Kovács Pál (1901–1976)
A BékésWiki wikiből
a (Kovács Pál (1901‒1976) lapot átneveztem Kovács Pál (1901–1976) névre: Hosszú kötőjel) |
a (Kötöttárugyár belső hivatkozása) |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
'''[[1930|1930-ban]] helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban''', mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. '''Volt''' '''igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja'''. '''[[1945|1945-től]] [[1949|1949-ig]] a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be''', ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit [[1948]]. [[március 15.|március 15-én]], amikor bejelentették a gyárak államosítását. '''A Hubertus és a Rokka''', a két legnagyobb békéscsabai textilüzem [[1949]] júliusában egyesült, s '''első munkásigazgatónak''' Kovács Pált '''nevezték ki'''. | '''[[1930|1930-ban]] helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban''', mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. '''Volt''' '''igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja'''. '''[[1945|1945-től]] [[1949|1949-ig]] a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be''', ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit [[1948]]. [[március 15.|március 15-én]], amikor bejelentették a gyárak államosítását. '''A Hubertus és a Rokka''', a két legnagyobb békéscsabai textilüzem [[1949]] júliusában egyesült, s '''első munkásigazgatónak''' Kovács Pált '''nevezték ki'''. | ||
| - | [[1952|1952-ben]] '''műszaki-gazdasági káderképző tanfolyamot végzett el''', bővítette hurkolóipari ismereteit. [[1954|1954-től]] '''tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak'''. [[1956]]. [[november 16.|november 16-ig]] '''a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója'''ként dolgozott. A város politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és mint magánembert köztisztelet övezte. | + | [[1952|1952-ben]] '''műszaki-gazdasági káderképző tanfolyamot végzett el''', bővítette hurkolóipari ismereteit. [[1954|1954-től]] '''tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak'''. [[1956]]. [[november 16.|november 16-ig]] '''a [[Békéscsabai Kötöttárugyár (Békéscsaba)|Békéscsabai Kötöttárugyár]] igazgatója'''ként dolgozott. A város politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és mint magánembert köztisztelet övezte. |
A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett. | A forradalom után, [[1957]] nyarán '''a városi tanács elnökének választották'''; [[1958]]. [[december 1.|december 1-jén]] a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. [[1963]]. [[március 4.|március 4-ig]] állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett. | ||
A lap 2021. október 18., 11:38-kori változata
munkásigazgató, tanácselnök
Tartalomjegyzék |
Élete
Kovács Pál munkáscsaládban született 1901. december 24-én Békéscsabán. Volt mezőgazdasági napszámos, dolgozott építőipari munkások mellett, majd 1921-ben ács segédlevelet szerzett.
Már húszévesen bekapcsolódott a munkásmozgalomba, és hosszú évekig az építőmunkások szakszervezeti mozgalmában tevékenykedett. A '20‒30-as években szinte az egész országot bejárta, hogy családjának megélhetését biztosítani tudja. Gyakran kényszerült erre azért is, hogy munkásmozgalmi tevékenysége miatt elkerülje a csendőrség és a rendőrség zaklatását. A gazdasági válság után aktívan harcolt az első építőipari munkás kollektív szerződés kivívásáért.
1976. február 10-én hunyt el, sírja a Vasúti temetőben található.
Munkássága
1930-ban helyezkedett el a békéscsabai Hubertus textilgyárban, mint ács. Részt vett a textilmunkások szervezett harcaiban. A világháború után kezdetben a szakmájában dolgozott, és közben számos társadalmi feladattal bízták meg. Volt igazoló bizottsági elnök és a népbíróság tagja. 1945-től 1949-ig a gyári MKP-pártszervezet titkári posztját töltötte be, ebben a minőségben hívta össze a Hubertus dolgozóit 1948. március 15-én, amikor bejelentették a gyárak államosítását. A Hubertus és a Rokka, a két legnagyobb békéscsabai textilüzem 1949 júliusában egyesült, s első munkásigazgatónak Kovács Pált nevezték ki.
1952-ben műszaki-gazdasági káderképző tanfolyamot végzett el, bővítette hurkolóipari ismereteit. 1954-től tagja volt a városi tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak. 1956. november 16-ig a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatójaként dolgozott. A város politikai és társadalmi életének tevékeny irányítójának tartották, mint igazgatót és mint magánembert köztisztelet övezte.
A forradalom után, 1957 nyarán a városi tanács elnökének választották; 1958. december 1-jén a városi tanács végrehajtó bizottsága megerősítette tisztségében. 1963. március 4-ig állt a tanács élén, majd nyugdíjba vonult. Csaknem 25 évig az MSZMP városi bizottságának a tagja, és három cikluson át Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. A parlamentben kiállt a gázvezeték rendszerének megyei kiépítéséért. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökeként is tevékenykedett.
Hivatali ideje alatt, 1957-ben indult a víztorony építése; befejezték az évekkel korábban ledöntött és beásott 101-es hősi emlékmű kiemelés utáni helyreállítását. Új vendéglő nyílt az Iparosok Házában. Korszerűsítették a Kórház utcai sporttelepet, és 29 új lakást adtak át a Bánszki utcában. 1958-ban nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezet működött Békéscsaba határában. A város 2,3 millió forintot kapott beruházásokra. Százéves fennállását ünnepelte a csabai Dohánybeváltó, lakóházak épültek a Körös-parton, emeletes iskolát adtak át Jaminában. 1959-ben kívül-belül felújították a tanácsházát. 1960-tól vette kezdetét a városi ipartelepítés és a nagyarányú lakótelep-építés. Békéscsabát termelőszövetkezeti városnak ismerték el. A városon keresztül közlekedő volt kisvasút síneit felszedték. Az Árpád ligetben új kutat fúrtak, és elkezdődött a strandfürdő bővítése. A volt vásártéren lakótelep építése indult. A kígyósi vízműből vezetékes ivóvíz látta el a város nagy részét. Felépült a szlovák diákotthon, és 15 éves jubileumát ünnepelte a Balassi Táncegyüttes. Korszerű bisztró nyílt a főutcán. 1962-ben bővült és korszerűsödött a Békési Nyomda, felépült a Konzervgyár, valamint a Hűtőház.
Díjak, kitüntetések
- Munka Érdemrend arany fokozat
- Munka Érdemrend ezüst fokozat
- Szocialista Munkáért érdemérem
- Magyar Munka érdemérem
- Felszabadulási Jubileumi emlékérem
Források
- A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai. I. kötet. főszerk.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : MSZMP Békés megyei bizottsága, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 31. évf. 43. szám (1976. február 20.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 31. évf. 47. szám (1976. február 25.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Népújság, 31. évf. 67. szám (1976. március 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai Mérleg, 12. évf. 19. szám (2002. szeptember 26.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
