Korosy László (1863–1938)

A BékésWiki wikiből

A lap 2021. február 24., 18:47-kori változata

főjegyző

Élete

Korosy László

Sírja a Kastélyi temetőben

Békéscsabán született 1863. november 7-én Korosy János és Jankovics Zsuzsanna gyermekeként. Testvére Korosy Károly.

1873-tól 1877-ig Békéscsabán az evangélikus algimnáziumban tanult, 1877-től 1881-ig a szarvasi gimnázium diákja volt. Az önkéntes éveit leszolgálva közigazgatási pályára lépett: írnokigazgató, jegyző, végül főjegyző lett. Békéscsaba várossá alakulásakor vonult nyugalomba, de a közéletben továbbra is jelentős tevékenységet vállalt. 1936 végén egészségügyi okokra hivatkozva nem vállalt szerepet a közigazgatási bizottságban.

1893-ban megházasodott, Friedenstein Karolint vette feleségül.

Azon személyek közé tartozik, akinek portréját Haan Antal megfestette. Áldozata volt egy, az egész Alföldre kiterjedő betöréssorozatnak: Balló-Földes Imre, a váci fegyház szökevénye Korosy Munkácsy utcai lakásából ruhákat és élelmiszert tulajdonított el.

1938. február 27-én hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Berthóty István, Békéscsaba város első polgármesterének temetésén mondott beszéde (1929)

1882-ben megválasztották Békéscsaba nagyközség írnokigazgatójának. 1887-ben Szemián Sámuelt követve jegyző, majd 1897-től főjegyző lett. Ezt a tisztségét 37 éven át töltötte be. 1910-ben peres ügybe keveredett, miután Hrabovszky Pál a parasztpárt támogatásával sikertelenül megpályázta a hagyatékügyi jegyzői pozíciót. A kudarcot követően Hrabovszky a sajtóban nyilatkozva rágalmazta Korosyt. A főjegyző fegyelmi vizsgálatot indítványozott, majd a bíróság előtt pert is indított Hrabovszky ellen. Az ügy a nagyváradi esküdtbíróság elé került, tanúként Áchim L. András is érintett volt. Végül Hrabovszky bocsánatot kért, így békés megoldásra jutottak.

Jegyzősége alatt épült a békéscsabai méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött műrét, a földmíves iskola, valamint több elemi iskola létesítése és az algimnázium főgimnáziummá való fejlesztése is az ő időszakához köthető. Tevékeny szerepet játszott a múzeum megalapításában és főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is.

1888-ban, amikor Doboz alatt a Körös gátszakadása folytán a határt elöntötte a víz, Korosy személyesen irányította a munkálatokat. Jelentős szerepe volt a földmunkások lázadásának lecsillapításában, akik 1891-ben a Népegylettel szemben fejezték ki elégedetlenségüket. A közre nézve nagy fontosságú ténykedése volt az is, amikor a községgel megvásároltatta a Trautmannsdorf-birtokot, melynek 6 milliós vételárát 12 év alatt fizették ki.

Tagja volt a Vármegye Törvényhatósági Bizottságának, a Közigazgatási Bizottságnak és a Városi Képviselő Testületnek. Éveken át főfelügyelője volt az Evangélikus Egyházközségnek, számos csabai szakbizottságnak, így a Kertibizottságnak, a Községi iskolaszéknek, az Építészetibizottságnak, a Kórházi Bizottságnak, a Gróf Trautmannsdorf-féle Birtokkezelő Tanácsnak, valamint a Községi Nyugdíjigazoló Választmány névsorában is szerepelt. 1899-ben az Alsó-Fehér-Körösi Társulat igazgató választmányi tagja lett. Az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére a békéscsabai gyermeknapok megvalósulásáért felelt. A Csabai Sorozó Bizottság tagja volt a polgári hatóság képviseletében. A Békéscsabai Tornaegyesület 1904. május 1-én országos vívó akadémiát szervezett, a zsűri névsorában Korosy is ott volt. A Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület felügyelő-bizottsági tagja volt 1926-os lemondásáig. Nyugalmazott főjegyzőként a gyulai kerületben lakásügyi miniszteri biztossá nevezte ki a Népjóléti és Munkaügyi miniszter.

Több helyen elnöki tisztséget viselt:

• Békéscsabai Daloskör
• Városfejlesztő Csoport
• Békéscsabai Adófelszólaló Bizottság
• Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár békéscsabai bizottsága
• Csabai Tornaegyesület

1905-ben a Csabai Kaszinó egylet alelnökévé választották. 1921-ben a hadikölcsönkötvények nosztrifikálását előkészítő bizottság egyik elnöke lett. 1926-ban a Városi Villamosművek helyettes elnökévé választották.

Emlékezete

• 1938-ban utcát neveztek el róla, mely 1962-ben az Október 6. utca nevet kapta.
• 2003-ban emléktáblát kapott a Városháza árkádsorában.

Műve

• Békéscsaba nagyközség szabályrendeletei az 1902. év végére. Békéscsaba : Corvina ny., 1903. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Források

• A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület igazgatósági jelentése az 1925. évről. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 30. szám (1926. február 7.) 5. p. (Látogatva: 2017. 10. 30.)
• Békés, 31. évf. 10. szám (1899. március 5.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)
• Békés, 39. évf. 13. szám (1907. március 31.) 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 431–432. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei fejek, 1929. szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny., 1929. 143. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 56. szám (1899. július 13.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
• Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 12. szám (1902. február 9.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)
• Békésmegyei Közlöny, 29. évf. 64. szám (1902. augusztus 10.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
• Békésmegyei Közlöny, 31. évf. 31. szám (1904. április 14.) 3. p. Látogatva: 2017. 10. 28.)
• Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 25. szám (1905. február 16.) 2. p. Látogatva: 2017. 10. 28.)
• Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 81. szám (1905. augusztus 24.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
• Békésmegyei Közlöny, 33. évf. 54. szám (1906. június 24.) 5. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
• Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 25. szám (1909. március 28.) 4. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 28. szám (1910. április 7.) 4–5. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 66. szám (1910. augusztus 18.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)
• Esküvő. In: Békésmegyei Közlöny, 20. évf. 31. szám (1893. április 16.) melléklete
• Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717–1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 113. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Korosy László helyett Bohnert József kerül a közigazgatási bizottságba. In: Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 292. szám (1936. december 22.) 1. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)
• Korosy László. In: Körösvidék. 19. évf. 48. szám (1938. március 1.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Körösvidék, 2. évf. 292. szám (1921. december 25.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 30.)
• Körösvidék, 2. évf. 91. szám (1921. április 28.) 3. p. (Látogatva: 2017. 10. 30.)
• Körösvidék, 6. évf. 253. szám (1925. november 7.) 6. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
• Megalakult a villamosművek uj igazgatósága. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 284. szám (1926. december 15.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 28.)
• Meghalt Korosy László. In: Békésmegyei Közlöny. 65. évf. 48. szám (1938. március 1.) 2. p. (Látogatva: 2019. 02. 12.)
• Temetők Békéscsabán : temetkezési szokások, temetők, sirfeliratok, siremlékek. szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Munkácsy Emlékház, 2001. 90. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tizenhárom betörés tettese a rendőrség kezei között. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 88. szám (1925. április 19.) 2. p. (Látogatva: 2017. 10. 30.)
• Városfejlesztő Csoport alakul a városi képviselőtestület kebelében. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 37. szám (1925. február 15.) 1. p. (Látogatva: 2017. 10. 27.)

Kapcsolódó irodalom

• A csabai jegyzőválasztás a megyegyűlés előtt. In: Békésmegyei Közlöny, 36. évf. 42. szám (1909. május 27.) 4. p.
• Egy főjegyző ünneplése. In: Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 53. szám (1903. július 2.) 2. p.
• Jánossy Gyula polgármester mondott bucsubeszédet Korossy László koporsójánál. In: Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 49. szám (1938. március 2.) 1. p.
• Korosy László inditványa a közigazgatási bizottságban a vasúti menetrend megjavitása érdekében. In: Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 12. szám (1926. január 16.) 1. p.
• Sass Ervin: Nyolcvankét éve avatták fel a békéscsabai Kossuth-szobrot. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 62. szám (1987. március 14.) 4. p.