Munkácsy Mihály (1844–1900)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Emlékezete)
(Források: új források)
104. sor: 104. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* 1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész. In: [http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/1900-majus-1-en-hunyt-el-munkacsy-mihaly-festomuvesz Magyar Irodalomi Lap weboldal] (Látogatva: 2019. 02. 18.)
+
 
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Beszéljünk újra Munkácsy Mihályról!. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2019 (Lelőhely Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba : Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely Békés Megyei Könyvtár)
-
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeglédi Imre: Gyula város utcanevei : közterületi nevek, 1851-2005. Gyula : Városi Önkormányzat, 2008 (Lelőhely Békés Megyei Könyvtár)
-
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály élete és kultusza = La vie et le culte de Mihály Munkácsy = The life and cult of Mihály Munkácsy. Utánny. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_26/?pg=0&layout=s Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. 2., átdolg. kiad. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1–2. Budapest : Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés, 1907. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeglédi Imre: Munkácsy Békéscsabán. Békéscsaba : Városi Tanács, 1975 (Lelőhely Békés Megyei Könyvtár)
-
* Megnyílt Békéscsaba első négycsillagos szállodája. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu784_csm_2014_19.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 19. szám (2014. október 23.) 1, 3. p.] (Látogatva: 2019. 02. 18.)
+
* Czeglédi Imre: „Nem szeretne festő lenni?” : Munkácsy Gyulán. Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014 (Lelőhely Békés Megyei Könyvtár)
-
* Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: [https://behir.hu/csabaimerleg/adat/dokumentumtar/hu789_csm_2015_01.pdf Csabai Mérleg, 25. évf. 1. szám (2015. január 15.) 1, 5. p.] (Látogatva: 2019. 02. 20.)
+
* Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak, a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2016 (Lelőhely Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy levelei. szerk.: Farkas Zoltán. Budapest : Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2014_MunkacsyOroknaptar/?pg=0&layout=s Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár.  2., bőv., átdolg. kiad. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Sztahovics Zsuzsa: Munkácsy Mihály többször is átsétált a Munkácsy Mihály hídon. In: [http://hir6.hu/cikk/102765/munkacsy_mihaly_tobbszor_is_atsetalt_a_munkacsy_mihaly_hidon Hír6.hu] (Látogatva: 2019. 02. 15.)  
+
* A képviselő-testület kedden délelőtt … In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1900/?pg=133&layout=s Békés, 32. évf. 26. sz (1900. július 1.), 4. p.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
-
* Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Kőhíd – Munkácsy híd. In: [https://csabaihazak.blog.hu/2015/12/17/nagyhid Csabai házak blog] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* 1900. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály festőművész. In: [http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/1900-majus-1-en-hunyt-el-munkacsy-mihaly-festomuvesz Magyar Irodalmi Lap weboldal] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy művészbarátai, társasági élete 1871-1896 között ; A festő párizsi szalonja. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_33/?query=EBKMK1%3D(Munk%C3%A1csy%20m%C5%B1v%C3%A9szbar%C3%A1tai%2C)&pg=284&layout=s A Békés megyei múzeumok közleményei. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Lenthár Márta: A város önmagát becsüli : Göncz Árpád nyitotta meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházat. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1994_05/?query=lenth%C3%A1r%20m%C3%A1rta%20v%C3%A1ros%20%C3%B6nmag%C3%A1t%20becs%C3%BCli&pg=282&layout=s Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 117. sz. (1994. május 19.), p. 1., 3.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Mikóczy Erika: Békéscsaba díszpolgára Munkácsy Mihály és Stark Adolf. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2015/1/csabai-merleg-2015-1.pdf Csabai Mérleg, 25. évf. 1. sz. (2015. január 15.), 1., 5. p.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
 +
* Mikóczy Erika: Megnyílt Békéscsaba első négycsillagos szállodája. In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2014/19/csabai-merleg-2014-19.pdf Csabai Mérleg, 24. évf. 19. sz. (2014. október 23.), p. 1., 3.] (Látogatva: 2020. 04. 30.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==

A lap 2020. április 30., 19:37-kori változata

Munkácsy Mihály (1844-1900)

festőművész

Tartalomjegyzék

Élete

A Steiner-Omaszta-kúria
Munkácsy felesége, Cécile Papier

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án Lieb Mihály Leó néven született Munkácson Lieb Mihály sóhivatali pénztárnok és Reök Cecília harmadik gyermekeként. Testvérei: Emil, Aurél, Szidónia (még gyermekkorában elhunyt), Gyula és Gizella.

1848-ban a család Munkácsról Miskolcra költözött. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, miután a vidék hadszíntérré vált, egy ideig a közeli Cserépváron, az édesanya testvérénél Reök Antalnál laktak, majd a szabadságharc után visszaköltöztek Miskolcra. Munkácsy itt kezdte meg tanulmányait.

Munkácsy édesanyja 1850-ben elhunyt, majd az édesapa 1852-ben bekövetkezett halála után a Lieb-gyermekeket a Reök család tagjai vették magukhoz: Emil és Gyula Cserépvárra került Reök Antalhoz, Aurél Kaplonyba Reök Pálhoz, Gizella és Mihály pedig Békéscsabára kerültek. Gizella nagynénjükhöz, Steiner Jakabné Reök Karolinához került, Munkácsyt nagybátyjuk, Reök István vette magához.

A festőművész 1863-tól használta születési neve (Lieb) helyett a Munkácsi, később a Munkácsy nevet. Hivatalosan 1868-ban kérvényezte a Belügyminisztériumtól a névváltoztatást.

Munkácsy 1874. augusztus 5-én feleségül vette Cécile Papier-t, Edouard de Marches báró özvegyét. A házaspárnak 1881-ben gyermeke született, aki azonban egynapos korában elhunyt.

Munkácsy nagyvonalú mecénás volt. Lelkesen támogatta a Párizsban tanuló fiatal magyar művészeket. 1883-ban Munkácsy-díjat alapított. Rendszeresen segítette az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot, majd a Párizsi Egyletet is, melynek 1886-tól elnöke volt.

Munkácsy egy fiatalkorában szerzett betegsége (szifilisz) miatt élete során gyakran küzdött fájdalmakkal, melyet lamalou-i gyógykezelések során próbált enyhíteni. Életének utolsó éveiben betegsége elhatalmasodott rajta, szanatóriumban kezelték, először Baden-Badenben, később Endenichben. Itt hunyt el 1900. május 1-jén. Budapesten 1900. május 9-én a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkácsy Békés megyében

Munkácsy Mihály Békés megyei kötődését elsősorban a Reök családhoz fűződő kapcsolata határozta meg. Munkácsy 1852-ben érkezett Csabára ügyvéd nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Az Evangélikus Kistemplomtól nem messze, a Sztraka-házban laktak. Az ifjú Munkácsyt délelőttönként nagybátyja tanította, ebédelni a közeli Steiner-kúriába, Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájába jártak Munkácsy nagynénjéhez, Steiner Jakabné Reök Karolinához (Sarolta néni) és férjéhez, Steiner Jakabhoz, aki az Apponyi-uradalom jószágigazgatója volt. Munkácsy a délutánokat is szívesen töltötte itt húga, Gizella és a néni társaságában, csak este tért haza nagybátyjához. 1852. december 6-án betyártámadás érte a kúriát, és egy hónappal később Sarolta néni belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Munkácsy gyermekkorának legszebb korszaka zárult ekkor le.

1853 szeptemberében a város főterén álló nagyobb házba költöztek, a Trauttmansdorf-féle gazdatiszti lakásba. Így kerültek szomszédságba a Vidovszky családdal. Munkácsy hamar összebarátkozott a Vidovszky gyerekekkel: László és Ferenc lettek a legjobb barátai. Együtt tanultak, játszottak, rajzolgattak.

1855 januárjában nagybátyja inasnak adta Lang György asztalosmesterhez. Megpróbáltatásokkal, nélkülözéssel teli sanyarú inasévek kezdődtek. 1858-ban, 3 év után szabadult fel. Még egy ideig a mester műhelyében dolgozott mint asztaloslegény, majd 1858 őszén Aradra ment – a szabadság és jobb élet reményében – Albrecht Ferdinánd műhelyébe.

Aradról legyengülve, betegen tért vissza 1861-ben, ekkor már Gyulára, Reök István Pacsirta utcai házába. A betegágyban töltött hetekben kezdett el először komolyabban rajzolással foglalkozni, ezért nagybátyja beíratta Karl Fischer rajztanárhoz. Itt ismerkedett meg későbbi mesterével, Szamossy Elek vándorfestővel. Szamossy ekkor érkezett Gyulára, hogy a Wenckheim család festményeit restaurálja, másolja, hogy családi portrékat fessen. A Wenckheim-kastélyban műtermet rendezett be, ahova meghívta az ifjú Munkácsyt, és mestereként pártfogásába vette: a festészet alapismeretei mellett az általános műveltség alapjaira is tanította. Ebben az időszakban készült legjobb alkotásaiból Munkácsy összeállított egy rajzgyűjteményt, melyet Gyulai vázlatkönyvként ismerünk.

Szamossy 1862 januárjában Aradra ment festeni, ahova az ifjú is követte. Munkácsy innen tért haza 1862 őszén nagybátyja gerendási tanyájára, ahol elkészítette első olajfestményét, a Levélolvasást.

1863-tól Pesten élt, ahol biedermeier hatású portrék festésével teremtette elő a továbbtanuláshoz szükséges pénzt. 1865-ben fél évet töltött a bécsi Képzőművészeti Akadémián, de közben látogatta Karl Rahl magániskoláját is.

1865 őszén tért vissza a gerendási birtokra. Azzal a szándékkal érkezett, hogy pénzt gyűjtsön egy újabb külföldi tanulmányúthoz. Itt festette a Fonó leány, az Estebéd a pusztán, a Búsuló betyár című festményeit. A megszaporodott munka miatt beköltözött Csabára, lakást bérelt a főtéren, és arcképeket festett (Vidovszky János és feleségének arcképe, Vidovszky Matild arcképe, Dudits orvos és feleségének arcképe stb.). Békésen megfestette Nagy József békési főszolgabíró leányát, Nagy Irmát, és annak barátnőjét Tóth Matildot is.

1866 februárjában vaksággal fenyegető szembetegsége miatt gyógykezelésre utazott Pestre. 1866 októberében indult el a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol Wagner Sándor és Wilhelm von Kaulbach órái mellett Franz Adam magániskoláját is látogatta.

1867 nyarán Pestet is érintve hazautazott Gerendásra. Itt készült két vázlata a Dűlő szénásszekér című képéhez, valamint ekkor örökítette meg nagybátyját, Reök Istvánt is egy grafitrajzon. Miután nagybátyja felmondta a gerendási birtok bérletét, beköltöztek Békéscsabára, Omaszta József egykori házát bérelték.

1867 őszén visszautazott Münchenbe, hogy tanulmányait folytassa. Innentől kezdve egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében. 1868-tól Düsseldorfban tanult, ahol nagy hatással volt rá Wilhelm Maria Hubertus Leibl, a német realizmus jeles képviselője. Ekkor készült az Ásító inas című festménye. A festmény készítése kapcsán feltételezhető, hogy személyes tapasztalatai, gyermekkori élményei, a sanyarú inasévek nagyban befolyásolták. 1869-ben megfestette első nagyméretű, sokalakos képét, a Siralomházat. Művét 1870-ben mutatta be a párizsi Szalon kiállításán, ahol aranyérmet nyert. A kiállításon való részvétel és a siker garantálta Munkácsy számára a közismertséget és a világhírnevet.

Élete során még néhány alkalommal látogatott Békés megyébe. 1870 júniusában már mint ismert festőművész érkezett haza: pár napot Pesten, Csabán és Gyulán töltött. 1874 szeptemberében feleségével, Cécile Papier-val érkezett Békéscsabára, ahol másfél hónapot töltött nagybátyja kismegyeri birtokán. A festő kérésének eleget téve a nagybácsi műtermet építtetett, ahol Munkácsy hozzákezdett a Kukoricás és a Poros út I. című képekhez, és tanulmányokat, vázlatokat készített A falu hőse című festményhez. Itt tartózkodása idején találkozott több mint 20 év után testvéreivel, Emillel és Gizellával, meglátogatta Lang György özvegyét, majd Nagyváradon egykori mesterét, Szamossy Eleket. 1890. október 5-én a Munkácsy házaspár Aradra látogatott, ahol másnap az aradi vértanúk emlékművének leleplezési ünnepségén vettek részt. Innen indultak Békéscsabára, ahol egy napot töltöttek. Munkácsy meglátogatta gyermek- és ifjúkorának összes fontos színterét, és a házaspár részt vett a Redoutban (ma a Jókai Színház Vigadója) a festő tiszteletére rendezett fogadáson. A világhírű festőművész ekkor járt utoljára Békéscsabán.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Borsos Miklós alkotása (1959) a Munkácsy Mihály Múzeum előkertjében, Vilt Tibor alkotása (1975) a szoborsétányon, Farkas Miklós alkotása (1902) a Munkácsy Mihály Múzeumban, Pásztor János alkotása (1994) a Munkácsy Mihály Emlékházban, Mladonyiczky Béla alkotása az Andrássy Gyula Gimnázium udvarán.


Békéscsabai emléktáblái

Tagságai

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök