Pándy Kálmán (1868–1945)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „ideg- és elmegyógyász == Élete == '''Pándy Kálmán 1868. október 14-én született Ókígyóson.''' Édesapja Pándy István, csabai ügyvéd…”)
(Emlékezete: emléktábla belső hivatkozása)
37. sor: 37. sor:
* '''A gyulai kórház [[1986|1986-ban]] vette fel Pándy Kálmán nevét.''' Az intézet területén [[1996|1996-ban]] '''emlékkövet állítottak''' tiszteletére. A pszichiátriai épületben '''Pándy-emléktábla''' található.
* '''A gyulai kórház [[1986|1986-ban]] vette fel Pándy Kálmán nevét.''' Az intézet területén [[1996|1996-ban]] '''emlékkövet állítottak''' tiszteletére. A pszichiátriai épületben '''Pándy-emléktábla''' található.
* A Pándy Kálmán Megyei Kórházban '''emléknappal tisztelegnek''' a névadó főorvos munkássága előtt. A kórházi dolgozókat a '''Pándy-emlékérem'''mel, illetve a '''Pándy Nővér''' címmel jutalmazzák, továbbá '''Pándy-emlékfát''' ültetnek.
* A Pándy Kálmán Megyei Kórházban '''emléknappal tisztelegnek''' a névadó főorvos munkássága előtt. A kórházi dolgozókat a '''Pándy-emlékérem'''mel, illetve a '''Pándy Nővér''' címmel jutalmazzák, továbbá '''Pándy-emlékfát''' ültetnek.
-
* Gyulán '''emléktábla''' áll egykori lakása falán (Munkácsy Mihály utca 5.).
+
* Gyulán '''[[Pándy Kálmán-emléktábla (Gyula, Munkácsy u. 5.)|emléktábla]]''' áll egykori lakása falán (Munkácsy Mihály utca 5.).
* Gyulán '''Pándy Kálmán Alapítvány'''t hoztak létre.
* Gyulán '''Pándy Kálmán Alapítvány'''t hoztak létre.
* [[Újkígyós|Újkígyóson]] '''utca''' viseli nevét.
* [[Újkígyós|Újkígyóson]] '''utca''' viseli nevét.

A lap 2019. szeptember 8., 10:28-kori változata

ideg- és elmegyógyász

Tartalomjegyzék

Élete

Pándy Kálmán 1868. október 14-én született Ókígyóson. Édesapja Pándy István, csabai ügyvéd, édesanyja Winkler Karolina. Testvérei: István, Krisztina, József, Erzsébet és Sarolta. Keresztszülei Göndöcs Benedek apátplébános és Wenckheim Krisztina grófnő.

Az elemi iskolát Gyulán végezte el. Középiskolába és egyetemre Budapesten, Bécsben, majd Berlinben járt. 1893-ban a Magyar Királyi Tudományegyetem Orvosi Karán orvosdoktori oklevelet szerzett. Ideg- és elmegyógyászatot Lauffenauer Károlytól és Jendrassik Ernőtől tanult. A facialis paresisről írt tanulmányával kiérdemelte a Sänger-díjat. A Jendrassik Ernő professzorral végzett kutatásainak köszönhetően egyéves bécsi tanulmányúton (Bene Ferenc ösztöndíj) vett részt. Külföldön a Theodor Meynert professzor mellett eltöltött időszak meghatározta Pándy későbbi munkásságát.

1898-ban Budapesten feleségül vette Dömötör Izabellát. Egy gyermekük született, László. Második feleségével, a finn Hjelt Ainóval 1904-ben kötött házasságot Upszalában. A házasságból négy fiúgyermek született. 1937-ben dr. Szalkay Ilona gyerekorvosnővel házasodott össze.

Pándy Kálmán kedvelte a zenét, hegedűn is játszott. Németül, angolul, franciául, latinul és görögül is tudott. Magánkönyvtára főként tudományos, eredeti nyelvű szakkönyvekből állt. A család többször lovaskocsis kiránduláson vett részt. Lakásukban többször finn vendégek szálltak meg.

1945. január 27-én saját kezével vetett véget életének Budakalászon.

Munkássága

Pándy Kálmán 18921893-ban az Elmekórtani Intézet díjtalan gyakornoka volt, majd 1895-től az Elmekórtani Tanszék tanársegéde lett. 1897 novemberétől orvosi gyakorlatot teljesített Gyulán. 1898-tól a vármegyei közkórház alorvosaként dolgozott.

Segédorvosként 1898-ban a 101-es gyalogezredtől a gyulai 2. honvéd gyalogezred tartalékába helyezték át. 1906-ig a honvédség szolgálaton kívüli segédorvosa volt.

1899. november 6-án a gyulai elmegyógyintézeti osztály első főorvosának nevezték ki. Szerepe volt az elmeosztály kialakításában, javaslatot tett a szobák és egyéb helyiségek berendezésére (alapterület, vasrács nélküli ablakok). Szerette volna bevezetni a betegek családi ellátását. 1903-ban az európai elmegyógyintézetek megismerése céljából – a törvényhatósági bizottság 1200 koronás támogatásával – tanulmányúton vett részt. Tapasztalatait a Gondoskodás az elmebetegekről más államokban és nálunk című 1905-ben megjelent kötetében foglalta össze.

A gyulai tornaegylet az 1899-es megalakulásakor orvosának nevezte ki. Az Országos Orvosi Szövetség Békésmegyei Osztályának könyvtárosa volt. Továbbá tagja volt az Országos Közegészségügyi Egyesület Békés vármegyei osztályának.

1905 és 1911 között a Budapesten a Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézet osztályvezető főorvosa volt. 1908-ban magántanári címet kapott.

1911-től – nyolc éven keresztül – a Nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosaként dolgozott. Nagyszebenben felesége, Hjelt Aino volt az intézet főnővére. Bevezették a munka- és művészeti terápiát, valamint a családi ápolási rendszert. Továbbá hangversenyeket és előadásokat szerveztek. Pándy Kálmánnak jelentős érdemei voltak a nagyszebeni intézet korszerűsítésében: osztályonként külön fürdőszobák, mellékhelyiségek, személyzeti épületek kialakítása; központi fűtés bevezetése; világítás modernizálása. Leszereltette a vasrácsokat, képekkel, virágokkal, függönyökkel és szőnyegekkel tette otthonosabbá az osztályokat.

1919-től Budapesten a Népjóléti Minisztériumnál, később Rákoskeresztúron az antialkoholista szanatóriumban dolgozott, ahol pszichoterápiát alkalmazott.

Világhírnevet azzal a laboratóriumi eljárással szerzett, amellyel a liquor globulinok felszaporodása mutatható ki (Pándy-reakció). Vizsgálatokat végzett a reflexológia területén is. Intézeteiben laboratóriumot és könyvtárat alakított ki. Vallotta, hogy a főorvosi munka ellátásához tudományos tevékenységre is szükség van. A Budapesti Királyi Orvosegyesület rendes tagjai között szerepelt.

1942-ben agyvérzést kapott, majd nyugdíjba vonult.

Emlékezete

Munkái

Több mint 100 publikáció fűződik a nevéhez. Munkáit a francia és német szakfolyóiratok is közölték.

Válogatás köteteiből

Válogatás cikkeiből

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök