Neológ zsinagóga (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Formázás)
a (Helyesírás)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van.  
A bútoráruház a város központjából, a [[Szent István tér (Békéscsaba)|Szent István térről]] gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a [[Vasútállomás (Békéscsaba)|vasútállomástól]] kb. 20 percnyire van.  
-
A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti '''zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik'''. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, de '''[[1883|1883-ban]] kettészakadt ortodox és neológ irányzatra.''' Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.
+
A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti '''zsidó temető legrégebbi sírköve [[1821|1821-ből]] származik'''. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely '''[[1883|1883-ban]] kettészakadt ortodox és neológ irányzatra.''' Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.
== A zsinagóga története ==
== A zsinagóga története ==
[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg|bélyegkép|400px|A békéscsabai neológ zsinagóga]]
[[File:Bekescsaba_neolog_zsinagoga_foto_molnar_pal.jpg|bélyegkép|400px|A békéscsabai neológ zsinagóga]]
-
'''[[1846|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal  '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület  hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti  félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)''
+
'''[[1846|1846-ban]] épült az első zsidó imaház''' Békéscsabán. Ennek helyén '''[[1893|1893-ban]] épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom''', melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket '''Langer Lipót budapesti építész''' készítette. A kivitelezési munkákkal  '''Kiszely és Hugyecz építési vállalkozó'''kat bízták meg. A hatalmas épület  hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti  félköríves homlokzatra helyezték a '''Tízparancsolat kettős kőtábláját''', alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. ''"A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvény és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)''
   
   
-
'''[[1944|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.''' A deportált zsidók és a zsinagóga emlékét az áruház falán elhelyezett [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)|tábla]] őrzi.
+
'''[[1944|1944-ben]] a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.'''
[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg|bélyegkép|400px|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]
[[File:20130417_bekescsaba_luther_utca_butoraruhaz_foto_va_01.jpg|bélyegkép|400px|A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)]]
-
'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik.
+
'''A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta.''' Az épületet a város egy bútoráruház céljára '''átalakíttatta'''. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. Az áruház falán [[2004]] óta [[Zsidó-neológ templom-emléktábla (Békéscsaba)|emléktábla]] őrzi a deportált zsidók és az egykori zsinagóga emlékét.
-
A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''új zsinagógát építtetett'''. Az épületet [[2004|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008|2008-ban]] helyezték az épületbe.
+
A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. '''Az békéscsabai zsidó hitközség''' a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken '''[[Zsinagóga (Békéscsaba, Széchenyi liget)|új zsinagógát]] építtetett'''. Az épületet [[2004|2004-ben]] adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket [[2008|2008-ban]] helyezték az épületbe.
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==

A lap jelenlegi, 2020. június 11., 14:07-kori változata

Békéscsaba neológ zsinagógája a Lázár és a Luther utca sarkán lévő telekre épült. A templom helyén ma bútorbolt működik.

A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvartól és a vasútállomástól kb. 20 percnyire van.

A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban tudjuk,hogy a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, mely 1883-ban kettészakadt ortodox és neológ irányzatra. Utóbbi az újító mozgalmak egyik, tipikusan a magyar judaizmusra jellemző vallási ága. A neológia változásokat hozott a prédikációban, öltözködésben, viselkedési szokásokban és a zsinagógaépítészetben. A második világháború előtt a békéscsabai zsidó lakosság lélekszáma 4 000 fő körül mozgott.

Tartalomjegyzék

A zsinagóga története

A békéscsabai neológ zsinagóga

1846-ban épült az első zsidó imaház Békéscsabán. Ennek helyén 1893-ban épült fel a neológ, kéttornyú, mór stílusú templom, melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket Langer Lipót budapesti építész készítette. A kivitelezési munkákkal Kiszely és Hugyecz építési vállalkozókat bízták meg. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther–Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott, melynek csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, a két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki, mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakokat helyeztek el. A két torony közötti félköríves homlokzatra helyezték a Tízparancsolat kettős kőtábláját, alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. "A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvény és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség. 92. p.)

1944-ben a hitközség tagjait koncentrációs táborokba hurcolták.

A BÉ-KIS Bútoráruház a templom helyén (2013)

A templomot a hatvanas években a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége eladta. Az épületet a város egy bútoráruház céljára átalakíttatta. A zsinagóga tornyait, félköríves oromzatait lebontották, nyílásait átalakították és a megmaradt épületrészt kívülről beburkolták. Az átalakítással a belső tér is elvesztette eredeti szépségét. Az épületben a mai napig bútorbolt működik. Az áruház falán 2004 óta emléktábla őrzi a deportált zsidók és az egykori zsinagóga emlékét.

A második világháború után a békéscsabai zsidó közösség létszáma a deportálások és az elvándorlás következtében jelentősen megfogyatkozott. Az elhurcolt békéscsabai zsidók 90%-a életét vesztette. A háborút követően a két hitközség egyesült. Az békéscsabai zsidó hitközség a Kórház utcai stadion mögött, az izraelita temető mellett, a közösség használatában lévő telken új zsinagógát építtetett. Az épületet 2004-ben adták át. A Mózes tanításait tartalmazó Tóra-tekercseket 2008-ban helyezték az épületbe.

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök