Mány Erzsébet (1936–1957)

A BékésWiki wikiből

A lap 2021. április 1., 12:52-kori változata

Mány Erzsébet (1936. szeptember 14., Rákosszentmihály - 1957. február 2., Békéscsaba), irodista-segédmunkás volt, akit az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégeztek.

Élete

Édesapja Mány Mihály, édesanyja Dobra Rozália, aki elhagyta a családot, így Erzsébet anya nélkül nőtt fel.

A 8 általános elvégzése után technikumi végzettséget szerzett, közepes eredménnyel. 1955. augusztus 2. és 1956. június 2. között mezőgazdasági technikumi dolgozó volt. Innen önként kilépett.

Két alkalommal volt büntetve: 1954-ben táppénzcsalás miatt a békéscsabai járásbíróság 2 hónapra, 1955. áprilisában lopás miatt a gyulai bíróság fél év börtönre ítélte. Ezen kívül közveszélyes munkakerülésért is letartóztatták.

'56-os szerepvállalása

1956. december 17-én a gyulavári községben zavargások voltak, lefegyverezték a határőrséget, a fegyvereket magukkal vitték és támadást kezdtek szervezni a karhatalom ellen. A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év január 8-án üléseztek.

A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves Mány Erzsébet és 15 társa sorsáról. A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket. A halálos ítéletet 1957. február 2-án, szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre.

A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.

A Berényi úti temetőben Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott síremlékét Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.

Források

• Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991), főszerk.: Kenyeres Ágnes, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 589.p (Látogatva: 2016. 10. 28.)
• Népszabadság 1957. (2. évfolyam) január 11. 3.p (Látogatva: 2016. 10. 28.)
• Népszabadság 1957. (2. évfolyam) február 3. 6.p) (Látogatva: 2016. 10. 28.)
• Népszabadság 1989. (47. évfolyam, 128. szám) június 10. 23.p (Látogatva: 2016. 10. 28.)
• Békés Megyei Hírlap 1995. (50. évfolyam, 249. szám) október 24. 1.p (Látogatva: 2016. 11. 12.)
• Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet? In. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012) 218.p (Látogatva: 2016. 11. 12.)

Kapcsolódó irodalom

• '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006-2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. - Budapest : Püski Kiadó, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)