Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Szócikk létrehozása)
(történet + források + külső hivatkozások kiegésztése)
1. sor: 1. sor:
-
Az izraelita ortodox '''templom''' épülete Békéscsabán a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. A Luther utca az Andrássy úttal párhuzamosan elhelyezkedő utca. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére  tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik.'''  A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. '''A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt.'''
+
Az izraelita ortodox '''templom''' épülete Békéscsabán a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. A Luther utca az Andrássy úttal párhuzamosan elhelyezkedő utca. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére  tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik.'''  A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. '''A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt neológra és ortodoxra.''' Az ortodox zsidó vallás a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4000 fő volt.
-
== Története ==
+
== A zsinagóga története ==
[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎|bélyegkép|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a zsidó ortodox közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit  '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült.  '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt,a Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat  hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén  egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, a középső zsinagógai térbe, a két oldalsó pedig a női karzatra vezetett. Az ajtók fölött kis kerek ablakokat alakítottak ki, ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely a homlokzat felső részében kialakított nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, kör alakú ablakba ért össze. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el, ezek fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki, hátsó homlokzatán a főhomlokzathoz hasonlóan megjelenik a három kisebb, és középen fent a nagyméretű kör ablak. A belső tér minden díszítést nélkülözött, kialakítása az ortodox szokásoknak megfelelően történt. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ültek, a bimát a földszinti tér közepén, a frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni.  
[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎|bélyegkép|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a zsidó ortodox közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit  '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült.  '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt,a Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat  hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén  egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, a középső zsinagógai térbe, a két oldalsó pedig a női karzatra vezetett. Az ajtók fölött kis kerek ablakokat alakítottak ki, ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely a homlokzat felső részében kialakított nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, kör alakú ablakba ért össze. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el, ezek fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki, hátsó homlokzatán a főhomlokzathoz hasonlóan megjelenik a három kisebb, és középen fent a nagyméretű kör ablak. A belső tér minden díszítést nélkülözött, kialakítása az ortodox szokásoknak megfelelően történt. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ültek, a bimát a földszinti tér közepén, a frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni.  
7. sor: 7. sor:
'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi.
'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi.
-
A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Homlokzatát az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte külső, eredeti formáját.
+
'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Homlokzatát az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte külső, eredeti formáját. Az épületet raktárként, üzlethelyiségként hasznosították.
 +
 
 +
'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' A megmaradt zsidó hitközség tagjai és azok leszármazottai a Kórház utcai stadion mögött, a közösség használatában lévő, az izraelita temető mellett új zsinagógát épített. Az épületet 2004-ben adták át. A Tóra tekercsek, amelyek Mózes tanításait tartalmazzák 2008-ban kerültek a helyükre.
18. sor: 20. sor:
== Lásd még ==
== Lásd még ==
 +
 +
* [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)]]
== Források ==
== Források ==
-
* Magyarországi zsinagógák / főszerk. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96-97. p.
+
* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p.
+
* [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. 2. p.] (Látogatva: 2013. április. 19.)
* [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. 2. p.] (Látogatva: 2013. április. 19.)
-
 
+
* Magyarországi zsinagógák / főszerk. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96-97. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja] (Látogatva: 2013. április 19.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
== Külső hivatkozások ==
 
-
* http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11196
+
== Külső hivatkozások ==
-
* [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ Zsinagógák: régi fotók, képeslapok]
+
* [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11196 Kis zsinagóga. In: műemlékem.hu] (Látogatva: 2013. április 19.)
 +
* [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion] (Látogatva: 2013. április 19.)
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]

A lap 2013. április 20., 21:57-kori változata

Az izraelita ortodox templom épülete Békéscsabán a Luther utca és Kinizsi utca sarkán található. A Luther utca az Andrássy úttal párhuzamosan elhelyezkedő utca. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt neológra és ortodoxra. Az ortodox zsidó vallás a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4000 fő volt.

Tartalomjegyzék

A zsinagóga története

A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)
A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a zsidó ortodox közösség a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit Michay Sándor készítette. Az épület romantikus stílusban épült. A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel. A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt,a Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, a középső zsinagógai térbe, a két oldalsó pedig a női karzatra vezetett. Az ajtók fölött kis kerek ablakokat alakítottak ki, ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely a homlokzat felső részében kialakított nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, kör alakú ablakba ért össze. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el, ezek fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki, hátsó homlokzatán a főhomlokzathoz hasonlóan megjelenik a három kisebb, és középen fent a nagyméretű kör ablak. A belső tér minden díszítést nélkülözött, kialakítása az ortodox szokásoknak megfelelően történt. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ültek, a bimát a földszinti tér közepén, a frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni.

A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban. A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi.

A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Homlokzatát az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte külső, eredeti formáját. Az épületet raktárként, üzlethelyiségként hasznosították.

A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. A megmaradt zsidó hitközség tagjai és azok leszármazottai a Kórház utcai stadion mögött, a közösség használatában lévő, az izraelita temető mellett új zsinagógát épített. Az épületet 2004-ben adták át. A Tóra tekercsek, amelyek Mózes tanításait tartalmazzák 2008-ban kerültek a helyükre.


Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök