Korosy László (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

főjegyző. Békéscsaba, 1863. november 7. - Békéscsaba, 1938. február 28. Középiskoláit Békéscsabán és Szarvason végezte, majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett. 1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, 1887-ben jegyzőnek, majd 1897-ben főjegyzőnek. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1888-ban, amikor Doboz alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az ő nevéhez fűződik a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentőstevékenységet vállalt. 1938-ban utcát neveztek el róla, mely 1962-ben az Október 6. nevet kapta.

M Ű VE: Békéscsaba nagyközség szabály r end e letei az 190 2. év végére. Összeáll. K o rosy László. Bcs. 1903. Corvina ny. 203 p. IRODALO M

Békéscsaba. Történelm i és kulturális monográfia. F ő szerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 431-432. p. Békésm egye i fejek. 1929. Szerk. Gergely Gábor Arnold. Bcs. 1929. Corvina ny. 143. p. Korosy László = Körösvidék. 19. évf. 1938. m á rcius 1. 48. sz. 2. p. Meghalt Korosy László = Békésm egyei Közlöny. 65. évf. 1938. m á rcius 1. 48. sz. 2. p. KÉP: Békéscsaba. Történelm i és kulturális monográfia. F ő szerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 461. p. Dőlt szöveg