Molitorisz János (1827–?)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Botrány Csanádpalotán: Helyesírás javítása)
a (+1848/49 kategória)
 
35. sor: 35. sor:
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Szarvas]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Mezőberény]]
 +
[[Kategória:1848/49]]

A lap jelenlegi, 2020. november 27., 20:05-kori változata

1848-as honvédtiszt

Tartalomjegyzék

Élete

Molitorisz János 1827. május 1-én született mosóczi Molitorisz János és Petsenya Katalin fiaként Szarvason. Feltehetően nemesi származású, azonban ezt a források konkrétan nem említik.

A szarvasi evangélikus gimnáziumban tanult, ami ekkor helyileg Mezőberényben volt. A szarvasi épület romló állapota miatt 18021834 között az iskola Mezőberényben működött.

Felesége Kubinyi Erzsébet (?–1864) volt, akit nem említ a Kubinyi család leírása egyik ágon sem, de valószínű, hogy nemesi családtag volt. Körülbelül száz évvel korábban már volt egy Kubinyi–Molitorisz házasság.

Munkássága

1848. október 2-án honvédönkéntes-altisztnek ajánlotta Békés vármegye. 1849. április 1-én már hadnagy volt a 30. honvédzászlóaljban.

Perczel Mór tábornok 1849. március 15-én Szegeden átvette a IV. bácskai hadtest parancsnokságát Hadik Ágoston ezredestől. Perczel segédcsapatokat kért támadó előkészületeihez, többek között a Békés vármegyeiekből szervezett, Kölgey Ferenc őrnagy által vezetett 30. honvédzászlóaljat és a szintén Békés vármegyeiekből álló, Okolicsányi István őrnagy vezette gyalogszabadcsapat-zászlóaljat. A tavaszi hadjárat során folyamatosan kitüntették magukat a Békés vármegyei alakulatok, emellett nagy tekintélyt vívtak ki helytállásukkal.

Molitorisz János júniusban a 30. honvédzászlóaljtól az összesített IV. hadtestben szolgált hadnagyként. A szabadságharc bukása után, 1849. szeptember 15-én besorozták a császári sereg 37. gyalogezredéhez, ahonnan 1857-ben alacsonyabb fokozatban őrmesterként szerelt le.

1861 decemberében a Csanád megyei kinevezett tisztikar tagja volt a IX. Alberti kerületben, méghozzá községi jegyzőként Ambrózfalván. 186162-ben a csanádpalotai járás csendbiztosa volt. 1867-ben a békési és csanádi, majd 1890-ben a Csanád megyei Honvédegylet tagja volt. 188990-ben – ambrózfalvai lakosként – a Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulat tagjainak listáján szerepelt a neve.

Botrány Csanádpalotán

Molitorisz 1862. január 11-én éjjel 11 és 12 között Burger Sámuel kocsmájánál egy nőt vett észre leskelődni a kocsmaablakon. Mikor a nő meglátta, elszaladt, de Molitorisz utolérte, kérdőre vonta, majd hazakísérte. A házból többen kijöttek és elszaladtak, viszont nem jutottak messzire. Egyiküket, Hadobás Györgyöt meg is pofozta. Többen rátámadtak Molitoriszra, csak a kocsmáros odaérkező segítségével menekült meg. Molitorisz nem hagyta ennyiben a dolgot, felkeltette a perzekutort és felfegyverkezve visszatértek a kocsmához. Öt embert találtak ott – köztük Hadobás Györgyöt –, mindet letartóztatták. Hadobás kétszer is menekülni próbált, még a községházáról is. Molitorisz és a perzekutor minden próbálkozása után alaposan megverte őt. Egy másik tettest, Heller Györgyöt az árokból halászták ki és szintén a községházára vitték, majd a két fő tettest Molitorisz biztatására a perzekutorok újfent alaposan elvertek. Molitorisz 1862 decemberében fegyelmivel elvesztette az állását, bár az ügyben felmentették. A két fő tettes, Hadobás és Heller György szintén felmentést kapott.

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök