Korosy László (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(szócikk létrehozása)
a (Ev. gimnázium belső hivatkozása)
 
(21 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
főjegyző. Békéscsaba, 1863. november 7. - Békéscsaba, 1938. február 28.
+
főjegyző
-
Középiskoláit Békéscsabán és Szarvason végezte, majd önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett. 1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának, 1887-ben jegyzőnek, majd 1897-ben főjegyzőnek. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1888-ban, amikor Doboz alatt, a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, személyesen irányította a munkálatokat. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvetette a Trautmannsdorf-birtokot, és a 6 milliós vételárat 12 év alatt kifizették. Az
+
-
ő nevéhez fűződik a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét,a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában, és az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a városi képviselő-testületnek; éveken át főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek.
+
-
Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentőstevékenységet vállalt.
+
-
1938-ban utcát neveztek el róla, mely 1962-ben az Október 6. nevet kapta.
+
-
M
+
== Élete ==
-
Ű
+
[[Fájl:Korosy Laszlo Bcs1930.jpg|bélyegkép|300px|Korosy László]]
-
VE:
+
[[Fájl:Korosy Laszlo sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Kastélyi temetőben]]
-
Békéscsaba nagyközség szabály
+
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1863]]. [[november 7.|november 7-én]]''' Korosy János és Jankovics Zsuzsanna  gyermekeként. Testvére Korosy Károly.
-
r
+
 
-
end
+
'''[[1873]]-tól [[1877]]-ig Békéscsabán az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus algimnáziumban]] tanult, 1877-től [[1881]]-ig a [[Szarvas|szarvasi]] gimnázium diákja volt.''' Az önkéntes éveit leszolgálva '''közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett'''. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. [[1936]] végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.
-
e
+
 
-
letei az 190
+
[[1893|1893-ban]] megházasodott, Friedenstein Karolint vette feleségül.
-
2.
+
 
-
év végére.
+
Azon személyek közé tartozik, akinek portréját [[Haan Antal (1827–1888)|Haan Antal]] megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.
-
Összeáll. K
+
 
-
o
+
'''[[1938]]. [[február 27.|február 27-én]] hunyt el.''' A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.
-
rosy László. Bcs.
+
 
-
1903. Corvina ny. 203 p.
+
== Munkássága ==
-
IRODALO
+
[[Fájl:Korosy beszed 1929.jpg|bélyegkép|300px|Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)]]
-
M
+
[[1882|1882-ben]] '''megválasztották Békéscsaba''' nagyközség '''írnokigazgatójának'''. [[1887|1887-ben]] [[Szemián Sámuel (1827–1891)|Szemián Sámuelt]] követve '''jegyző, majd [[1897|1897-től]] főjegyző lett'''. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. [[1910|1910-ben]] peres ügybe keveredett, miután [[Hrabovszky Pál]] a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként [[Áchim L(iker) András (1871–1911)|Áchim L. András]] is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.  
-
:
+
 
-
Békéscsaba. Történelm
+
'''Jegyzősége alatt épült''' a [[Méntelep (Békéscsaba)|békéscsabai méntelep]], a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.  
-
i
+
 
-
és
+
[[1888|1888-ban]], amikor [[Doboz]] alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik [[1891|1891-ben]] a Népegylettel szemben fejezték ki elégedetlenségüket. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvásároltatta a Trautmannsdorf-birtokot, melynek 6 milliós vételárát 12 év alatt fizették ki.  
-
kulturális monográfia. F
+
 
-
ő
+
'''Tagja volt''' a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek. Éveken át főfelügyelője volt az Evangélikus Egyházközségnek, számos csabai szakbizottságnak, így a Kertibizottságnak, a Községi iskolaszéknek, az Építészetibizottságnak, a Kórházi Bizottságnak, a Gróf Trautmannsdorf-féle Birtokkezelő Tanácsnak, valamint a Községi Nyugdíjigazoló Választmány névsorában is szerepelt. [[1899|1899-ben]] az Alsó-Fehér-Körösi Társulat igazgató választmányi tagja lett. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére a békéscsabai gyermeknapok megvalósulásáért felelt. A Csabai Sorozó Bizottság tagja volt a polgári hatóság képviseletében. A Békéscsabai Tornaegyesület [[1904]]. [[május 1.|május 1-én]] országos vívó akadémiát szervezett, a zsűri névsorában Korosy is ott volt. A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület felügyelő-bizottsági tagja volt [[1926|1926-os]] lemondásáig. Nyugalmazott főjegyzőként a gyulai kerületben lakásügyi miniszteri biztossá nevezte ki a Népjóléti és Munkaügyi miniszter.
-
szerk. Korniss Géza. Bcs. 1930.
+
 
-
Körösvidék ny. 431-432. p.
+
'''Több helyen elnöki tisztséget viselt:'''
-
Békésm
+
* Békéscsabai Daloskör
-
egye
+
* Városfejlesztő Csoport
-
i fejek. 1929. Szerk. Gergely
+
* Békéscsabai Adófelszólaló Bizottság
-
Gábor Arnold. Bcs. 1929. Corvina ny. 143. p.
+
* Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár békéscsabai bizottsága
-
Korosy László = Körösvidék. 19. évf. 1938. m
+
* Csabai Tornaegyesület
-
á
+
 
-
rcius 1. 48. sz. 2. p.
+
[[1905|1905-ben]] a Csabai Kaszinó egylet alelnökévé választották. [[1921|1921-ben]] a hadikölcsönkötvények nosztrifikálását előkészítő bizottság egyik elnöke lett. [[1926|1926-ban]] a Városi Villamosművek helyettes elnökévé választották.  
-
Meghalt Korosy László = Békésm
+
 
-
egyei
+
== Emlékezete ==
-
Közlöny. 65. évf. 1938. m
+
* [[1938|1938-ban]] '''utcát neveztek el róla''', mely [[1962|1962-ben]] az [https://goo.gl/kyL1n8 Október 6. utca] nevet kapta.
-
á
+
* [[2003|2003-ban]] '''[[Korosy László-emléktábla (Békéscsaba)|emléktáblát]] kapott''' a [[Városháza (Békéscsaba)|Városháza]] árkádsorában.
-
rcius 1. 48. sz. 2. p.
+
 
-
KÉP:
+
== Műve ==
-
Békéscsaba. Történelm
+
* Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
i
+
 
-
és
+
== Források ==
-
kulturális monográfia. F
+
* A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület igazgatósági jelentése az 1925. évről. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=148&layout=s Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 30. szám (1926. február 7.) 5. p.] (Látogatva: 2017. 10. 30.)
-
ő
+
* Békés, 31. évf. 10. szám (1899. március 5.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1899/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=32&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
-
szerk. Korniss Géza. Bcs. 1930.
+
* Békés, 39. évf. 13. szám (1907. március 31.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1907/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=119&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 10. 28.)
-
Körösvidék ny. 461. p. ''Dőlt szöveg''
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 431–432. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 143. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 56. szám (1899. július 13.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_2/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=22&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 10. 28.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 12. szám (1902. február 9.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1902_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=71&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 64. szám (1902. augusztus 10.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1902_2/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=69&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 10. 28.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 31. szám (1904. április 14.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1904_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=86&layout=s 3. p.] Látogatva: 2017. 10. 28.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 25. szám (1905. február 16.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1905_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=97&layout=s 2. p.] Látogatva: 2017. 10. 28.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 81. szám (1905. augusztus 24.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1905_2/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=57&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 10. 28.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 54. szám (1906. június 24.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1906_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=332&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 10. 28.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 25. szám (1909. március 28.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=175&layout=s 4. p.] (Látogatva: 2017. 10. 28.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 28. szám (1910. április 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=225&layout=s 4–5. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
 +
* Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 66. szám (1910. augusztus 18.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1910_2/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=100&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
 +
* Esküvő. In: Békésmegyei Közlöny, 20. évf. 31. szám (1893. április 16.) melléklete
 +
* Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 113. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Korosy László helyett Bohnert József kerül a közigazgatási bizottságba. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_4/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=326&layout=s Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 292. szám (1936. december 22.) 1. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
 +
* Korosy László. In: Körösvidék. 19. évf. 48. szám (1938. március 1.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Körösvidék, 2. évf. 292. szám (1921. december 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=322&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 10. 30.)
 +
* Körösvidék, 2. évf. 91. szám (1921. április 28.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_04-06/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=98&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 10. 30.)
 +
* Körösvidék, 6. évf. 253. szám (1925. november 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_11-12/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=35&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 10. 28.)
 +
* Megalakult a villamosművek uj igazgatósága. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_4/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=341&layout=s Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 284. szám (1926. december 15.) 2. p.] (Látogatva: 2017. 10. 28.)
 +
* Meghalt Korosy László. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1938_1/?pg=217&layout=s Békésmegyei Közlöny. 65. évf. 48. szám (1938. március 1.) 2. p.] (Látogatva: 2019. 02. 12.)
 +
* Temetők Békéscsabán : temetkezési szokások, temetők, sirfeliratok, siremlékek. szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Munkácsy Emlékház, 2001. 90. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tizenhárom betörés tettese a rendőrség kezei között. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_2/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=73&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 88. szám (1925. április 19.) 2. p.] (Látogatva: 2017. 10. 30.)
 +
* Városfejlesztő Csoport alakul a városi képviselőtestület kebelében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=184&layout=s Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 37. szám (1925. február 15.) 1. p.] (Látogatva: 2017. 10. 27.)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* A csabai jegyzőválasztás a megyegyűlés előtt. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1909_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=339&layout=s Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 42. szám (1909. május 27.) 4. p.]
 +
* Egy főjegyző ünneplése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1903_2/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=1&layout=s Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 53. szám (1903. július 2.) 2. p.]
 +
* Jánossy Gyula polgármester mondott bucsubeszédet Korossy László koporsójánál. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1938_1/?query=%22korossy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=220&layout=s Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 49. szám (1938. március 2.) 1. p.]
 +
* Korosy László inditványa a közigazgatási bizottságban a vasúti menetrend megjavitása érdekében. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_1/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=54&layout=s Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 12. szám (1926. január 16.) 1. p.]
 +
* Sass Ervin: Nyolcvankét éve avatták fel a békéscsabai Kossuth-szobrot. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_03/?query=%22korosy%20l%C3%A1szl%C3%B3%22&pg=99&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 62. szám (1987. március 14.) 4. p.]
 +
 
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Szarvas]]
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Jegyzők]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

A lap jelenlegi, 2021. február 27., 08:50-kori változata

főjegyző

Tartalomjegyzék

Élete

Korosy László
Sírja a Kastélyi temetőben

Békéscsabán született 1863. november 7-én Korosy János és Jankovics Zsuzsanna gyermekeként. Testvére Korosy Károly.

1873-tól 1877-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től 1881-ig a szarvasi gimnázium diákja volt. Az önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. 1936 végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.

1893-ban megházasodott, Friedenstein Karolint vette feleségül.

Azon személyek közé tartozik, akinek portréját Haan Antal megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.

1938. február 27-én hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)

1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának. 1887-ben Szemián Sámuelt követve jegyző, majd 1897-től főjegyző lett. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1910-ben peres ügybe keveredett, miután Hrabovszky Pál a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként Áchim L. András is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.

Jegyzősége alatt épült a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.

1888-ban, amikor Doboz alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik 1891-ben a Népegylettel szemben fejezték ki elégedetlenségüket. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvásároltatta a Trautmannsdorf-birtokot, melynek 6 milliós vételárát 12 év alatt fizették ki.

Tagja volt a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek. Éveken át főfelügyelője volt az Evangélikus Egyházközségnek, számos csabai szakbizottságnak, így a Kertibizottságnak, a Községi iskolaszéknek, az Építészetibizottságnak, a Kórházi Bizottságnak, a Gróf Trautmannsdorf-féle Birtokkezelő Tanácsnak, valamint a Községi Nyugdíjigazoló Választmány névsorában is szerepelt. 1899-ben az Alsó-Fehér-Körösi Társulat igazgató választmányi tagja lett. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére a békéscsabai gyermeknapok megvalósulásáért felelt. A Csabai Sorozó Bizottság tagja volt a polgári hatóság képviseletében. A Békéscsabai Tornaegyesület 1904. május 1-én országos vívó akadémiát szervezett, a zsűri névsorában Korosy is ott volt. A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület felügyelő-bizottsági tagja volt 1926-os lemondásáig. Nyugalmazott főjegyzőként a gyulai kerületben lakásügyi miniszteri biztossá nevezte ki a Népjóléti és Munkaügyi miniszter.

Több helyen elnöki tisztséget viselt:

1905-ben a Csabai Kaszinó egylet alelnökévé választották. 1921-ben a hadikölcsönkötvények nosztrifikálását előkészítő bizottság egyik elnöke lett. 1926-ban a Városi Villamosművek helyettes elnökévé választották.

Emlékezete

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök