Korosy László (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(alfejezet cím szerkesztése)
(belső hivatkozás szerkesztése)
3. sor: 3. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''Békéscsabán született [[1863]]. [[november 7.|november 7]]-én''', '''a középiskoláit is itt valamint Szarvason végezte''', majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett.  
+
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1863]]. [[november 7.|november 7]]-én''', '''a középiskoláit is itt valamint Szarvason végezte''', majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett.  
'''[[1882]]-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, [[1887]]-ben jegyzőnek, majd [[1897]]-ben főjegyzőnek.''' Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1888]]-ban, amikor [[Doboz]] alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az ő '''nevéhez fűződik''' a '''[[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]]''', a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek.
'''[[1882]]-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, [[1887]]-ben jegyzőnek, majd [[1897]]-ben főjegyzőnek.''' Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1888]]-ban, amikor [[Doboz]] alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az ő '''nevéhez fűződik''' a '''[[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]]''', a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek.

A lap 2015. február 19., 17:46-kori változata

főjegyző

Munkássága

Békéscsabán született 1863. november 7-én, a középiskoláit is itt valamint Szarvason végezte, majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett.

1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, 1887-ben jegyzőnek, majd 1897-ben főjegyzőnek. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1888-ban, amikor Doboz alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az ő nevéhez fűződik a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek.

Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt.

1938. február 28-án hunyt el, még ebben az évben utcát neveztek el róla, mely 1962-ben az Október 6. nevet kapta.

Művei

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök