Munkácsy Mihály (1844–1900)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Emlékezete: békési emléktábla)
a (Leírások egységesítése, festőművészek kategória, képek átméretezése)
1. sor: 1. sor:
 +
festőművész
 +
== Élete ==
== Élete ==
'''[[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály]]'''  Munkácson '''született [[1844]]. [[Február 20.|február 20]]-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília.  
'''[[Media:Munkacsy_mihaly_eletrajza.pdf|Munkácsy Mihály]]'''  Munkácson '''született [[1844]]. [[Február 20.|február 20]]-án''', a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília.  
7. sor: 9. sor:
== Munkácsy Békés megyében ==
== Munkácsy Békés megyében ==
-
[[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|Munkácsy Mihály (1844-1900)]]Munkácsy Mihály [[Békéscsaba|békéscsabai]] és megyei kötődését elsősorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomtól]] nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, ugyanis nagybátyja, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''', az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.
+
[[Fájl:Munkacsy_mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Munkácsy Mihály (1844–1900)]]Munkácsy Mihály [[Békéscsaba|békéscsabai]] és megyei kötődését elsősorban a '''Reök-család'''hoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került [[Békéscsaba|Békéscsabára]], a [[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Kistemplomtól]] nem messze – mindössze három házra - lévő '''975. számú Sztraka-ház'''ba. Délelőttönként itt időzött, ugyanis nagybátyja, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, '''Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be''', s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. '''Omaszta Zsigmond szomszédságá'''ban. A férj, '''Steiner Jakab''', az '''Apponyi-birtok uradalmi inspektora''' volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.
[[1852]]. [[december 6.|december 6-án]] '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.
[[1852]]. [[december 6.|december 6-án]] '''betyártámadás''' érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le.
30. sor: 32. sor:
* '''Békéscsabán [https://goo.gl/ZoLbKh utcát] és [https://goo.gl/Hh2Kee teret], Gyulán utcát''' neveztek el róla.   
* '''Békéscsabán [https://goo.gl/ZoLbKh utcát] és [https://goo.gl/Hh2Kee teret], Gyulán utcát''' neveztek el róla.   
* Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával.  
* Gyulán egykori házukra emlékeznek emléktáblával.  
-
* Ugyancsak tábla őrzi 1890-es hazatértének emlékét a '''csabai [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] falán'''.  
+
* Ugyancsak tábla őrzi [[1890|1890-es]] hazatértének emlékét a '''csabai [[Hotel Fiume|Fiume Szálló]] falán'''.  
* Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetők meg.  
* Alakját Békéscsabán Borsos Mihály és Vilt Tibor, Gyulán pedig Vasas Károly szobormunkái idézik föl, utóbbiak '''Gyula és Csaba szoborsétányán''' tekinthetők meg.  
* A '''[[Városháza (Békéscsaba)#A díszterem|csabai városháza dísztermének falát díszítő 16 festmény közül az egyiken]]''' Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg.  
* A '''[[Városháza (Békéscsaba)#A díszterem|csabai városháza dísztermének falát díszítő 16 festmény közül az egyiken]]''' Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg.  
-
* Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.
+
* Békéscsabán, a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékszobát''' nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, [[1994|1994-ben]] pedig megnyílt a '''[[Munkácsy Mihály Emlékház]]''' az egykori Steiner, később Omaszta-kúria helyén.
-
* Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele 1896 júliusában, feleségéhez címezve keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.
+
* Gyerekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt ''Emlékeim'' c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levele [[1896]] júliusában, feleségéhez címezve keletkezett, ezután állapota nem tette lehetővé az írást.
* Emléktábla őrzi munkásságát Békésen a Békés, Széchenyi tér 2. szám alatti ház falán
* Emléktábla őrzi munkásságát Békésen a Békés, Széchenyi tér 2. szám alatti ház falán
44. sor: 46. sor:
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
-
<gallery>
+
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza falán
Fájl:20120320 bcs varoshaza va 012.jpg|Tóth Ernő festménye a Városháza falán
Fájl:20130417 bekescsaba munkacsy emlektabla foto va 65v.jpg|Emléktábla a Hotel Fiume falán (2013)
Fájl:20130417 bekescsaba munkacsy emlektabla foto va 65v.jpg|Emléktábla a Hotel Fiume falán (2013)
54. sor: 56. sor:
== Források ==
== Források ==
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. Békéscsaba, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Czeglédi Imre: Munkácsy és Békéscsaba. Békéscsaba : Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1-2.. Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés. Budapest, 1907. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály 1–2. Budapest : Lampel Róbert Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés, 1907. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy levelei. Szerk.: Farkas Zoltán. Művelt Nép Könyvkiadó. Budapest, 1952. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy levelei. szerk.: Farkas Zoltán. Budapest : Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1958. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Végvári Lajos: Munkácsy élete és művei. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
* Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Bakó Zsuzsanna: Munkácsy Békéscsabán : Munkácsy Mihály művei a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékházban. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1-99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Bartus Gyula: Asztalosműhelytől festőműteremig : Munkácsy Mihály élete képekben : kifestő 1–99 éves korig. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig. : Munkácsy Mihály Múz., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba, Békés Megyei Könyvtár : 2014. Lelőhely: [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4785 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (Látogatva: 2014.05.23.)
+
* Benyó Boglárka: Munkácsy Mihály válogatott bibliográfia. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2014. Lelőhely: [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4785 Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (Látogatva: 2014. 05. 23.)
 +
* Czeglédi Imre: "Nem szeretne festő lenni?". Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Munkácsy Gyulán. Gyula : Békés Megyei Nyomda, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága. Békéscsaba, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Czeglédi Imre: "Nem szeretne festő lenni?". Gyula : Polgármesteri Hivatal, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 
* Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Czeizel Endre: Festők, gének, szégyenek : magyar festőművész-géniuszok családfaelemzése. Budapest : Galenus Kiadó, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csiffáry Gabriella: "Magyarázom a bizonyítványom" : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csiffáry Gabriella: "Magyarázom a bizonyítványom" : híres magyarok az iskolában. Budapest : Corvina, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Dallos Sándor: A nap szerelmese : életrajzi regény. 4. utánny. - Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
-
* "Elvégeztetett" : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk. Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
-
* Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, [1912]. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dallos Sándor: A nap szerelmese. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dallos Sándor: Aranyecset : életrajzi regény. 4. utánny. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Dallos Sándor: Aranyecset. Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* "Elvégeztetett" : felekezeti tárlatvezetések Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája előtt. szerk.: Galambos Ádám. Budapest : Luther Kiadó, 2013. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Feleky Géza: Munkácsy. Budapest : Eggenberger, 1912. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gyarmati Gabriella: Munkácsy capriccio : a festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
84. sor: 86. sor:
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály élete és kultusza = La vie et le culte de Mihály Munkácsy = The life and cult of Mihály Munkácsy. Utánny. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kürti Katalin, Sz.: Munkácsy Mihály élete és kultusza = La vie et le culte de Mihály Munkácsy = The life and cult of Mihály Munkácsy. Utánny. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Ig., 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Levelek Munkácsyhoz-Munkácsytól. vál., sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Czeglédi Imre. Békéscsaba : RFG és Szakközépisk. : Vár. Tcs., 1976. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Lyka Károly: Munkácsy, 1844-1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Lyka Károly: Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1964. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Malonyay Dezső: Munkácsy Mihály élete és munkái. Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 - 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy's works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 - 31 July 2005. szerk. Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy a nagyvilágban : Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben : kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2005. március 24 2005. július 31. = Munkácsy in the world : Mihály Munkácsy's works in private and public collections at home and abroad : exhibition at the Hungarian National Gallery, 24 March 2005 31 July 2005. szerk.: Gosztonyi Ferenc. Budapest : Magyar Nemzeti Galéria : Szemimpex Kiadó, 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk. N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy album. Budapest : Magyar Képzőművézek Egyesülete, 1927. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy album. [Budapest] : Magyar Képzőművézek Egyesülete, [1927]. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 – május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy-emlékkönyv, 1844-2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy gyermekszemmel : a XXXVI. Városi Gyermekrajz-kiállítás. szerk.: N. Varga Éva. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy és művészetének szellemi örökösei : tanítványok, követők : Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2000. április 28 - május 28. szerk. Gyarmati Gabriella. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múz., 2000. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll.: Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelek. sajtó alá rend.: Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Munkácsy Mihály: Emlékeim. Budapest : Hungária Kiadó, 1950. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy Mihály: Emlékeim ; Naplótöredékek ; Levelekó. sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán. Budapest : Szépmíves, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844–1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy Mihály: Mihály Munkácsy, 1844-1900. Budapest : Éghajlat Publ., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Munkácsy-emlékkönyv, 1844–2004 : készült Munkácsy Mihály születésének 160. évfordulója tiszteletére. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Munkácsy Mihály : válogatott bibliográfia. összeáll. Csiszár Jolán et al. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei Kvt., 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Nyáry Krisztián: Festői szerelmek. Budapest : Corvina, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ónody Magdolna: "Íme, a festő" : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Ónody Magdolna: "Íme, a festő" : Munkácsy Mihályról, rokonairól, emlékhelyeiről. Békéscsaba : Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Reisinger János: Munkácsy Krisztus-trilógiája : alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet. Budapest : Oltalom Alap., 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, [1901]. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Sas Ede: Munkácsy Mihály. Budapest : Singer és Wolfner, 1901. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Végvári Lajos: Munkácsy és kora. Budapest : Gondolat : Képzőművészeti Alap, 1962. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Végvári Lajos: Munkácsy. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1983. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Külső hivatkozás ==
== Külső hivatkozás ==
-
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia. (Látogatva: 2014.01.16.)
+
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Munk%C3%A1csy_Mih%C3%A1ly Munkácsy Mihály] In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 01. 16.)
-
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=88 Munkácsy Mihály Emlékház] (Látogatva: 2014.01.16.)
+
* [http://www.munkacsyhaz.hu/index.php?module=pages&op=index&id=88 Munkácsy Mihály Emlékház] (Látogatva: 2014. 01. 16.)
-
* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] (Látogatva: 2014.01.16.)
+
* [http://www.munkacsy.hu/ Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba] (Látogatva: 2014. 01. 16.)
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Békéscsabai Százak]][[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]]
[[Kategória:Békéscsaba]][[Kategória:Békéscsabai Százak]][[Kategória:Képzőművészek]] [[Kategória:Békéscsabai személyek]] [[Kategória: személyek]]
-
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]
+
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] [[Kategória:Festőművészek]]

A lap 2018. november 9., 08:58-kori változata

festőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Munkácsy Mihály Munkácson született 1844. február 20-án, a család öt gyermeke közül harmadikként. Édesapja Lieb Leó Mihály, édesanyja Reök Cecília.

Nevét 1868-ban változtatta meg hivatalosan is Liebről Munkácsyra.

A németországi Endenichben 1900. május 1-jén hunyt el.

Munkácsy Békés megyében

Munkácsy Mihály (1844–1900)
Munkácsy Mihály békéscsabai és megyei kötődését elsősorban a Reök-családhoz fűződő kapcsolata határozta meg. Szülei halála után Mihály nagybátyjához, Reök István ügyészhez került Békéscsabára, a Kistemplomtól nem messze – mindössze három házra - lévő 975. számú Sztraka-házba. Délelőttönként itt időzött, ugyanis nagybátyja, más elfoglaltsága nem lévén, ebédig a fiút tanította. Húgát, Gizellát – szintén Békéscsabán – nagynénjük, Reök Karolina (Sarolta néni) és családja fogadta be, s Munkácsy ideje nagy részét velük töltötte Csaba egyik legimpozánsabb nemesi kúriájában, ifj. Omaszta Zsigmond szomszédságában. A férj, Steiner Jakab, az Apponyi-birtok uradalmi inspektora volt ekkor, nagy vagyonnal és befolyással rendelkezett.

1852. december 6-án betyártámadás érte a kúriát. Sarolta néni egy hónappal később belehalt a fizikai megpróbáltatásokba és a sokkhatásba. Az ő halálával Munkácsy gyerekkorának talán legszebb időszaka zárult le. Nem sokkal ezután - nagybátyjával - egy nagyobb lakásba költöztek a város főterén. Miska olyan jó viszonyba került a szomszédban élő Vidovszky családdal, hogy nagybátyjához már csak esténként járt haza, s leírása szerint Vidovszkyné (Urszinyi Karolina) úgy kezelte őt, mint édes gyermekét. A Vidovszky testvérekben igaz barátokra talált, így nagy törést jelentett életében a testvérek elkerülése Békéscsabáról. Tízéves volt, amikor nagybátyja, megelégelve semmittevését, inasnak adta Mihályt Lang György asztalos mesterhez. Az 1855 januárjában kezdődő, megpróbáltatásokkal teli, hároméves időszak visszatérő motívuma Munkácsy művészetének. Legénnyé avatása után még majdnem fél évet dolgozott Lang műhelyében, ezután pedig, szabadságot és jobb életet remélve, 1858. októberében Aradra utazott. Az aradi élet nem váltotta be reményeit, az asztalos munkát nem élvezte, sőt unta. Megbetegedett s 1860-ban hazautazott Reökhöz Gyulára, nagybátyja Pacsirta (azóta már Munkácsy) utcai házába.

Gyógyulása alatt, 1861-ben rajzolni tanult Karl Fischertől, s körülbelül ekkor körvonalazódott benne a festészettel kapcsolatos elhatározása. Nagybátyja olykor kiküldte őt a Csaba határában lévő gerendási birtokára, Miska azonban sokkal jobban élvezte a rajzolgatást. Fischernél ismerte meg Szamossy Eleket is, aki pártfogásába vette, s festeni tanította a Wenckheim kastélyban, ahol akkoriban családi képek festésével bízták meg. 1862-ben Szamossyt Aradra, Buziásra és Beodrára is elkísérte.

Mihály elhatározta: komoly munkához lát. 1862 őszén kiköltözött Gerendásra, s pénzgyűjtésbe fogott, hogy később Pestre utazhasson. Sokat festett, így 1863 májusában elegendő vagyonnal rendelkezett ahhoz, hogy útnak indulhasson. Közel kétéves pesti tartózkodása után egy ideig Bécsben tanult, majd ismét hazatért, s nagybátyja hívására Gerendáson telepedett le. Első festményei is itt születtek (Levélolvasás, Fonó leány, Estebéd a pusztán, Búsuló betyár), Csabán pedig megfestette Vidovszky Jánost, feleségét és leányukat. Termékeny időszak volt számára az 1863-65-ös: megfestette többek között gerendási szomszédaikat, a Simay házaspárt, illetve a békési főszolgabíró leányát, Matildot, s annak jó barátnőjét, Nagy Irmát is. Sajnos a kettő közül csak utóbbi kép maradt fönn, az esetre viszont Békésen tábla emlékeztet. Békéscsabán a Vidovszky családdal szemben lévő házban bérelt szobát a főtéren. Bár 1866 elején még a Mama c. színdarabban is szerepelt, februárban ismét Pestre kellett utaznia vakulással fenyegető betegsége miatt. Körülbelül fél évet töltött a fővárosban – és Törökbálinton -, majd Münchenbe való kiutazása előtt még egy kis időre hazalátogatott nagybátyjához.

Müncheni tartózkodása után még éppen Gerendáson találta Reököt, mielőtt nagybátyja 1867-ben felmondta a birtok bérletét. 1867 őszén már Békéscsabán éltek, s Omaszta József egykori házát bérelték. Munkácsy októberben már újra külföldön élt, majd ha haza is látogatott, évről-évre egyre kevesebbet tartózkodott Békés megyében.

Legközelebb a Siralomház 1869-es sikerét követően, 1870 júniusában járt Békés megyében, ezután azonban négy évig ismét nem tért haza. 1974. szeptember 8-án, az akkor harminc éves Munkácsy, már mint nős ember utazott haza feleségével, Cécile Papierval. A körülbelül másfél hónapos, főleg nagybátyja kismegyeri birtokán való tartózkodása alatt találkozott régi barátjával, Gyulai (Kratochvill) Lászlóval, járt a gyulai megyei múzeumban, illetve Temesváron és Nagyváradon is, Szamossy Eleknél. Nemcsak pihenéssel töltötte idejét: dolgozott is, s több képe is itt készült, a megyeri birtokon (pl.: Kukoricás, tanulmányok a Falu hőse c. képhez, a Poros út c. kép egy változata). 1877. július 9-én, Reök István öngyilkosságával megszakadt a Munkácsyt Békéscsabához, s a megyéhez kötő szál. A családfő nélkül maradt Reök család bérbe adta csabai ingatlanjait, s Pestre költözött. A művész ezt követően több mint másfél évtizedig nem járt Csaba közelében, vagy ha mégis, nincs egyértelmű bizonyíték a látogatásra. Bár Magyarországra párszor hazajött, sőt, a csabai polgári leányiskolát adománnyal is támogatta, Békéscsabára csak 1890-ben jutott el, az aradi, október 6-i ünnepségek alkalmával. Az itt töltött fél nap igen tartalmasan telt: a Fiume Szállóban szállt meg, felkereste gyermek- és fiatalkorának összes, fontos színterét, s anyagot is gyűjtött készülőben lévő, Honfoglalás című képéhez. Utóbbi kapcsán 1892-ben is megfordult a városban, s valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy Békéscsabán járt.

Emlékezete

Békéscsabai emléktáblái

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök