Korosy László (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Munkássága: Szemián S. belső hivatkozás)
(Nyelvi ellenőrzés)
7. sor: 7. sor:
'''[[1873]]-tól [[1877]]-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től [[1881]]-ig a [[Szarvas|szarvasi]] gimnázium diákja volt.''' Az önkéntes éveit leszolgálva '''közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett'''. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. [[1936]] végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.  
'''[[1873]]-tól [[1877]]-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től [[1881]]-ig a [[Szarvas|szarvasi]] gimnázium diákja volt.''' Az önkéntes éveit leszolgálva '''közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett'''. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. [[1936]] végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.  
-
Azon személyek közé tartozik, akinek portréját [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]] megfestette. Áldozata volt egy az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak, miután Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.  
+
Azon személyek közé tartozik, akinek portréját [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]] megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.  
'''[[1938]]. [[február 28.|február 28-án]] hunyt el.''' A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
'''[[1938]]. [[február 28.|február 28-án]] hunyt el.''' A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
13. sor: 13. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[Fájl:Korosy beszed 1929.jpg|bélyegkép|300px|Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)]]
[[Fájl:Korosy beszed 1929.jpg|bélyegkép|300px|Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)]]
-
[[1882|1882-ben]] '''megválasztották Békéscsaba''' nagyközség '''írnokigazgatójának'''. [[1887|1887-ben]] [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuelt]] követve '''jegyző, majd [[1897|1897-től]] főjegyző lett'''. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1910|1910-ben]] peres ügybe keveredett miután [[Hrabovszky Pál]] a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként [[Áchim L(iker) András (1871-1911)|Áchim L. András]] is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.  
+
[[1882|1882-ben]] '''megválasztották Békéscsaba''' nagyközség '''írnokigazgatójának'''. [[1887|1887-ben]] [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuelt]] követve '''jegyző, majd [[1897|1897-től]] főjegyző lett'''. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1910|1910-ben]] peres ügybe keveredett, miután [[Hrabovszky Pál]] a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként [[Áchim L(iker) András (1871-1911)|Áchim L. András]] is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.  
-
'''Jegyzősége alatt épült''' a [[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]], a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is jegyzősködése időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.  
+
'''Jegyzősége alatt épült''' a [[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]], a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.  
-
[[1888|1888-ban]], amikor [[Doboz]] alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik [[1891|1891-ben]] a Népegylettel szemben fejezték ki elégedettlenségüket. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvásároltatta a Trautmannsdorf-birtokot, a 6 milliós vételárat 12 év alatt fizették ki.  
+
[[1888|1888-ban]], amikor [[Doboz]] alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik [[1891|1891-ben]] a Népegylettel szemben fejezték ki elégedetlenségüket. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvásároltatta a Trautmannsdorf-birtokot, melynek 6 milliós vételárát 12 év alatt fizették ki.  
-
'''Tagja volt''' a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek; éveken át főfelügyelője az Evangélikus Egyházközségnek, számos csabai szakbizottságnak, így a Kertibizottságnak, a Községi iskolaszéknek, az Építészetibizottságnak, a Kórházi Bizottságnak, a Gróf Trautmannsdorf-féle Birtokkezelő Tanácsnak, valamint a Községi Nyugdíjigazoló Választmány névsorában is előkerült a neve. [[1899|1899-ben]] az Alsó-Fehér-Körösi Társulat igazgató választmányi tagja lett. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére a békéscsabai gyermeknapok megvalósulásáért felelt – az agitációi bizottság tagja volt. A Csabai Sorozó Bizottság tagja volt a polgári hatóság képviseletében. A Békéscsabai Tornaegyesület [[1904]]. [[május 1.|május 1-én]] országos vívó akadémiát szervezett, a zsűri névsorában Korosy is ott volt. A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület felügyelő-bizottsági tagja volt [[1926|1926-os]] lemondásáig. Nyugalmazott főjegyzőként a gyulai kerületben lakásügyi miniszteri biztossá nevezte ki a Népjóléti és Munkaügyi miniszter.
+
'''Tagja volt''' a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek. Éveken át főfelügyelője volt az Evangélikus Egyházközségnek, számos csabai szakbizottságnak, így a Kertibizottságnak, a Községi iskolaszéknek, az Építészetibizottságnak, a Kórházi Bizottságnak, a Gróf Trautmannsdorf-féle Birtokkezelő Tanácsnak, valamint a Községi Nyugdíjigazoló Választmány névsorában is szerepelt. [[1899|1899-ben]] az Alsó-Fehér-Körösi Társulat igazgató választmányi tagja lett. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére a békéscsabai gyermeknapok megvalósulásáért felelt. A Csabai Sorozó Bizottság tagja volt a polgári hatóság képviseletében. A Békéscsabai Tornaegyesület [[1904]]. [[május 1.|május 1-én]] országos vívó akadémiát szervezett, a zsűri névsorában Korosy is ott volt. A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület felügyelő-bizottsági tagja volt [[1926|1926-os]] lemondásáig. Nyugalmazott főjegyzőként a gyulai kerületben lakásügyi miniszteri biztossá nevezte ki a Népjóléti és Munkaügyi miniszter.
-
'''Több helyen elnöki tisztséget viselt.''' A város zenekedvelőit magába tömörítő Békéscsabai Daloskör, az első világháború után a város fejlesztését segítő Városfejlesztő Csoport, a Békéscsabai Adófelszólaló Bizottság, az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár békéscsabai bizottságának és a Csabai Tornaegyesület elnöke volt. A hadikölcsönkötvények nosztrifikálását előkészítő bizottság egyik elnöke lett [[1921|1921-ben]]. [[1926|1926-ban]] helyettes elnökévé választották a Városi Villamosműveknek. A Csabai Kaszinó egylet alelnökévé választották [[1905|1905-ben]].
+
'''Több helyen elnöki tisztséget viselt:'''  
 +
* Békéscsabai Daloskör  
 +
* Városfejlesztő Csoport
 +
* Békéscsabai Adófelszólaló Bizottság  
 +
* Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár békéscsabai bizottsága
 +
* Csabai Tornaegyesület
 +
 
 +
[[1905|1905-ben]] a Csabai Kaszinó egylet alelnökévé választották. [[1921|1921-ben]] a hadikölcsönkötvények nosztrifikálását előkészítő bizottság egyik elnöke lett. [[1926|1926-ban]] a Városi Villamosművek helyettes elnökévé választották.  
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
28. sor: 35. sor:
== Műve ==
== Műve ==
-
* Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Források ==
== Források ==

A lap 2018. október 17., 12:15-kori változata

főjegyző

Tartalomjegyzék

Élete

Korosy László

Békéscsabán született 1863. november 7-én Korosy János és Jankovics Zsuzsanna gyermekeként. Testvére Korosy Károly. Felesége Friedenstein Karolin.

1873-tól 1877-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től 1881-ig a szarvasi gimnázium diákja volt. Az önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. 1936 végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.

Azon személyek közé tartozik, akinek portréját Haan Antal megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.

1938. február 28-án hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)

1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának. 1887-ben Szemián Sámuelt követve jegyző, majd 1897-től főjegyző lett. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1910-ben peres ügybe keveredett, miután Hrabovszky Pál a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként Áchim L. András is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.

Jegyzősége alatt épült a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.

1888-ban, amikor Doboz alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik 1891-ben a Népegylettel szemben fejezték ki elégedetlenségüket. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvásároltatta a Trautmannsdorf-birtokot, melynek 6 milliós vételárát 12 év alatt fizették ki.

Tagja volt a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek. Éveken át főfelügyelője volt az Evangélikus Egyházközségnek, számos csabai szakbizottságnak, így a Kertibizottságnak, a Községi iskolaszéknek, az Építészetibizottságnak, a Kórházi Bizottságnak, a Gróf Trautmannsdorf-féle Birtokkezelő Tanácsnak, valamint a Községi Nyugdíjigazoló Választmány névsorában is szerepelt. 1899-ben az Alsó-Fehér-Körösi Társulat igazgató választmányi tagja lett. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére a békéscsabai gyermeknapok megvalósulásáért felelt. A Csabai Sorozó Bizottság tagja volt a polgári hatóság képviseletében. A Békéscsabai Tornaegyesület 1904. május 1-én országos vívó akadémiát szervezett, a zsűri névsorában Korosy is ott volt. A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület felügyelő-bizottsági tagja volt 1926-os lemondásáig. Nyugalmazott főjegyzőként a gyulai kerületben lakásügyi miniszteri biztossá nevezte ki a Népjóléti és Munkaügyi miniszter.

Több helyen elnöki tisztséget viselt:

1905-ben a Csabai Kaszinó egylet alelnökévé választották. 1921-ben a hadikölcsönkötvények nosztrifikálását előkészítő bizottság egyik elnöke lett. 1926-ban a Városi Villamosművek helyettes elnökévé választották.

Emlékezete

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök