Lipták Pál (1922-2007)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. október 31., 13:32-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója, festőművész, könyvkiadó, műgyűjtő

Lipták Pál (1999)

Tartalomjegyzék

Élete

Lipták Pál 1922. április 14-én, Békéscsabán a Kastély utcában született. Édesapja: Lipták Pál (1896–1982), édesanyja: Gajdács Zsófia (1902–1982).

Elemi tanulmányait Békéscsabán a Révai utcai iskolában végezte. Három évet az evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban tanult, harmadik osztályban abbahagyta a középiskolát.) Édesapjához hasonlóan szabónak készült: 1934-től a Ferenc József téri Varga és Tábor Úriszabók inasa lett. A ruházati szakszervezet, valamint az építők és a suszterek érdekképviseletének könyvtárát is látogatta.

1938-ig inaskodott, 1938 novemberében sikeres férfiszabó mestervizsgát tett. Inasévei után Budapestre távozott. 1938–1949 között segédnek állt.

1938-ban belépett a szociáldemokrata pártba, aminek 1985-ig tagja maradt. Neve a Hazafias Népfront bizottsági tagjai között is szerepelt.

1945–1948 között békéscsabai képzőművészeti szabadiskolákban folytatott festészeti tanulmányokat. Tanára volt Sass Árpád, Jankay Tibor, Miklós István, Vasas Károly és Mokos József.

Harmati Terézt (1922–2005) vette feleségül. Gyermekeik: László, István és Pál (1946–1989).

Lipták Pál, a Békés Megyei Könyvtár alapító igazgatója 84 éves korában, 2007. február 10-én hunyt el. Békéscsabán a Vasúti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Könyvtárosi munkássága

1949-től az Urszinyi-házban működő körzeti könyvtár vezetőjeként dolgozott. Könyvtáros végzettségét az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola levelező szakán szerezte 1951 és 1953 között. Irányítása alatt, 1952. március 9-én Békéscsabán nyílt meg az ország első megyei könyvtára. Az intézményben irodalmi klub, rádió és zenegép működött; a kölcsönző részlegben „válogatópolcokat”, az olvasóteremben kézikönyveket helyeztek el. Itt alakították ki a helytörténeti köteteket tartalmazó Békési Gyűjteményt.

Lipták Pál 1952-től 1985-ig volt a Békés Megyei Könyvtár igazgatója. 33 év alatt több újítást is bevezetett. Nevéhez fűződik a szabadpolcos rendszer (1958) és az ország első zenei könyvtári részlegének (1964) kialakítása. Az 1960-as évek elején Európa-szerte több tanulmányúton is részt vett. Az 1961-ben átadott – majd 1962-ben és 1964-ben kibővített – gyermekkönyvtár az ország első nagy alapterületű önálló gyermekrészlege volt. 1962-ben nyílt meg a szabadpolcos felnőttkönyvtár, amelyet a Lipták által tervezett bútorokkal rendeztek be.

1970–1985 között számos Békés megyei települési könyvtárat létrehozott, melyek gyermek és zenei részlegekkel, világos és tiszta terekkel rendelkeztek. Minden az olvasók érdekében, az olvasókért, a könyvtárhasználatért valósult meg. Igazgatása alatt rendszeressé vált a könyvtári képzőművészeti kiállítások rendezése.

Könyvtáros pályafutása megkoronázásának az 1985. augusztus 20-án átadott új könyvtárépület tekinthető. Jelentős szerepe volt a tervek elkészítésében, megvalósításában; az elrendezés, belső kialakítás végső megformálásában.

1985 végén vonult nyugdíjba. Nyugállományban sem szakadt el a megyei könyvtártól: artotéka- és kortárs grafikai gyűjteményt alakított ki, megteremtette az olvasók számára a lehetőséget grafikák és rajzok kölcsönzésére. Gondozta A hónap műtárgya-sorozatot, melyhez ismertetőket is készített. Rendszeresen szervezett képzőművészeti kiállításokat. Utoljára 2002-ben vett részt könyvtári rendezvényen.

Könyvtárigazgató pályafutása során több díjat, kitüntetést is megkapott:

Festői munkássága

Első alkotása egy Körös-parti tájkép volt (1943). Festőként a vásárhelyi iskolához kapcsolódott, amihez személyes, baráti kapcsolatok (Németh József, Kohán György) révén is kötődött. Az 1950-es években dolgozott a bajai, a hódmezővásárhelyi és a mártélyi művésztelepeken.

Művészete alakulását önművelő tapasztalata és Békéscsaba képzőművészeti hagyományvilága egyaránt befolyásolta. Kezdeti olajfestési kísérletei után végleg a matt felületeket adó temperafestés mellett kötött ki. Munkáira az Alföld és a Körös-vidék is hatással volt. Expresszív hangulatú festményein szülővárosának történései jelentek meg. Város- és tájképeket, csendéletet és figurális kompozíciókat egyaránt ábrázolt.

1952 óta szerepelt kiállításokon. Első önálló tárlata 1954-ben a budapesti Fényes Adolf Teremben nyílt. Az 1952–1980 közötti időszakban mindössze négy olyan év volt, amikor nem állították ki alkotásait. Többek között szerepelt a Műcsarnokban (1952, 1955, 1957, 1978), az Ernst Múzeumban (1954, 1968), a Nemzeti Szalonban (1955), valamint a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon (1957–1965, 1967, 1969, 1970, 1972–1974, 1990). Külföldön Jugoszláviában (Zrenjanin), Romániában (Arad), Csehszlovákiában (Pozsony–Eperjes–Nyitra), és a Szovjetunióban (Penza) mutatták be képeit. Számos kiállításra felkérték, de többet elutasított. Képeit ritkán árusította, arra is volt példa, hogy eladott festményeit visszavásárolta. A festők területi vezetőjeként is tevékenykedett. Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Békés megyei csoportjának.

1961-ben a megyei tanácstól Munkácsy Emlékérmet, 1982-ben pedig Békés megye Tanácsának Művészeti Díját kapta meg.

A közgyűjteményeket tekintve, a Békés Megyei Könyvtárban és a Munkácsy Mihály Múzeumban találhatók meg munkái.

Könyvkiadói munkássága

Lipták Pál könyvkiadó-tipográfus tevékenységét meghatározta az, hogy fiatalon nyomdász szeretett volna lenni. Az 1960-as évektől ajánló címjegyzékeket, valamint könyvtári meghívókat készített. Elsőként az 1963-ban kiadott Tíz esztendő… (Jegyzetek a bácsalmási könyvtár munkájáról) című kötetet tipografálta. Első publikált könyve jó barátja, Fodor András, József-Attila díjas költő verseit tartalmazta (1974). Nevéhez fűződik a Poesis Hungarica I., II. és a Grafica Hungarica I–X. közzététele.

A Poesis Hungarica kötetei az akkori kortárs szerzők irodalmi alkotásait, főleg verseket tartalmaztak. A sorozatot a Békés Megyei Könyvtár adta ki 250 példányban, Lipták Pál igazgató személyes közreműködésével. Néhány kötet illusztrációját saját maga készítette. A számozott kiadványok a könyvtár nyomdájában készültek egyedi papírra, hagyományos kézi szedéssel és kötéssel, különleges betűtípusokkal. A Poesis Hungarica összeállításában jelentős szerepe volt Fodor Andrásnak. A szerzők között találjuk többek között Banner Zoltánt, Csorba Győzőt, Fodor Andrást, Illyés Gyulát, Jókai Annát, Pilinszky Jánost, Sarusi Mihályt, Székely Magdát, Vészi Endrét és Weöres Sándort.

Szintén 250 számozott példányban jelent meg a Graphica Hungarica. E képzőművészeti sorozatban többek között Feledy Gyula, Kass János, Kondor Béla, Reich Károly, Szalay Lajos és Würtz Ádám munkáit közölték.

Lipták Pál egyik általa tervezett kiadványon sem tüntette fel a nevét.

Műgyűjtői munkássága

Lipták Pál műgyűjteménye a régió egyik legjelentősebb magánkollekciójának számított. Elsősorban a békési népművészet tárgyait vásárolta meg. A műgyűjtést akkor kezdte, amikor az még kevésbé volt elterjedt.

Kollekciójának első darabjai Miklós István, Jankay és Sass Árpád képek voltak. Később kerámiákat, bútorokat, házi szőtteseket, kisplasztikákat és érmeket gyűjtött. Keleti szőnyegek is helyet kaptak gyűjteményében.

Kéziratgyűjteménye kortárs magyar költeményeket; könyvgyűjteménye főként régi, szlovák nyelvű köteteket és ritkaságokat foglalt magába. A helyi szlovákság mellett az erdélyi magyarság népművészeti tárgyai is érdekelték. A több mint ezer tételes gyűjteményét lakásában és békéscsabai műtermében tárolta. (Egy időben nagyréti tanyája adott otthont műtárgyainak, de a betörések miatt kénytelen volt onnan elhozni azokat.) A könyvtárosokkal, a magyar tudományos élet szereplőivel, illetve – kiadványai miatt – a költőkkel, képzőművészekkel folytatott levelezéseit tudatosan őrizte és rendezte. Egy 1987-ben készült interjúban 8–10 ezer darabosra becsülte levelei számát. Gyűjtői ismereteit szakirodalmakból tökéletesítette.

Nyugdíjasként olvasónaplót vezetett, melyben az anekdotái mellett rajzokat, illusztrációkat is közölt. Használati tárgyak és plasztikai értékű elemek vegyítéséből sajátos szoborféleségeket, szellemes jelegyütteseket is létrehozott.

Emlékezete

Kiállításai

Egyéni

Válogatott csoportos

Kiállítási katalógusai

(Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Művei

Képgaléria

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök