Krupa András (1934–2015)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Ker0 (vitalap | szerkesztései) 2017. november 18., 03:29-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Dr. Krupa András

tanár, néprajzkutató

Tartalomjegyzék

Élete

Dr. Krupa András 1934. október 1-jén Csanádalbertin, egy jelenleg Csongrád megyéhez tartozó településen született. Édesanyja Lóczi Mária, apja Krupa András, húga Mária. Felesége középiskolai és egyetemi évfolyamtársa, Nagy Katalin (1935) szintén a tanári pályán dolgozott. Fia Árpád (1959) pedagógus, lánya Enikő (1963) agráregyetemet végzett, majd később pszicho-pedagógiai diplomát szerzett. Három unokája született. Elemi és általános iskoláit szülőfalujában Csanádalbertin kezdte majd több környező települést megjárva végül Tótkomlóson fejezte be az ország egyik első általános iskolai osztályában. Középiskolai tanulmányait a szegedi Klauzál Gimnáziumban kezdte, de onnan helyhiány miatt több osztálytársával együtt Csongrádra, a Batsányi Gimnáziumba vitték. Itt érettségizett le kitűnő eredménnyel. A Szegedi Tudományegyetem magyar szakára 1953-ban vették fel, a második évfolyamtól felvette a történelem szakot is. 1957-ben okleveles középiskolai tanárként kitüntetéses diplomát kapott. 1961-ben egyetemi doktori, majd történettudomány (néprajz) kandidátusa címet szerzett. Tanulmányai során több ösztöndíjat nyert munkája segítésére, például 1986-ban a kisdoktori értekezésének megírásához, 1984-ben a kandidátusi vizsgájához, 1987-88-ban a délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilágának feldolgozásához. Rövid, de súlyos betegség után, 2015. július 14-én hunyt el.

Munkássága

A szeghalmi Péter András Gimnáziumban tanított 1959-ig, a következő tanévben, óraadóként a Rózsa Ferenc Gimnáziumban dolgozott. 1990-2000-ig a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola békéscsabai karának külső óraadó munkatársa volt. Szegeden a kilencvenes évek második felétől az ezredfordulóig a József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szlovák fakultásán vállalt előadói feladatokat. 1959-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Békés megyei társadalomtudományi szaktitkáraként, 1961-től nyugdíjba vonulásáig megyei titkáraként dolgozott. Huszonöt éven át a Békési Élet című tudományos szemle alapító-szerkesztője, ill. főszerkesztője volt. Több társadalmi tisztségben dolgozott, például 10 éven át volt a Karácsonyi János Békés Megyei Honismereti Egyesület elnöke. Az MTA Néprajzi Bizottságában több éven keresztül volt tagsága, a Tiszatáj folyóiratban szerkesztőségi tag 1960 és 65 között, dolgozott a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségében és a Békés Megyei Közművelődési Tanácsban. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Néprajzi-Honismereti Szekciójának alapító elnöki posztját töltötte be 1974-től. Több évig szerkesztette a szlovák anyanyelvű néprajzi könyvsorozatot, a Národopis Slovákov v Maďarsku-t (Magyarországi szlovákok néprajza). Tudományos és tudományszervező tevékenysége végig kísérte életét a nemzetközi konferenciák lebonyolításától kezdve a monográfiák szerkesztéséig, ill. néprajzi gyűjtőtáborok vezetéséig. Alapvető feladatának tartotta a szlovák nemzetiség folklórjának gyűjtését, feldolgozását és a népi kultúra interetnikus kapcsolatainak feltárását. Nyugállományba kerülése után a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetében tudományos főmunkatársként munkálkodott haláláig. A nemzetközi nemzetiségkutató néprajzi konferenciák szervezésében is aktívan részt vett, ezt a feladatkört később Grin Igornak adta át. Kutatási területei közzé tartozott többek között a népmesék, az ünnepekkel kapcsolatos nép-szokások és kalendáris, családi szokások, a hiedelemvilág, közmondások, humoros történetek, gyermekjátékok, mondókák s a népdalkincs gyűjtése, publikálása.

Válogatott művei

27 könyve, valamint több száz tanulmánya jelent meg magyar és szlovák, illetve román és angol nyelven. Részletes bibliográfiáját a Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí című, 2015-ben megjelent konferencia kötet közli. Publikációi megjelentek több tucat folyóiratban, például: Bárka, Békési Élet, Caban, Csabai Mérleg, Élet és Tudomány, Ethographia, Forrás, Honismeret, Napút, Tiszatáj, Új Aurora, stb.

Elismerései

Felhasznált irodalom

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök