Korniss Géza (1888–1961)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (képgaléria létrehozása)
(Nyelvi ellenőrzés)
4. sor: 4. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
'''Tóthváradgyai Korniss Géza [[1888]]. [[január 11.|január 11-én]] [[Füzesgyarmat|Füzesgyarmaton]] született.''' Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére, Kornis Ilona.
+
'''Tóthváradgyai Korniss Géza [[1888]]. [[január 11.|január 11-én]] [[Füzesgyarmat|Füzesgyarmaton]] született.''' Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére Kornis Ilona.
Korniss Géza a '''középiskolát Nagyváradon és Debrecenben''' végezte. A '''kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott'''.
Korniss Géza a '''középiskolát Nagyváradon és Debrecenben''' végezte. A '''kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott'''.
10. sor: 10. sor:
'''[[1913|1913-ban]] megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül''' Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).
'''[[1913|1913-ban]] megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül''' Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).
-
[[1944|1944-ben]], a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre - ott is tartózkodott annak elestéig. Visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, [[1948]]-[[1949]]-ben visszatért a fővárosba. Lánya [[1948|1948-ban]] elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. '''[[1956]] tavaszán''' Korniss Géza követve fiát, útlevéllel '''Dél-Amerikába távozott'''.
+
[[1944|1944-ben]], a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre – ott is tartózkodott a város elestéig. Majd visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, [[1948]]–[[1949]]-ben ismét a fővárosba ment. Lánya [[1948|1948-ban]] elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. '''[[1956]] tavaszán''' Korniss Géza követve fiát, útlevéllel '''Dél-Amerikába távozott'''.
'''[[1961]]. [[január 29.|január 29-én]] hunyt el Santiago Chilében.'''
'''[[1961]]. [[január 29.|január 29-én]] hunyt el Santiago Chilében.'''
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
[[1910|1910-ben]] közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később '''kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget'''. [[1912|1912-ben]] kinevezték a csabai szanatórium fiókegyesület titkárává.
+
[[1910|1910-ben]] közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később '''kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget'''. [[1912|1912-ben]] kinevezték a Csabai Szanatórium Fiókegyesület titkárává.
-
Később, az első világháború befejezéséig – a hadba vonult tisztviselő pótlása miatt - '''helyettes szolgabíró, majd [[1917|1917-től]] vármegyei aljegyző''' a csabai járásban.  
+
Az első világháború befejezéséig '''helyettes szolgabíró, majd [[1917|1917-től]] vármegyei aljegyző''' volt a csabai járásban.  
-
'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint hogy külön díszletraktár épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben is sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''
+
'''[[Békéscsaba]] Színügyi Bizottságában [[1917|1917-től]] előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett.''' Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. '''Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.'''
-
Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919|1919-ben]] közigazgatási - és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként, többedmagával '''miniszteri elismerésben részesült [[1923|1923-ban]]'''. [[1925|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Korniss a Zsilinszky Mihály temetésén elmondott beszédét a „'''Zsilinszky Mihály emléke'''” című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.   
+
Békéscsaba várossá alakulását követően, '''[[1919|1919-ben]] közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg'''. [[1920|1920-ban]] létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként '''[[1923|1923-ban]] miniszteri elismerésben részesült'''. [[1925|1925-ben]] kezdeményezte [[Zsilinszky Mihály (1838-1925)|Zsilinszky Mihály]] portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a '''''Zsilinszky Mihály emléke''''' című könyvben jelent meg. [[1925]] decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.   
-
'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862-1935)|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941|1941-ben]] Magyar Érdemrend lovagkereszttel.
+
'''A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését''' a leköszönő [[Réthy Béla (1862-1935)|Réthy Bélától]] '''vette át''' [[1926|1926-ban]]. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát [[1935|1935-ben]] a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, [[1941|1941-ben]] pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.
-
'''[[1925|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke, majd [[1932|1932-től]] [[1944|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum|a békéscsabai múzeum]] igazgatója.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844-1900)|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása.  
+
'''[[1925|1925-től]] a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd [[1932|1932-től]] [[1944|1944-ig]] [[Munkácsy Mihály Múzeum|a békéscsabai múzeum]] igazgatójaként tevékenykedett.''' Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a [[Munkácsy Mihály (1844-1900)|Munkácsy Mihály]] özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.  
-
'''Az [[Aurora-kör|Aurora-kör]] vezetését [[1927|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetési alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája a Kör életében, Korniss biztosította a Horthy-féle politika támogatását. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.  
+
'''Az [[Aurora-kör|Auróra Kör]] vezetését [[1927|1927-ben]] vette át''' dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.  
-
[[1927|1927-ben]] az a megtiszteltetés érte, hogy '''Szinyei Merse Társaság a tagjává választotta'''. Az [[1927|1927-ben]] megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.
+
[[1927|1927-ben]] az a megtiszteltetés érte, hogy a '''Szinyei Merse Társaság tagjává választották'''. Az [[1927|1927-ben]] megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.
-
Továbbá volt sajtóügyi közvádló a gyulai királyi ügyészség megbízottjaként. Elnöke az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak. A HONSz társelnöke, elnök-helyettese a békéscsabai Fürdőrészvénytársaságnak. Alelnöke a békéscsabai Szanatorium Egyesületnek, a Békésvármegyei Cserkész Szövetségnek, a leánycserkész-mozgalom békéscsabai tanácsának és a községi iskolaszéknek. Örökös díszelnökének választotta meg a Békéscsabai Sakk-kör [[1929|1929-ben]], védnöke volt a helyi Munkás Dalárdának, fővédnöke a Jókai Műkedvelő Gárdának. Választási elnökként is szerepelt.
+
A gyulai királyi ügyészség megbízottjaként sajtóügyi közvádló volt. Elnöke volt az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak.  
 +
Ezen kívül az alábbi tisztségeket töltötte be:
 +
* a HONSz társelnöke  
 +
* elnök-helyettes a békéscsabai Fürdőrészvénytársaságnál
 +
* alelnök a békéscsabai Szanatorium Egyesületnél, a Békésvármegyei Cserkész Szövetségnél, a leánycserkész-mozgalom békéscsabai tanácsánál és a községi iskolaszéknél
 +
* a Békéscsabai Sakk-kör örökös díszelnöke
 +
* a helyi Munkás Dalárda védnöke
 +
* a Jókai Műkedvelő Gárda fővédnöke
-
'''Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott.''' Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve, Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett döntött [[1927|1927-ben]] a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el is fogadott. '''A Békéscsaba története című monográfia a főszerkesztésében jelent meg [[1930|1930-ban]].'''
+
Mindezek mellett választási elnökként is szerepelt.
-
Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken több alkalommal fellépett.
+
'''Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott.''' Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett döntött [[1927|1927-ben]] a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el is fogadott. '''A ''Békéscsaba története'' című monográfia a főszerkesztésében jelent meg [[1930|1930-ban]].'''
 +
 
 +
Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken többször fellépett.
== A Tóthváradgyai előnév ==
== A Tóthváradgyai előnév ==
-
Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. '''A 16-17. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői.''' A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először [[1590|1590-ben]] fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután [[1619]]. [[február 8.|február 8-án]] megújították nemesi címüket.
+
Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. '''A 16–17. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői.''' A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először [[1590|1590-ben]] fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután [[1619]]. [[február 8.|február 8-án]] megújították nemesi címüket.
== Díjak, kitüntetések ==
== Díjak, kitüntetések ==

A lap 2018. október 17., 11:52-kori változata

szolgabíró, vármegyei aljegyző, közigazgatási- és kultúrtanácsnok

Korniss Géza

Tartalomjegyzék

Élete

Tóthváradgyai Korniss Géza 1888. január 11-én Füzesgyarmaton született. Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére Kornis Ilona.

Korniss Géza a középiskolát Nagyváradon és Debrecenben végezte. A kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott.

1913-ban megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).

1944-ben, a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre – ott is tartózkodott a város elestéig. Majd visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, 1948–1949-ben ismét a fővárosba ment. Lánya 1948-ban elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. 1956 tavaszán Korniss Géza követve fiát, útlevéllel Dél-Amerikába távozott.

1961. január 29-én hunyt el Santiago Chilében.

Munkássága

1910-ben közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget. 1912-ben kinevezték a Csabai Szanatórium Fiókegyesület titkárává.

Az első világháború befejezéséig helyettes szolgabíró, majd 1917-től vármegyei aljegyző volt a csabai járásban.

Békéscsaba Színügyi Bizottságában 1917-től előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett. Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.

Békéscsaba várossá alakulását követően, 1919-ben közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg. 1920-ban létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként 1923-ban miniszteri elismerésben részesült. 1925-ben kezdeményezte Zsilinszky Mihály portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a Zsilinszky Mihály emléke című könyvben jelent meg. 1925 decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését a leköszönő Réthy Bélától vette át 1926-ban. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát 1935-ben a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, 1941-ben pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.

1925-től a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd 1932-től 1944-ig a békéscsabai múzeum igazgatójaként tevékenykedett. Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a Munkácsy Mihály özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.

Az Auróra Kör vezetését 1927-ben vette át dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.

1927-ben az a megtiszteltetés érte, hogy a Szinyei Merse Társaság tagjává választották. Az 1927-ben megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.

A gyulai királyi ügyészség megbízottjaként sajtóügyi közvádló volt. Elnöke volt az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak. Ezen kívül az alábbi tisztségeket töltötte be:

Mindezek mellett választási elnökként is szerepelt.

Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott. Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett döntött 1927-ben a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el is fogadott. A Békéscsaba története című monográfia a főszerkesztésében jelent meg 1930-ban.

Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken többször fellépett.

A Tóthváradgyai előnév

Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. A 16–17. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői. A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először 1590-ben fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután 1619. február 8-án megújították nemesi címüket.

Díjak, kitüntetések

Művei

Képgaléria

Korniss Geza.jpg
Korniss Geza 3.jpg


Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Korniss_G%C3%A9za_(1888%E2%80%931961)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök