Krupa András (1934–2015)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Külső hivatkozások: hivatkozás javítás)
(Nyelvi ellenőrzés)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
Dr. Krupa András [[1934]]. [[október 1.|október 1]]-jén '''Csanádalbertin''', egy jelenleg Csongrád megyéhez tartozó településen született. Édesanyja '''Lóczi Mária''', apja '''Krupa András''', húga Mária. Felesége középiskolai és egyetemi évfolyamtársa, '''Nagy Katalin''' (1935) szintén a tanári pályán dolgozott. Fia '''Árpád''' (1959) pedagógus, lánya '''Enikő''' (1963) agráregyetemet végzett, majd később pszicho-pedagógiai diplomát szerzett. Három unokája született.
+
Dr. Krupa András [[1934]]. [[október 1.|október 1]]-jén '''Csanádalbertin''', egy jelenleg Csongrád megyéhez tartozó településen született. Édesanyja '''Lóczi Mária''', apja '''Krupa András''', húga Mária. Felesége – korábbi középiskolai és egyetemi évfolyamtársa '''Nagy Katalin''' ([[1935]]) szintén a tanári pályán dolgozott. Fia, '''Árpád''' (1959) pedagógus, lánya, '''Enikő''' (1963) agráregyetemet végzett, majd később pszicho-pedagógiai diplomát szerzett. Három unokája született.
-
Elemi és általános iskoláit szülőfalujában Csanádalbertin kezdte majd több környező települést megjárva végül Tótkomlóson fejezte be az ország egyik első általános iskolai osztályában.
+
 
-
Középiskolai tanulmányait a szegedi Klauzál Gimnáziumban kezdte, de onnan helyhiány miatt több osztálytársával együtt Csongrádra, a '''Batsányi Gimnáziumba''' vitték. Itt érettségizett le kitűnő eredménnyel. A '''Szegedi Tudományegyetem magyar szakára''' [[1953]]-ban vették fel, a második évfolyamtól felvette a történelem szakot is. [[1957]]-ben okleveles középiskolai tanárként kitüntetéses diplomát kapott. '''[[1961]]-ben egyetemi doktori, majd történettudomány (néprajz) kandidátusa címet szerzett.''' Tanulmányai során több ösztöndíjat nyert munkája segítésére, például [[1986]]-ban a kisdoktori értekezésének megírásához, [[1984]]-ben a kandidátusi vizsgájához, [[1987]]-88-ban a délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilágának feldolgozásához. Rövid, de súlyos betegség után, [[2015]]. [[július 14.|július 14]]-én hunyt el.
+
Elemi és általános iskoláit szülőfalujában Csanádalbertin kezdte, majd több környező települést megjárva végül Tótkomlóson fejezte be az ország egyik első általános iskolai osztályában.
 +
 
 +
Középiskolai tanulmányait a szegedi Klauzál Gimnáziumban kezdte, de onnan helyhiány miatt több osztálytársával együtt Csongrádra, a '''Batsányi Gimnáziumba''' vitték. Itt érettségizett le kitűnő eredménnyel. A '''Szegedi Tudományegyetem magyar szakára''' [[1953]]-ban vették fel, a második évfolyamtól felvette a történelem szakot is. [[1957]]-ben okleveles középiskolai tanárként kitüntetéses diplomát kapott. '''[[1961]]-ben egyetemi doktori, majd történettudomány (néprajz) kandidátusa címet szerzett.''' Tanulmányai során több ösztöndíjat is nyert, melyek munkájában is segítették: például [[1986]]-ban a kisdoktori értekezésének megírásához, [[1984]]-ben a kandidátusi vizsgájához, [[1987]]–88-ban a délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilágának feldolgozásához.  
 +
 
 +
Rövid, de súlyos betegség után, '''[[2015]]. [[július 14.|július 14]]-én hunyt el.'''
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
A [[Szeghalom|szeghalmi]] '''Péter András Gimnáziumban''' tanított [[1959]]-ig, a következő tanévben, óraadóként a [[Rózsa Ferenc Gimnáziumban]] dolgozott. [[1990]]-[[2000]]-ig a [[Kőrösi Csoma Sándor Főiskola]] békéscsabai karának külső óraadó munkatársa volt. Szegeden a kilencvenes évek második felétől az ezredfordulóig a '''József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szlovák fakultásán vállalt előadói feladatokat.'''
+
A [[Szeghalom|szeghalmi]] '''Péter András Gimnáziumban''' tanított [[1959]]-ig, a következő tanévben óraadóként dolgozott a [[Rózsa Ferenc Gimnáziumban]].  
-
[[1959]]-től a '''Tudományos Ismeretterjesztő Társulat''' (TIT) Békés megyei társadalomtudományi szaktitkáraként, [[1961]]-től nyugdíjba vonulásáig '''megyei titkáraként''' dolgozott. Huszonöt éven át a [[Békési Élet]] című tudományos szemle alapító-szerkesztője, ill. főszerkesztője volt. Több társadalmi tisztségben dolgozott, például 10 éven át volt a '''Karácsonyi János Békés Megyei Honismereti Egyesület elnöke'''. Az '''MTA Néprajzi Bizottságában''' több éven keresztül volt tagsága, a '''Tiszatáj''' folyóiratban szerkesztőségi tag 1960 és 65 között, dolgozott a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségében és a Békés Megyei Közművelődési Tanácsban. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Néprajzi-Honismereti Szekciójának alapító elnöki posztját töltötte be [[1974]]-től. Több évig szerkesztette a szlovák anyanyelvű néprajzi könyvsorozatot, a '''Národopis Slovákov v Maďarsku-t (Magyarországi szlovákok néprajza)'''.  
+
 
-
Tudományos és tudományszervező tevékenysége végig kísérte életét a nemzetközi konferenciák lebonyolításától kezdve a monográfiák szerkesztéséig, ill. néprajzi gyűjtőtáborok vezetéséig. '''Alapvető feladatának tartotta a szlovák nemzetiség folklórjának gyűjtését, feldolgozását és a népi kultúra interetnikus kapcsolatainak feltárását.'''
+
[[1959]]-től a '''Tudományos Ismeretterjesztő Társulat''' (TIT) Békés megyei társadalomtudományi szaktitkáraként, [[1961]]-től nyugdíjba vonulásáig pedig '''megyei titkáraként''' dolgozott. Huszonöt éven át a [[Békési Élet]] című tudományos szemle alapító-szerkesztője, ill. főszerkesztője volt. Több társadalmi tisztségben dolgozott, például 10 éven át volt a '''Karácsonyi János Békés Megyei Honismereti Egyesület elnöke'''. Az '''MTA Néprajzi Bizottságában''' több éven keresztül volt tagsága, a '''Tiszatáj''' folyóirat szerkesztőségi tagja volt 1960–1965 között, dolgozott a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségében és a Békés Megyei Közművelődési Tanácsban. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Néprajzi-Honismereti Szekciójának alapító elnöki posztját töltötte be [[1974]]-től. Több évig szerkesztette a szlovák anyanyelvű néprajzi könyvsorozatot, a '''Národopis Slovákov v Maďarsku-t (Magyarországi szlovákok néprajza)'''.  
 +
Tudományos és tudományszervező tevékenysége végigkísérte életét a nemzetközi konferenciák lebonyolításától kezdve a monográfiák szerkesztéséig, ill. néprajzi gyűjtőtáborok vezetéséig. '''Alapvető feladatának tartotta a szlovák nemzetiség folklórjának gyűjtését, feldolgozását és a népi kultúra interetnikus kapcsolatainak feltárását.'''
Nyugállományba kerülése után a '''Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetében''' tudományos főmunkatársként munkálkodott haláláig. A nemzetközi nemzetiségkutató néprajzi konferenciák szervezésében is aktívan részt vett, ezt a feladatkört később [[Grin Igor|Grin Igornak]] adta át.
Nyugállományba kerülése után a '''Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetében''' tudományos főmunkatársként munkálkodott haláláig. A nemzetközi nemzetiségkutató néprajzi konferenciák szervezésében is aktívan részt vett, ezt a feladatkört később [[Grin Igor|Grin Igornak]] adta át.
-
Kutatási területei közzé tartozott többek között a népmesék, az ünnepekkel kapcsolatos nép-szokások és kalendáris, családi szokások, a hiedelemvilág, közmondások, humoros történetek, gyermekjátékok, mondókák s a népdalkincs gyűjtése, publikálása.  
+
Kutatási területei közzé tartoztak többek között a népmesék, az ünnepekkel kapcsolatos népszokások és a családi szokások.
 +
 
 +
[[1990]]–[[2000]]-ig a [[Kőrösi Csoma Sándor Főiskola]] békéscsabai karának külső óraadó munkatársa volt. Szegeden a kilencvenes évek második felétől az ezredfordulóig a '''József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szlovák fakultásán vállalt előadói feladatokat.'''
 +
 
 +
== Díjak, kitüntetések ==
 +
* Kitüntetés és vörös diploma (1957)
 +
* Szocialista Kultúráért (1964)
 +
* A TIT Aranykoszorús Jelvénye (1977)
 +
* Békés Megye Tanácsának Közművelődési Díja (1978)
 +
* Čestný člen Slovenskej národopisnej spoločnosti (1988)
 +
* Szűcs Sándor Tájkutató Díj (1989)
 +
* Pro Etnographia Minoritatum (1997)
 +
* Za čabianskych Slovákov (1997)
 +
* Bél Mátyás-emlékérem (2001)
 +
* Életműdíj (2002)
 +
* Békéscsabáért – Pro Urbe (2004)
 +
* Cena Zlatého pera – pre národnosť (2004)
 +
* Zlatá medaila Cyrila – Metoda (Matica slovenská) (2004)
 +
* Kisebbségekért díj (2004)
 +
* Oklevél átvétele a TIT elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől, 55 éves tagságért (2015)
 +
* a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja (2015)
== Válogatott művei ==
== Válogatott művei ==
-
27 könyve, valamint több száz tanulmánya jelent meg magyar és szlovák, illetve román és angol nyelven. Részletes bibliográfiáját a '''Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí című''', 2015-ben megjelent konferencia kötet közli. Publikációi megjelentek több tucat folyóiratban, például: [[Bárka]], [[Békési Élet]], Caban, [[Csabai Mérleg]], Élet és Tudomány, Ethographia, Forrás, Honismeret, Napút, Tiszatáj, [[Új Aurora]], stb.
+
27 könyve, valamint több száz tanulmánya jelent meg magyar és szlovák, illetve román és angol nyelven. Részletes bibliográfiáját a '''''Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí'' című''', 2015-ben megjelent konferenciakötet közli. Publikációi a [[Bárka]], [[Békési Élet]], Čabän, [[Csabai Mérleg]], Élet és Tudomány, Ethnographia, Forrás, Honismeret, Napút, Tiszatáj, [[Új Aurora]] című folyóiratokban jelentek meg.
* A Békési Élet közművelődési, tudományos folyóirat szlovák anyaga, 1966-1990. Békéscsaba, 2001.
* A Békési Élet közművelődési, tudományos folyóirat szlovák anyaga, 1966-1990. Békéscsaba, 2001.
47. sor: 72. sor:
* Zsofka néni kétnyelvű meséi : Dvojjazycné rozprávky nanicky Zofky. Békéscsaba, 1989.
* Zsofka néni kétnyelvű meséi : Dvojjazycné rozprávky nanicky Zofky. Békéscsaba, 1989.
-
== Elismerései ==
+
== Források ==
-
 
+
-
* 1957 Kitüntetés és (piros) diploma
+
-
* 1964 Szocialista Kultúráért
+
-
* 1977 A TIT Aranykoszorús Jelvénye
+
-
* 1978 Békés Megye Tanácsának Közművelődési Díja
+
-
* 1988 Čestný člen Slovenskej národopisnej spoločnosti
+
-
* 1989 Szűcs Sándor Tájkutató Díj
+
-
* 1997 Pro Etnographia Minoritatum
+
-
* 1997 Za čabianskych Slovákov
+
-
* 2001 Bél Mátyás-emlékérem
+
-
* 2002 Életmű Díj
+
-
* 2004 Békéscsabáért – Pro Urbe
+
-
* 2004 Cena Zlatého pera – pre národnosť
+
-
* 2004 Zlatá medaila Cyrila – Metoda (Matica slovenská)
+
-
* 2004 kisebbségekért díj
+
-
* 2015 Oklevél átvétele a TIT elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől, 55 éves tagságért
+
-
* 2015 a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja
+
-
 
+
-
== Felhasznált irodalom ==
+
* Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí (Szerk. Kovács Anna, Hornok-né Uhrin Erzsébet). Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, Békéscsaba, 2015.
* Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí (Szerk. Kovács Anna, Hornok-né Uhrin Erzsébet). Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, Békéscsaba, 2015.
* Gyivicsán Ann: Krupa András, a kutató és az ember In: Honismeret 45. évf 1. sz. (2017.)
* Gyivicsán Ann: Krupa András, a kutató és az ember In: Honismeret 45. évf 1. sz. (2017.)

A lap 2018. október 18., 08:17-kori változata

Dr. Krupa András

tanár, néprajzkutató

Tartalomjegyzék

Élete

Dr. Krupa András 1934. október 1-jén Csanádalbertin, egy jelenleg Csongrád megyéhez tartozó településen született. Édesanyja Lóczi Mária, apja Krupa András, húga Mária. Felesége – korábbi középiskolai és egyetemi évfolyamtársa – Nagy Katalin (1935) szintén a tanári pályán dolgozott. Fia, Árpád (1959) pedagógus, lánya, Enikő (1963) agráregyetemet végzett, majd később pszicho-pedagógiai diplomát szerzett. Három unokája született.

Elemi és általános iskoláit szülőfalujában Csanádalbertin kezdte, majd több környező települést megjárva végül Tótkomlóson fejezte be az ország egyik első általános iskolai osztályában.

Középiskolai tanulmányait a szegedi Klauzál Gimnáziumban kezdte, de onnan helyhiány miatt több osztálytársával együtt Csongrádra, a Batsányi Gimnáziumba vitték. Itt érettségizett le kitűnő eredménnyel. A Szegedi Tudományegyetem magyar szakára 1953-ban vették fel, a második évfolyamtól felvette a történelem szakot is. 1957-ben okleveles középiskolai tanárként kitüntetéses diplomát kapott. 1961-ben egyetemi doktori, majd történettudomány (néprajz) kandidátusa címet szerzett. Tanulmányai során több ösztöndíjat is nyert, melyek munkájában is segítették: például 1986-ban a kisdoktori értekezésének megírásához, 1984-ben a kandidátusi vizsgájához, 1987–88-ban a délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilágának feldolgozásához.

Rövid, de súlyos betegség után, 2015. július 14-én hunyt el.

Munkássága

A szeghalmi Péter András Gimnáziumban tanított 1959-ig, a következő tanévben óraadóként dolgozott a Rózsa Ferenc Gimnáziumban.

1959-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Békés megyei társadalomtudományi szaktitkáraként, 1961-től nyugdíjba vonulásáig pedig megyei titkáraként dolgozott. Huszonöt éven át a Békési Élet című tudományos szemle alapító-szerkesztője, ill. főszerkesztője volt. Több társadalmi tisztségben dolgozott, például 10 éven át volt a Karácsonyi János Békés Megyei Honismereti Egyesület elnöke. Az MTA Néprajzi Bizottságában több éven keresztül volt tagsága, a Tiszatáj folyóirat szerkesztőségi tagja volt 1960–1965 között, dolgozott a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségében és a Békés Megyei Közművelődési Tanácsban. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Néprajzi-Honismereti Szekciójának alapító elnöki posztját töltötte be 1974-től. Több évig szerkesztette a szlovák anyanyelvű néprajzi könyvsorozatot, a Národopis Slovákov v Maďarsku-t (Magyarországi szlovákok néprajza). Tudományos és tudományszervező tevékenysége végigkísérte életét a nemzetközi konferenciák lebonyolításától kezdve a monográfiák szerkesztéséig, ill. néprajzi gyűjtőtáborok vezetéséig. Alapvető feladatának tartotta a szlovák nemzetiség folklórjának gyűjtését, feldolgozását és a népi kultúra interetnikus kapcsolatainak feltárását. Nyugállományba kerülése után a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetében tudományos főmunkatársként munkálkodott haláláig. A nemzetközi nemzetiségkutató néprajzi konferenciák szervezésében is aktívan részt vett, ezt a feladatkört később Grin Igornak adta át. Kutatási területei közzé tartoztak többek között a népmesék, az ünnepekkel kapcsolatos népszokások és a családi szokások.

19902000-ig a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola békéscsabai karának külső óraadó munkatársa volt. Szegeden a kilencvenes évek második felétől az ezredfordulóig a József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szlovák fakultásán vállalt előadói feladatokat.

Díjak, kitüntetések

Válogatott művei

27 könyve, valamint több száz tanulmánya jelent meg magyar és szlovák, illetve román és angol nyelven. Részletes bibliográfiáját a Duchovná a sociálna kultúra mensín v majoritnom prostredí című, 2015-ben megjelent konferenciakötet közli. Publikációi a Bárka, Békési Élet, Čabän, Csabai Mérleg, Élet és Tudomány, Ethnographia, Forrás, Honismeret, Napút, Tiszatáj, Új Aurora című folyóiratokban jelentek meg.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök