Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kapcsolódó irodalom: Irodalomjegyzék beillesztése)
a (Helyesírás)
 
(8 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
Az izraelita ortodox '''templom''' épülete Békéscsabán a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. A Luther utca az Andrássy úttal párhuzamosan elhelyezkedő utca. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik.'''  A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. '''A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt neológra és ortodoxra.''' Az ortodox irányzat a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4000 fő körül mozgott.
+
Az izraelita ortodox '''templom''' épülete [[Békéscsaba|Békéscsabán]] a '''Luther utca és Kinizsi utca sarkán''' található. Az épület a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.  
 +
 
 +
A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. '''Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik.'''  A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883|1883-ban]] kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra'''. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.
== A zsinagóga története ==
== A zsinagóga története ==
-
[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎|bélyegkép|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]'''A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a zsidó ortodox közösség''' a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit  '''Michay Sándor''' készítette. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült.  '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt,a Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, a középső zsinagógai térbe, a két oldalsó pedig a női karzatra vezetett. Az ajtók fölött kis kerek ablakokat alakítottak ki, ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, amely a homlokzat felső részében kialakított nagyméretű színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, kör alakú ablakba ért össze. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el, ezek fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki, hátsó homlokzatán a főhomlokzathoz hasonlóan megjelenik a három kisebb, és középen fent a nagyméretű kör ablak. A belső tér minden díszítést nélkülözött, kialakítása az ortodox szokásoknak megfelelően történt. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ültek, a bimát a földszinti tér közepén, a frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el. A tervező a romantikus homlokzat architektúrájával a zsidó hagyományokat kívánta hangsúlyozni.  
+
[[File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_10.jpg‎|bélyegkép|400px|A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)]]
 +
'''A békéscsabai ortodox zsinagógát [[1894|1894-ben]] építette fel a ortodox zsidó közösség''' a régebben épült [[Neológ zsinagóga (Békéscsaba)|neológ zsinagógával]] szemben. A templom '''terveit Michay Sándor készítette'''. Az épület '''romantikus stílus'''ban épült.  '''A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát [[1894]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] avatták fel.''' A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a  bimát a földszinti tér közepén helyezték el.  
-
'''A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A hitközség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett emléktábla őrzi.
+
'''A hitközség [[1944|1944-ig]], a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban.''' A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett [[Ortodox zsinagóga-emléktábla (Békéscsaba)|tábla]] őrzi.
-
'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Homlokzatát az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte külső, eredeti formáját. Az épületet raktárként, üzlethelyiségként hasznosították.  
+
'''A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.  
-
'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát épített. Az épületet 2004-ben adták át. A Tóra tekercsek, amelyek Mózes tanításait tartalmazzák 2008-ban kerültek a helyükre.
+
'''A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott.''' Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken [[Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)|új zsinagógát]] építtetett. Az épületet [[2004|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008|2008-ban]] helyezték az épületbe.
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
-
<gallery>
+
<Gallery widths="300px" heights="300px">
File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_07.jpg‎|(2013)
File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_foto_va_07.jpg‎|(2013)
File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_emlek_tablaja_foto_va_20.jpg‎|Emléktábla (2013)
File:20130417_bekescsaba_ortodox_zsinagoga_emlek_tablaja_foto_va_20.jpg‎|Emléktábla (2013)
24. sor: 27. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 92. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf A város műemlékei. In: Békéscsaba honlapja. 2. p.] (Látogatva: 2013. április. 19.)
+
* A város műemlékei. In: [http://www.bekescsaba.hu/download.fcgi/3448_0_2_A_varos_muemlekei.pdf Békéscsaba honlapja. 2. p.] (Látogatva: 2013. 04. 19.)
-
* Magyarországi zsinagógák / főszerk. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96-97. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Magyarországi zsinagógák. Főszerk.: Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96–97. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja] (Látogatva: 2013. április 19.)
+
* Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: [http://hir6.hu/cikk/19596/080928_uj_zsinagogat_adtak_at_bekescsaban Hír6 honlapja] (Látogatva: 2013. 04. 19.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés megye képes krónikája. Szerk.: Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944–1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11196 Kis zsinagóga. In: műemlékem.hu] (Látogatva: 2013. április 19.)
+
* Békéscsaba zsinagóga. In: [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ Avelecion] (Látogatva: 2013. 04. 19.)
-
* [http://avelecion.wordpress.com/2011/03/12/bekescsaba-zsinagoga/ Békéscsaba zsinagóga. In: Avelecion] (Látogatva: 2013. április 19.)
+
* Kis zsinagóga. In: [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11196 Műemlékem.hu] (Látogatva: 2013. 04. 19.)
-
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]
+
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]]

A lap jelenlegi, 2020. június 11., 14:09-kori változata

Az izraelita ortodox templom épülete Békéscsabán a Luther utca és Kinizsi utca sarkán található. Az épület a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 perc alatt, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 perc alatt megközelíthető.

A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük, habár erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk, hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely 1883-ban kettészakadt neológ és ortodox vallásirányzatra. Az utóbbi a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelő útja. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma körülbelül 4 000 fő körül mozgott.

Tartalomjegyzék

A zsinagóga története

A volt ortodox zsinagóga épülete (2013)

A békéscsabai ortodox zsinagógát 1894-ben építette fel a ortodox zsidó közösség a régebben épült neológ zsinagógával szemben. A templom terveit Michay Sándor készítette. Az épület romantikus stílusban épült. A hívek adományaiból felépített templomot és a mellette lévő iskolát 1894. szeptember 28-án avatták fel. A zsinagóga főbejárata az udvar felől nyílt. A Luther utcára az északi hosszanti oldalon lévő ablakok néztek. A főhomlokzat hármas tagolású, mindhárom egység földszinti részén egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki. A középső ajtó a zsinagógai térbe, a két oldalsó a női karzatra vezetett. Az ajtók fölé kis kerek ablakokat helyeztek. Ezek fölött egy párkány osztotta két részre a homlokzatot, melynek felső részébe nagyméretű, színes ólomüvegezésű, többszörös szegéllyel díszített, kör alakú ablakot építettek be. A főhomlokzat két szélének kiugró részein műkő gömböket helyeztek el. Ezek a gömbök fogják közre a fogsordíszítéses oromzatot, amely a mózesi kettős kőtáblában záródik. Az épület hosszanti oldalain négy-négy ablakot alakítottak ki. A belső teret – amely minden díszítést nélkülözött – az ortodox szokásoknak megfelelően alakították ki. A karzaton a nők, a földszinti padsorokban a férfiak ülhettek. A frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt, a bimát a földszinti tér közepén helyezték el.

A hitközség 1944-ig, a békéscsabai zsidók deportálásáig működött a templomban. A közösség és a deportáltak emlékét az épület falán elhelyezett tábla őrzi.

A templomot a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épület jelenleg ideiglenes műemléki védelem alatt áll. Külsejét az utóbbi évtizedekben átalakították, de a legutóbbi helyreállítási munkák során ismét visszanyerte eredeti formáját. Az épületet raktárként és üzlethelyiségként hasznosították.

A második világháború után a neológ és az ortodox zsidó közösség száma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök