Neológ zsinagóga (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap 2014. május 26., 16:58-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (→A zsinagóga története: Kiegészítés - hitközségek egyesülése) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2014. június 15., 00:47-kori változata (lapforrás) Vandi (vitalap | szerkesztései) (Holokauszt kategória - belső hivatkozás beillesztése) Újabb szerkesztés →
47. sor:		47. sor:
	* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neol%C3%B3gia Neológia]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.04.18.)		* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neol%C3%B3gia Neológia]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.04.18.)
-	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]]	+	[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Épített értékek]][[Kategória:Templomok]][[Kategória:Holokauszt]]

---

A lap 2014. június 15., 00:47-kori változata

Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. A templom helyén ma bútorbolt működik. A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek,de 1883-ban kettészakadt ortodox és neológ irányzatra, az utóbbi az újító mozgalmak egyik tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4000 fő körül mozgott.

Tartalomjegyzék 1 A zsinagóga története 2 Képgaléria 3 Lásd még 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozások

A zsinagóga története

1846-ban épült az első zsidó imaház Békéscsabán, melynek helyén 1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom, melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket Langer Lipót budapesti építész készítette. A kivitelezési munkákkal Kiszely és Hugyecz építési vállalkozókat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a Tízparancsolat kettős kőtábláját, alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. "A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)

1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták. A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett tábla őrzi.

A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város egy bútoráruház céljára átalakíttatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.

A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. Az békéscsabai zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.

Képgaléria

BÉ-KIS Bútoráruház (2013)

BÉ-KIS Bútoráruház (2013)

Emléktábla a bútoráruház falán (2013)

Emléktábla (2013)

Lásd még

• Ortodox zsinagóga (Békéscsaba)

Források

• Balogh István: Békés békétlenség : a Békés megyei zsidók története. Tótkomlós ; Budapest : Balogh I., 2007. 91-92 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Magyarországi zsinagógák / főszerk. Gerő László. Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1989. 96 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Neológ zsinagóga. In: Csabai Házak (Látogatva: 2013.04.18.)
• Új zsinagógát adtak át Békéscsabán. In: Hír6 honlapja (Látogatva: 2013. április 19.)

Kapcsolódó irodalom

• Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Micheller Magdolna: A békéscsabai zsidóság története. Békéscsaba : TSF Gazdasági Főiskolai Kar, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Külső hivatkozások

• Magyar Zsidó Levéltár honlapja (Látogatva: 2013.04.18.)
• Neológia. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.04.18.)