozása. | ||
| - | '''A nyomdászok nagy barátja volt''', tiszteletbeli nyomdásznak számított. Évtizedekig tartó kapcsolata a nyomdászszakmával [[1964]]-ben kezdődött, amikor a Rózsa Ferenc Gimnáziumban elindult az első szedőosztály, és Papp János bekapcsolódott a képzésbe. Közreműködésével [[1966]]-tól kezdődően a tanműhely kiadásában több könyv és | + | '''A nyomdászok nagy barátja volt''', tiszteletbeli nyomdásznak számított. Évtizedekig tartó kapcsolata a nyomdászszakmával [[1964]]-ben kezdődött, amikor a Rózsa Ferenc Gimnáziumban elindult az első szedőosztály, és Papp János bekapcsolódott a képzésbe. Közreműködésével [[1966]]-tól kezdődően a tanműhely kiadásában több könyv és könyvsorozat látott napvilágot. A '''Bibliotheca Bekesiensis címmel [[1967]]-ben indult könyvsorozat 1‒11. kötetének sorozatszerkesztője''' Papp János volt. A gyomai Kner Nyomdával való együttműködésének köszönhetően született meg a '''Kner Nyomdaipari Múzeum Füzetei''' című igényes sorozat, amelyből négy kötetnek Papp János a szerzője. Másik '''kedvenc területe a békéscsabai színészet''' volt, ennek történetét négy kötetben dolgozta fel. Jelentős munkái közé tartozik még a '''Hangversenyélet Békéscsabán''' című könyv. |
== Díjak, kitüntetések == | == Díjak, kitüntetések == | ||
A lap 2018. február 14., 18:07-kori változata
főiskolai tanár
Tartalomjegyzék |
Élete
Papp János 1933. március 17-én született Makón. Édesapja pénzügyi tisztviselő volt, aki József Attilával egy időben járt a makói gimnáziumba, s akit még Juhász Gyula tanított. Az általános iskolát Makón végezte, gimnáziumi éveit Zilahon és Esztergomban töltötte, végül a makói Csanád Vezér Gimnáziumban (később Szántó Kovács János Gimnázium) érettségizett. Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar‒történelem szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet 1955-ben, ezzel párhuzamosan zenekonzervatóriumot végzett. Szintén a szegedi egyetemen nyert bölcsészettudományi doktori címet 1964-ben. Karmester szeretett volna lenni, ám az élet a tanári pályára vezette. Negyvenhat évet töltött a katedrán. 1955-től 1974-ig Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanáraként generációkat nevelt a magyar nyelv és irodalom szeretetére. 1974-től tizenhárom éven át Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola adjunktusa, majd 1977-től docense. 1987-ben Békéscsabára hívták, 1989-ig az új tanítóképző főiskolán tanszéki csoportvezető főiskolai docens volt, 1990-től a magyar nyelv és irodalom tanszék tanszékvezető főiskolai tanáraként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1962-ben házasságot kötött Ádám Györgyi matematikatanárral, egy fiuk született, Péter. Sokoldalú, érdeklődő ember volt, tanítványai, munkatársai körében köztiszteletnek örvendett. Élete javát Békéscsabán töltötte, szinte nap mint nap eljárt a megyei könyvtárba. A városban rengetegen ismerték és kedvelték a mindig kedves, mosolygós, ősz hajú tanár urat. Igazi úriember és européer volt. Nagy zenerajongó hírében állt, rendszeresen publikált az Opera című folyóiratban. Nyitott volt más népek és országok élete és kultúrája iránt, nagyon szeretett utazni, amikor csak tehette, járta a világot. Papp János 2007. április 12-én, hetvennégy évesen, rövid betegség után hunyt el. Budapesten helyezték végső nyugalomra.
Munkássága
Publikációinak száma megközelíti a háromszázat. Színháztörténeti, irodalomtörténeti munkái mellett számos kiadványt, könyvet szerkesztett, válogatásokat adott közre, könyv-, színházi, zenekritikákat írt, honismereti, helytörténeti, hadtörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Több, Békéscsabával és Békés megyével kapcsolatos írás mellett nevéhez fűződik a szegedi, a pécsi, a miskolci opera történetének feldolgozása. A nyomdászok nagy barátja volt, tiszteletbeli nyomdásznak számított. Évtizedekig tartó kapcsolata a nyomdászszakmával 1964-ben kezdődött, amikor a Rózsa Ferenc Gimnáziumban elindult az első szedőosztály, és Papp János bekapcsolódott a képzésbe. Közreműködésével 1966-tól kezdődően a tanműhely kiadásában több könyv és könyvsorozat látott napvilágot. A Bibliotheca Bekesiensis címmel 1967-ben indult könyvsorozat 1‒11. kötetének sorozatszerkesztője Papp János volt. A gyomai Kner Nyomdával való együttműködésének köszönhetően született meg a Kner Nyomdaipari Múzeum Füzetei című igényes sorozat, amelyből négy kötetnek Papp János a szerzője. Másik kedvenc területe a békéscsabai színészet volt, ennek történetét négy kötetben dolgozta fel. Jelentős munkái közé tartozik még a Hangversenyélet Békéscsabán című könyv.
Díjak, kitüntetések
- 1973 Szocialista Kultúráért kitüntetés
- 1979 Kiváló Munkáért kitüntetés
- 1992 Magyar Felsőoktatásért Emlékérem
- 2005 Adomány Díj a város és a megye kulturális közéletében végzett kimagasló teljesítményért
Válogatott könyvei, tanulmányai
- A békéscsabai színészet története I–IV. (1961, 1963, 1965, 1967) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dutka Ákos pályakezdése (1968) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A Gyulai Várszínház öt éve (1969) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dutka Ákos második pályaszakasza (1971) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés megye néprajza minikönyvsorozat, 12 kötet (1973–1979, a sorozat tematikai összeállítója) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dutka Ákos nagyváradi publicisztikája (1976) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A makói József Attila Irodalmi és Művészeti Társaság története (1980) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából 1875–1944 (1980) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tevan Andor irattára és levelezése a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában (1985) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A szép könyv dicsérete: A Tevan könyvek kritikái (1989) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kner Imre és a nemzetközi könyvélet (1991) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán (1998, A színház című fejezet szerzője) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A békéscsabai műkedvelő színjátszás története 1845–1944 (1996) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hangversenyélet Békéscsabán I–II. (2001, 2006) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Források
- Személyi bibliográfiák 2. Papp János. Kőrösi Csoma Sándor Főiskola, Békéscsaba, 1993
- E. Szabó Zoltán: Emlékezzünk dr. Papp Jánosra! Csabai Mérleg, 2007. május 24., XVII. évf. 9. szám. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Malatyinszki József: Nyomdász arcképcsarnok, a Kner‒Tevan Alapítvány, Békéscsaba és a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium könyvsorozatának 4. kötete, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
