Krupa András (1934–2015)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. október 18., 08:17-kor történt szerkesztése után volt.
Dr. Krupa András

tanár, néprajzkutató

Tartalomjegyzék

Élete

Dr. Krupa András 1934. október 1-jén Csanádalbertin, egy jelenleg Csongrád megyéhez tartozó településen született. Édesanyja Lóczi Mária, apja Krupa András, húga Mária. Felesége – korábbi középiskolai és egyetemi évfolyamtársa – Nagy Katalin (1935) szintén a tanári pályán dolgozott. Fia, Árpád (1959) pedagógus, lánya, Enikő (1963) agráregyetemet végzett, majd később pszicho-pedagógiai diplomát szerzett. Három unokája született.

Elemi és általános iskoláit szülőfalujában Csanádalbertin kezdte, majd több környező települést megjárva végül Tótkomlóson fejezte be az ország egyik első általános iskolai osztályában.

Középiskolai tanulmányait a szegedi Klauzál Gimnáziumban kezdte, de onnan helyhiány miatt több osztálytársával együtt Csongrádra, a Batsányi Gimnáziumba vitték. Itt érettségizett le kitűnő eredménnyel. A Szegedi Tudományegyetem magyar szakára 1953-ban vették fel, a második évfolyamtól felvette a történelem szakot is. 1957-ben okleveles középiskolai tanárként kitüntetéses diplomát kapott. 1961-ben egyetemi doktori, majd történettudomány (néprajz) kandidátusa címet szerzett. Tanulmányai során több ösztöndíjat is nyert, melyek munkájában is segítették: például 1986-ban a kisdoktori értekezésének megírásához, 1984-ben a kandidátusi vizsgájához, 1987–88-ban a délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilágának feldolgozásához.

Rövid, de súlyos betegség után, 2015. július 14-én hunyt el.

Munkássága

A szeghalmi Péter András Gimnáziumban tanított 1959-ig, a következő tanévben óraadóként dolgozott a Rózsa Ferenc Gimnáziumban.

1959-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Békés megyei társadalomtudományi szaktitkáraként, 1961-től nyugdíjba vonulásáig pedig megyei titkáraként dolgozott. Huszonöt éven át a Békési Élet című tudományos szemle alapító-szerkesztője, ill. főszerkesztője volt. Több társadalmi tisztségben dolgozott, például 10 éven át volt a Karácsonyi János Békés Megyei Honismereti Egyesület elnöke. Az MTA Néprajzi Bizottságában több éven keresztül volt tagsága, a Tiszatáj folyóirat szerkesztőségi tagja volt 1960–1965 között, dolgozott a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségében és a Békés Megyei Közművelődési Tanácsban. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Néprajzi-Honismereti Szekciójának alapító elnöki posztját töltötte be 1974-től. Több évig szerkesztette a szlovák anyanyelvű néprajzi könyvsorozatot, a Národopis Slovákov v Maďarsku-t (Magyarországi szlovákok néprajza). Tudományos és tudományszervező tevékenysége végigkísérte életét a nemzetközi konferenciák lebonyolításától kezdve a monográfiák szerkesztéséig, ill. néprajzi gyűjtőtáborok vezetéséig. Alapvető feladatának tartotta a szlovák nemzetiség folklórjának gyűjtését, feldolgozását és a népi kultúra interetnikus kapcsolatainak feltárását. Nyugállományba kerülése után a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetében tudományos főmunkatársként munkálkodott haláláig. A nemzetközi nemzetiségkutató néprajzi konferenciák szervezésében is aktívan részt vett, ezt a feladatkört később Grin Igornak adta át. Kutatási területei közzé tartoztak többek között a népmesék, az ünnepekkel kapcsolatos népszokások és a családi szokások.

19902000-ig a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola békéscsabai karának külső óraadó munkatársa volt. Szegeden a kilencvenes évek második felétől az ezredfordulóig a József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szlovák fakultásán vállalt előadói feladatokat.

Díjak, kitüntetések

Válogatott művei

27 könyve, valamint több száz tanulmánya jelent meg magyar és szlovák, illetve román és angol nyelven. Részletes bibliográfiáját a Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí című, 2015-ben megjelent konferenciakötet közli. Publikációi a Bárka, Békési Élet, Čabän, Csabai Mérleg, Élet és Tudomány, Ethnographia, Forrás, Honismeret, Napút, Tiszatáj, Új Aurora című folyóiratokban jelentek meg.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök