Krammer Nándor (1855–1921)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2019. június 18., 15:11-kor történt szerkesztése után volt.

tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke

Tartalomjegyzék

Élete

Krammer Nándor Pozsonyban született 1855. október 1-én. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. 1882 júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. 1887-ben pedig a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta.

1895-ben kötött házasságot Mertz Ellával (egyes források szerint Gabriella). Egy gyermekük született, Ella, aki orvosnak tanult.

Krammer Nándor hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában.

1921. november 23-án Békéscsabán hunyt el, örök nyugalomra a Ligeti temetőben helyezték.

Munkássága

Először szülővárosában kezdett tanítani. 1880. szeptember 1-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájába választották meg tanárnak, ahol a haláláig tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye. A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. Balás Ádám lemondását követően 1902-től 1908-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. 1902-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. 1903 júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon. Saját magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint régészeti tevékenysége. Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30–40 darab, főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. A magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom leleteit felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Ez volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.

Országos hírnévre tett szert, mint kiváló ornitológus, állatpreparátor. Alapító és elnökségi tagja volt az 1910-ben megalakult csabai Állatvédő Egyletnek. Éveken keresztül állt barátságban Herman Ottóval. Önkéntes tagja volt a Magyar Ornitológiai Központnak. A párizsi világkiállításra Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót terveztek, melyből a negyediket Krammer szerkesztette. Munkájukat aranyéremmel díjazták. Népszerűsítő előadásokat tartott a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisában is.

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök