Mezőhegyes

A BékésWiki wikiből

Mezőhegyes címere

Mezőhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Vasútállomásán találkoznak a Szeged–Kétegyháza és az Orosháza–Battonya vasútvonalak. A 4 945 lakosú (2019. 01. 01.) település Békéscsabától 52 km-re található.

Tartalomjegyzék

Története

Mezőhegyes területe már az időszámítás előtt lakott volt. A honfoglaláskor a térséget Ajtony, majd Csanád vezér uralta. A tatárjárás után kunok, a 14. században magyarok települtek erre a vidékre.

A település nevét 1421-ben használták először (Mezewheges). Dr. Kálmán Béla professzor szerint a hegyes utónév arra utal, hogy a helység emelkedésen található. A nagylaki uradalom részeként Mezőhegyest Hunyadi János, majd Hunyadi Mátyás is birtokolta. 1464-ben Mátyás király a Jaksics testvéreknek adományozta az uradalmat, akik szerb jobbágyokat telepítettek Mezőhegyesre. A település a török uralom alatt pusztává vált. A 17. században többször benépesült, de az 1680-as években újra elpusztult. A századfordulón a területen határőrség állomásozott. A 18. század során az aradi kincstári uradalom hadiszállítóknak adta bérbe a mezőhegyesi pusztát.

II. József a habsburg lótenyésztés elősegítése érdekében 1784. december 20-án aláírta a Császári és Királyi Ménesintézet alapítólevelét. A lakatlan mezőhegyesi pusztán Csekonics József vértes kapitány irányításával 1785 és 1801 között felépült a ménes. 1786-ban megkezdődött a lótenyésztés, az állatállomány 1788-tól hadi célt szolgált. A ménesben tenyésztették ki a nóniusz, a gidrán és a félvér lófajtákat. Mezőhegyes 1789-ben vásárjogot kapott.

Az 1800-as évek elejére a mezőhegyesi ménes Európa-szerte ismertté vált. A 19. század első felében erdősítés és takarmánygazdálkodás kezdődött. 1846-ban római katolikus templom, 1847-ben „ember-kóroda” épült. 1849 augusztusában Kossuth Lajos két napot Mezőhegyesen töltött. 1849 októberében kivégezték a magyar nemzeti kormányt támogató mezőhegyesi katonalelkészt, Gonzeczky Jánost. Ferenc József 1852-ben és 1872-ben látogatást tett a faluban. A kiegyezés után a mezőhegyesi ménes magyar tulajdonba került. 1869-ben különvált a ménes és a ménesbirtok. 1870-ben Mezőhegyesen 423 fő lakott. 1872-ben a Pitvaroshoz tartozó Mezőhegyes önálló községgé vált. Kozma Ferenc miniszteri tanácsos jóvoltából a ménes világkiállításokon szerepelt (1873-ban Bécsben, 1878-ban Párizsban). 1882–1883 között megnyíltak az Arad–Mezőhegyes, a Makó–Mezőhegyes és a Kétegyháza–Mezőhegyes vasútvonalak. A 19. század végére Mezőhegyes bekapcsolódott a megyei telefonhálózatba. A cukorgyár működése érdekében a Maros vizét az Élővíz-csatornával Mezőhegyesre terelték. 1880-ban gépműhely, 1883-ban szeszfőzde, 1889-ben cukorgyár, 1893-ban téglagyár és kendergyár létesült. A gazdaság és a termelés korszerűsítésében jelentős érdeme volt Gluzek Gyula jószágigazgatónak. 1894-re kiépült a Mezőhegyest Szarvassal összekötő vasútvonal, a település vasúti gócponttá vált. A település lakossága az 1890-es évek végére elérte az 5 500 főt.

Az első világháború idején nagyjából 800 mezőhegyesi vonult a frontra. 1923-ban a központi utcák és a lakások villanyvilágítást kaptak. 1931-ben növénynemesítő telep nyílt. A második világháború teljesen kimerítette a mezőhegyesi gazdaságot. 1944. szeptember 28-án megérkeztek a községbe a felszabadító orosz csapatok. 1945-ben a mezőhegyesi birtok felét szétosztották a szomszédos községek igénylői között. A gazdaságot 1981-ben kombináttá alakították. Az 1970–1980-as éveket közműépítések jellemezték. Az agrártörténeti műemlékek felújításáért a település 1984-ben Hild János-emlékérmet kapott. Mezőhegyest 1989. március 1-én várossá nyilvánították. Az 1990-es években a lakosság negyede a külterületi majorokban élt. 1997-ben felszámolták a cukorgyárat.

Gazdaság

Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel az 1874-ben alapított ménesintézet jogutódja, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. foglalkozik. Legfőbb ipari üzeme a Mezőhegyesi Fémipari Kft.

Kultúra

Az oktatás kezdetben egy katonai ménesiskolában folyt. A majorokban vándortanító oktatott. 1923-ban az egykori kórházépületbe költözött az iskola. Az 1983-ban felépített József Attila Általános Művelődési Központ színházteremnek, mozinak, könyvtárnak és szabadidős tevékenységeknek ad otthont. Mezőhegyesen általános és középiskola is működik.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Mez%C5%91hegyes”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök