Meszéna Ferenc (1819–1902)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Képméret megváltoztatása)
a (+ 1848/49-es kategória)
53. sor: 53. sor:
[[Kategória: Mérnökök]]
[[Kategória: Mérnökök]]
[[Kategória: Postamesterek]]
[[Kategória: Postamesterek]]
 +
[[Kategória: 1848/49]]

A lap 2020. november 27., 20:07-kori változata

törzstiszt, főmérnök, postamester

Tartalomjegyzék

Élete

Meszéna Ferenc emléktáblája
Sírja az újkígyósi Szent Antal temetőben

Báró Meszéna Ferenc Sándor 1819. augusztus 10-én Milánóban született Meszéna János és Zámoczky Erzsébet gyermekeként. Édesapja katonatisztként harcolt a napóleoni háborúkban, szolgálataiért Mária Terézia-rendet (1815) és Hiv-vári előnévvel bárói címet kapott (1816). Ferencnek három testvére született: István, József és Zsanett. Meszéna István szintén részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.

Meszéna Ferenc a 33. gyalogezred nevelőintézete után a tullni utásziskolában tanult, ahol Görgey Artúr évfolyamtársa volt.

1849. július 2-án feleségül vette Pacséri Odry Idát. 1851-ben született gyermekük, Claudia.

Meszéna Ferenc Újkígyóson hunyt el 1902. március 22-én. 1926-ban az Újkígyósi Keresztény Polgári Olvasókör síremléket állított számára a Szent Antal temetőben. Rossz állapotú sírját 1988-ban hozták rendbe az Újkígyósiak.

Munkássága

Meszéna Ferenc 1835-től hadapródként szolgált a 33. gyalogezrednél. 1838-ban a 6. huszárezred, majd még abban az évben a 41. gyalogezred hadnagyává nevezték ki. 1844-ben sikeres vezérkari vizsgát tett. 1846-ban a császári és királyi 41. gyalogezred főhadnagyává léptették elő.

1848 májusában levélben kérte az Országos Nemzetőri Haditanácstól, hogy a szabadságharcban magyar századosként harcolhasson. 1848 júniusában a Szegedi III. Honvédzászlóalj századosává nevezték ki. A délvidéki harcokat követően a szolnoki, később a csepeli nemzetőr csapatoknál szolgált. Meghatározó szerepe volt a pákozdi csatában, ahol Perczel Mór vezérkari tisztje volt. Októberben honvéd őrnagyként az eszéki vár védelméért felelt.

1849. március 13-án alezredessé léptették elő. A tavaszi hadjáratokban a II. hadtest vezérkari főnökeként vett részt. Asbóth Lajos távozása után Meszéna is elhagyta a hadtestet. Júliustól Perczel Mór csapatánál, a IX. hadtestnél szolgált. A temesvári vereség után, 1849. augusztus 19-én Karánsebesnél tette le a fegyvert.

A szabadságharc leverése után Meszéna Ferenc és öccse, István sorsáról hadbíróság döntött. Haynau halálra ítélte őket; apjuk érdemeire való tekintettel Ferencet 12, Istvánt pedig 10 év várfogságra büntették. Ferenc 1855-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után főmérnök lett Bihar megyében. 1876-ban kinevezték Újkígyós postamesterévé. Lakása a Hosszú utca 113. szám alatt volt. Gyakran látogatta a Wenckheim családot. Támogatta a gyulai Erkel-szobor felállítását.

Tagja volt a Budapesti, a Bihar megyei, valamint a Békés megyei Honvédegyletnek is. A Biharmegyei Történelmi és Régészeti Egylet választmányi tagjai között szerepelt.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök