Panwitz Vilmos (1865–1937)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (temető nevének javítása)
7. sor: 7. sor:
[[1884]]. [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] elvégezte Horvátországban a károlyvárosi hadapródiskolát. '''Hadapród őrmesterként Szegedre, a császári és királyi 46. gyalogezredhez került.''' Kapitányként katonai szemlén dicséretben részesült, erről egy [[1910|1910-es]] sajtócikk tanúskodik. '''[[1911|1911-ben]] őrnaggyá léptették elő.''' A 46. gyalogezrednél [[1913|1913-ig]] látott el katonai szolgálatot.
[[1884]]. [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] elvégezte Horvátországban a károlyvárosi hadapródiskolát. '''Hadapród őrmesterként Szegedre, a császári és királyi 46. gyalogezredhez került.''' Kapitányként katonai szemlén dicséretben részesült, erről egy [[1910|1910-es]] sajtócikk tanúskodik. '''[[1911|1911-ben]] őrnaggyá léptették elő.''' A 46. gyalogezrednél [[1913|1913-ig]] látott el katonai szolgálatot.
-
'''Békéscsabán hunyt el [[1937]]. [[október 8.|október 8-án]].''' Temetésére [[október 10.|október 10-én]] került sor a Ligeti temetőben, a szertartást [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Zs. Lajos]] vezette.
+
[[Fájl:Panwitz Vilmos sirja.JPG|bélyegkép|Sírköve a Ligeti temetőben.]]'''Békéscsabán hunyt el [[1937]]. [[október 8.|október 8-án]].''' Temetésére [[október 10.|október 10-én]] került sor a Ligeti temetőben, a szertartást [[Szeberényi Lajos Zsigmond (1859‒1941)|Szeberényi Zs. Lajos]] vezette.
== Munkássága ==
== Munkássága ==

A lap 2020. július 5., 15:27-kori változata

a császári és királyi 101. gyalogezred ezredparancsnoka

Tartalomjegyzék

Élete

Panwitz Vilmos

Nemes Panwitz Vilmos 1865-ben született Békéscsabán.

1884. augusztus 18-án elvégezte Horvátországban a károlyvárosi hadapródiskolát. Hadapród őrmesterként Szegedre, a császári és királyi 46. gyalogezredhez került. Kapitányként katonai szemlén dicséretben részesült, erről egy 1910-es sajtócikk tanúskodik. 1911-ben őrnaggyá léptették elő. A 46. gyalogezrednél 1913-ig látott el katonai szolgálatot.

Sírköve a Ligeti temetőben.
Békéscsabán hunyt el 1937. október 8-án. Temetésére október 10-én került sor a Ligeti temetőben, a szertartást Szeberényi Zs. Lajos vezette.

Munkássága

1913. május 1-én őrnagyi rangot kapott, és áthelyezték Békéscsabára a 101. gyalogezredhez. A 101-es gyalogezredet 1883-ban alapította Drathschmidt Károly gyalogsági tábornok, többek között abból a szegedi 46. zászlóaljból, melyben Panwitz is szolgált. Az ezred Békés vármegye több területén is állomásozott, egyetlen zászlóaljuk a világháború kezdetéig Békéscsabán maradt, melynek a parancsnokságát Panwitzra bízták.

Az első világháború kitörését követően, 1914. augusztus 2-án indult el Panwitz alezredessel a III. zászlóalj a szerb frontra. Mindössze pár napot tartózkodtak ott, augusztus végén a 101-eseket Galíciába vezényelték. Augusztus 30-án, a rohatyni csatában a III. zászlóalj tartalékként állomásozott, ekkor estek át a tűzkeresztségen. Az alezredes valamennyi, az ezredet érintő ütközetében jelen volt. Panwitz Vilmos felelősséget érzett katonái iránt, amit bizonyít az a cselekedete is, amikor gyűjtést indított a táborban az elesett hősök családtagjainak megsegítésére. Háborús szerepvállalásának – egy időre – betegsége vetett véget 1914 szeptemberében.

Felgyógyulásakor, 1915. május 1-én megkapta Budweis–Neuhausban a 101. gyalogezred pót-zászlóaljának parancsnoki pozícióját, melyet egészen 1918. március 31-ig irányított. 1916. március 1-én ezredesi rangot kapott. 1919 januárjában nyugdíjazták.

A nyugdíjas katonák, hadirokkantak, özvegyek, valamint árvák támogatását segítő Turul Biztosító Részvénytársaság békéscsabai főügynökségének társvezetője lett, Kelemen Gyula nyugalmazott százados mellett. 1922. augusztus 2-án – a komarestie-slobadziai győzelem 5. évfordulóján – megalakult „A volt 101-esek Bajtársi Szövetsége”, az eseményen Panwitz Vilmos köszöntötte a résztvevőket. A szövetség ügyvezető elnökeinek Kummer Ferencet és Medovarszky Mátyást választották. 1924-ben már Panwitz Vilmos elnökletével működött a 101-esek Bajtársi Szövetsége.

1925-ben Gyulaváriba érkezett József királyi herceg. Panwitz Vilmos a 101-esek nevében mondott tisztelgő beszédet. Békés megyében több helyen is emlékoszlop-állítással tisztelegtek az első világháború hősi halottai előtt: 1925-ben Tótkomlóson, 1926-ban Csorváson és Sarkadon, 1927-ben Szarvason és Békésen. Panwitz valamennyi ünnepélyen jelen volt, a 101-esek képviseletében. 1925-ben pedig az orosházi hősök nevét tartalmazó emléktáblát avatták fel Orosházán, Panwitz Vilmos jelenlétében. Ugyancsak tiszteletét tette 1934-ben Mezőberényben, a helyi HONSZ csoport ünnepélyes zászlóavató ünnepségén.

Praznowszky Béla, egykori 101-es rokkant hadnagy állította össze azt a szarvasi anyakönyvet, melybe háborús visszaemlékezését közölte Panwitz Vilmos is.

1933-ban – 50 esztendővel a 101-es gyalogezred felállítását követően – tiszteletére ünnepélyt szerveztek Békéscsabán. Az 1934-es csabai frontharcos nap zászló-avatásán is jelen volt. 1934-ben Békéscsabán emléktáblát avattak a 101-esek és a 4. honvédgyalogezred tiszteletére, a szeptember 23-ai ünnepségen Panwitz Vilmos a 101-esek nevében tartott avatóbeszédet. A díszmenetben a 101-eseket Panwitz katonai ruhájában, kardját kivonva vezette. Hetvenedik születésnapja alkalmából barátai, tisztelői, bajtársai a Csaba Szállodában díszvacsorát rendeztek tiszteletére.

Díjak, kitüntetések

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök