Krammer Nándor (1855–1921)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a
(→Munkássága: Balás hivtkozás)
8. sor: 8. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.|szeptember l]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat [[polgári leányiskolájához]] választották meg tanárnak szoros szavazás eredményeképpen, a haláláig ennél az iskolánál tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.  
Először szülővárosában kezdett tanítani. [[1880]]. [[szeptember l.|szeptember l]]-én a Békéscsabai Nőképző Társulat [[polgári leányiskolájához]] választották meg tanárnak szoros szavazás eredményeképpen, a haláláig ennél az iskolánál tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye.  
-
A tanári kötelezettségek mellett részt vett a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület|Békéscsabai Múzeum-Egyesületben]] is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872-1932)|Balás Ádám]] lemondását követően 1902-től [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. Már működésének első évében, [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének "lajstroma", katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. Szakmai kapcsolatainak kiépítése szempontjából fontos esemény volt, hogy [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Ő magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint ásató tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30-40 főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. Első volt, aki az egész magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit 1902-, 1903- és [[1906]]-ban felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Nyilván ez volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.
+
A tanári kötelezettségek mellett részt vett a [[Békéscsabai Múzeum-Egyesület|Békéscsabai Múzeum-Egyesületben]] is, ahol választmányi tag volt. [[Balás Ádám (1872-?)|Balás Ádám]] lemondását követően 1902-től [[1908]]-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. Már működésének első évében, [[1902]]-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének "lajstroma", katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. Szakmai kapcsolatainak kiépítése szempontjából fontos esemény volt, hogy [[1903]] júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon.''' Ő magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint ásató tevékenysége.''' Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30-40 főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. Első volt, aki az egész magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű '''gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom''' leleteit 1902-, 1903- és [[1906]]-ban felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Nyilván ez volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől.
Mint kiváló ornitológus, állatpreparátor, országos hírnévnek örvendett. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben alapított csabai '''Állatvédő egyletnek'''. Éveken keresztül meleg barátság fűzte '''Herman Ottóhoz'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót tervezetek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Társadalmi téren is hirdetője volt tudományának. Népszerűsítő előadásokat tartott például a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.   
Mint kiváló ornitológus, állatpreparátor, országos hírnévnek örvendett. Alapító és elnökségi tagja volt az [[1910]]-ben alapított csabai '''Állatvédő egyletnek'''. Éveken keresztül meleg barátság fűzte '''Herman Ottóhoz'''. Önkéntes tagja volt a '''Magyar Ornitológiai Központnak'''. A párizsi világkiállításra '''Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót tervezetek''', melyből a negyediket Krammer szerkesztette. '''Munkájukat aranyéremmel díjazták.''' Társadalmi téren is hirdetője volt tudományának. Népszerűsítő előadásokat tartott például a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum [http://archeodatabase.hnm.hu/index.php/node/76731 régészeti adatbázisában] is.   
Krammer Nándor színes egyénisége, a természettudományok népszerűsítése terén végzett munkája sokak számára példaadó és útmutató lehet.
Krammer Nándor színes egyénisége, a természettudományok népszerűsítése terén végzett munkája sokak számára példaadó és útmutató lehet.

A lap 2018. augusztus 27., 10:26-kori változata

tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke

Tartalomjegyzék

Élete

Krammer Nándor Pozsonyban született 1855. október 1-én. Gimnáziumba szülővárosában járt, egyetemi tanulmányait Pesten, nagyobb részt Bécsben folytatta. 1882 júliusában kapta meg a polgári iskolai tanári oklevelet. Képesítést szerzett a természetrajz, természettan, vegytan tanítására a polgári iskolában. 1887-ben pedig a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészetdoktorrá avatta szaktárgyaiból: a természettudományokból. 1895-ben kötött házasságot Mertz Ellával (egyes források szerint Gabriella). Egy gyermekük született Ella, aki orvosnak tanult, a világháborúban sokakat ápolt a kórházban, sajnálatos módon az utolsó vizsgái előtt 1920. szeptember 24-én meghalt. Hivatásszerető, kötelességtudó, lelkiismeretes nevelő volt, aki 41 évig állt a kultúra szolgálatában a nőnevelés terén. 1921. november 23-án Békéscsabán hunyt el, örök nyugalomra a Ligeti temetőben helyezték.

Munkássága

Először szülővárosában kezdett tanítani. 1880. szeptember l-én a Békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához választották meg tanárnak szoros szavazás eredményeképpen, a haláláig ennél az iskolánál tevékenykedett. Az intézet működésében, fejlődésében jelentős szerepet játszott. Szaktárgyaiban és nevelői munkájában kiemelkedőt nyújtott. Az intézmény természetrajzi gyűjteményének kialakítása az ő munkájának eredménye. A tanári kötelezettségek mellett részt vett a Békéscsabai Múzeum-Egyesületben is, ahol választmányi tag volt. Balás Ádám lemondását követően 1902-től 1908-ig töltötte be az igazgatói tisztséget. Már működésének első évében, 1902-ben megjelent szerkesztésében a múzeum gyűjteményének "lajstroma", katalógusa, mely megismertette a nagyközönséggel a múzeum és a könyvtár anyagát. Szakmai kapcsolatainak kiépítése szempontjából fontos esemény volt, hogy 1903 júliusában részt vehetett a Néprajzi Múzeum által Budapesten rendezett első néprajzi és őstörténeti tanfolyamon. Ő magát régésznek vallotta, de néprajzi gyűjtése talán még értékesebb és előremutatóbb, mint ásató tevékenysége. Működésének néhány éve alatt bejárta a megye nagy részét, és egymaga ezernél több tárgyat gyűjtött a múzeum számára. Köröstarcsáról halászati eszközöket gyűjtött be, mely 30-40 főként archaikus tárgyból állt. Sajnos erről az anyagról nem maradt fenn írásos dokumentáció. Első volt, aki az egész magyar tudós világ figyelmét a Békéscsabai Múzeum-Egyesület működésére irányította, amikor a csiszolt kőkorszakból való nagy jelentőségű gyulavarsándi Lapos halom és Vezeristye halom leleteit 1902-, 1903- és 1906-ban felfedezte, feltárta és gyűjteménybe rendezte. A feltárást ismertető újságcikke széles körű nemzetközi szakirodalmi ismeretekről tanúskodik. A leletek pontos adatolásával, letisztításával és megfelelő állapotban való bemutatásával azonban keveset törődött. Ez utóbbi miatt az Országos Felügyelőség részéről is bírálták. Nyilván ez volt a fő oka annak, hogy 1908-ban lemondott tisztségéről, s a továbbiakban teljesen elzárkózott a múzeum munkájában való részvételtől. Mint kiváló ornitológus, állatpreparátor, országos hírnévnek örvendett. Alapító és elnökségi tagja volt az 1910-ben alapított csabai Állatvédő egyletnek. Éveken keresztül meleg barátság fűzte Herman Ottóhoz. Önkéntes tagja volt a Magyar Ornitológiai Központnak. A párizsi világkiállításra Herman Ottó, Gaal Gaston, Schenk Jakab és Szalay Elemér segítségével négy madárvándorlási tablót tervezetek, melyből a negyediket Krammer szerkesztette. Munkájukat aranyéremmel díjazták. Társadalmi téren is hirdetője volt tudományának. Népszerűsítő előadásokat tartott például a már említett gyulavarsándi leletről, a bronzkorról és a csontmaradványok filogenetikus összehasonlításáról. Munkássága miatt nyilvántartják a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisában is. Krammer Nándor színes egyénisége, a természettudományok népszerűsítése terén végzett munkája sokak számára példaadó és útmutató lehet.

Művei

Forrás

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Krammer_N%C3%A1ndor_(1855%E2%80%931921)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök