Mokos József (1892–1972)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Hivatkozások bővítése)
(emlékezete javítás)
10. sor: 10. sor:
Festői témavilága az [[1920]]-as években érlelődött meg. Ez a témavilág szűk körű, intim: portrékban, a kedélyesen hullámzó tájakban s a közvetlen tárgyi környezet ábrázolásában nyilvánult meg. Mesterei a nagybányaiak voltak. '''Képei mély emberi kapcsolatokról vallanak; harmóniagazdagságot, bensőségességet árasztanak.'''
Festői témavilága az [[1920]]-as években érlelődött meg. Ez a témavilág szűk körű, intim: portrékban, a kedélyesen hullámzó tájakban s a közvetlen tárgyi környezet ábrázolásában nyilvánult meg. Mesterei a nagybányaiak voltak. '''Képei mély emberi kapcsolatokról vallanak; harmóniagazdagságot, bensőségességet árasztanak.'''
-
A [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] több ízben rendeztek emlékkiállítást: [[1973]]-ban, továbbá [[1992]]-ben Mokos József és tanítványai címmel, születésének 100. valamint halálának 20. és 60. évfordulója alkalmából. '''1994-ben a [[Városháza (Békéscsaba)|Városházán]] Mokos Termet, majd annak falán emléktáblát avattak tiszteletére.'''
+
== Emlékzete ==
 +
 
 +
* A [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] több ízben rendeztek emlékkiállítást: [[1973]]-ban, továbbá [[1992]]-ben Mokos József és tanítványai címmel, születésének 100. valamint halálának 20. és 60. évfordulója alkalmából.  
 +
* '''1994-ben a [[Városháza (Békéscsaba)|Városházán]] Mokos Termet'''
 +
* [[Mokos József-emléktábla|Emléktáblája]] megtalálható a városháza második udvarában, a róla elnevezett terem falán
== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2018. január 20., 20:20-kori változata

festőművész, tanár

Tartalomjegyzék

Életrajza

Mokos József 1892. november 22-én Békéscsabán született. Édesapja asztalos volt, kinek halála után Mokos József apai nagyapjához került Nagyváradra. Itt szerzett 1911-ben tanítói oklevelet. Ebben az évben Magyarpatakon tanított, majd 1912-ben Csorváson kapott állást. 1913-ban Pesten beiratkozott a Képzőművészeti Főiskola rajztanárképző szakára. 1914-ben önként jelentkezett katonának, de szemsérülése miatt leszerelték (bal szemére ezek után csökkentlátó maradt). 1918-tól 1920-ig folytatta tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol "Új rendszerű polgári iskolai rajztanári oklevelet" kapott. Tanárai voltak: Szinyei Merse Pál, Csók István, Edvi Illés Aladár, Erdőssy Béla, Tardos-Krenner Viktor, Lyka Károly.

1920-tól Békéscsabán élt, s mivel elválaszthatatlannak találta a művészi és a pedagógusi hivatást, mintegy negyedszázadon át tanított különböző iskolákban (polgári fiúiskola, ill. mezőgazdasági iskola). Ezzel egyidejűleg a Közművelődés Házában (mai múzeum) működő Auróra Kör egyik vezető egyéniségeként fontos szerepet töltött be a város kulturális életében. Az 1920-as évek végén félállásban a múzeum képzőművészeti anyagának kezelője lett mint műtáros. A következő évtől a Magyar Képzőművészek Vidéki Szövetségének tagjai közé választották. 1922-től 1927-ig a Képzőművészeti Főiskola által szervezett Miskolci Nyári Művésztelepen dolgozott Benkhard Ágost tanár vezetése alatt. 1928-ban olaszországi, alsóausztriai tanulmányúton járt Wagner József építész és festő társaságában. Ugyanebben az évben került sor Békéscsabán Wagner, Mokos és Deutsch Tibor műveiből rendezett kiállításra. 1930-ban magántanulmányúton volt Nagybányán Mikola Andrással, Bernáth Auréllal és Szobotka Imrével. Az Auróra-kör képzőművészeti szakosztályát vetette. 1950-1972 között a Balassi Művelődési Ház Képzőművészeti Körének egyik tanára, 1955-től vezetője volt. Életének utolsó éveiben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat művészeti szakosztályának elnökeként és az országos választmány tagjaként tevékenykedett. Tanárként oktató munkáját mindig előbbre helyezte egyéni művészi céljainál. Pedagógusi és művészi munkája mellett hosszú éveken át volt a békéscsabai múzeum műtárosa, majd helyettes igazgatója, számos kiállítás rendezője, a Munkácsy Emlékszoba életrehívója. A múzeumi gyűjtemény gyarapításában, az itt élt, vagy innen elszármazott művészek (Perlrott-Csaba Vilmos, Vidovszky Béla, Csabai-Wágner József...) műveinek megszerzésében jelentős szerepet játszott. Pedagógusi munkásságának elismeréseként 1961-ben aranydiplomát, 1967-ben Munka Érdemrend kitüntetést kapott. 1972. július 3-án Békéscsabán hunyt el.

Festői témavilága az 1920-as években érlelődött meg. Ez a témavilág szűk körű, intim: portrékban, a kedélyesen hullámzó tájakban s a közvetlen tárgyi környezet ábrázolásában nyilvánult meg. Mesterei a nagybányaiak voltak. Képei mély emberi kapcsolatokról vallanak; harmóniagazdagságot, bensőségességet árasztanak.

Emlékzete

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök