Liska Tibor (1925–1994)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. november 1., 12:37-kor történt szerkesztése után volt.

közgazdász, egyetemi tanár

Tartalomjegyzék

Élete

1925. október 25-én Liska Mihály és Nagy Irén gyermekeként született Békéscsabán.

Középiskolás korában ismerkedett meg Karácsony Sándor filozófus és pedagógussal, akinek tanítványa lett. 1943-ban tette le érettségijét a Békéscsabai Evangélikus Rudolf Gimnáziumban, 194348 között a Debreceni Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karára járt, majd 1948-tól a budapesti Marx Károly Közgazdasági egyetemen tanult.

Liska Tibor kétszer házasodott, három gyermeke született. Az első feleségével, Szilágyi Ilonával 1947-től 1980-ig voltak házasok, és két közös gyermekük volt, Tibor (1947–?) és Péter (1953–2003). Második feleségével, Pólya Lenkével 1982-ben esküdtek, közös fiuk, Bence 1982-ben született.

Liska Tibor 1994. július 15-én, Budapesten hunyt el.

Munkássága

1945-ben csatlakozott a Nemzeti Parasztpárthoz, Békéscsabán a MADISZ titkára, majd a Viharsarok című napilap belső munkatársa lett. 1946-ban Budapesten a Dózsa György Népi Kollégium gazdasági titkáraként dolgozott. Következő két évben szerkesztője lett a a parasztpárti Békés című folyóiratnak.

1952 és 1956 között a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdaságtan tanszékén tanársegéd, majd adjunktus volt. 1956 nyarán a Pénzügyminisztérium árfőosztályán dolgozott. Ugyanazon év októberében az MDP-be is felvették és beválasztották a minisztérium pártvezetőségébe, azonban 1957-ben elbocsájtották. Tizenkét éven át különböző vállalatoknál, ágazati intézményeknél dolgozott, sehol sem hosszú ideig. Egy jeligés pályázaton díjat nyert a Kritika és Koncepció című tanulmányával, amely tartalmazza a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló nézeteit. Munkája 1963-ban megjelent a Közgazdasági Szemlében. 1969-től 1975-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem népgazdaság tervezése tanszékén dolgozott tudományos-gazdasági tanácsadóként, ahol a konvertibilitással, a harmadik szektorral és a gazdasági egyensúly feltételeinek problémáival foglalkozott. 1975 és 1976 között gazdasági tanácsadóként alkalmazták az Építésgazdasági és Szervezési Intézetben, majd visszakerült az MKKE belkereskedelmi tanszékére tudományos főmunkatársként, ahol 1978-ig maradt. Ezután a Vállalkozáskutató Csoport vezetője lett, és haláláig ebben a pozícióban dolgozott. 1980-ban kész lett a szocialista vállalkozás elméletével, melyről 1981 és 1983 között nyilvános vitákat tartott.

1981-ben elindította az úgynevezett szentesi kísérletet. Több külföldi úton is részt vett: 1986 és 1987 között az USA-ban volt tanulmányúton, 1987 és 1990 között pedig olasz egyetemekre járt előadást tartani. 1990-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, és egy évvel utána az elsők között nyerte el a Széchenyi-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia a közgazdaságtudomány doktorává avatta 1992-ben.

Filmszerepei

Művei

Nem publikált művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök