Korniss Géza (1888–1961)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Művei: Leírás javítása)
59. sor: 59. sor:
* Zsilinszky Mihály emléke. Bcs. : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Zsilinszky Mihály emléke. Bcs. : Corvina ny., 1927. 37 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mozaikok a mai Békéscsabáról. Beszédek, hírlapi cikkek, tanulmányok. Bcs. : Corvina ny., 1928. 256 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Mozaikok a mai Békéscsabáról. Beszédek, hírlapi cikkek, tanulmányok. Bcs. : Corvina ny., 1928. 256 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. 519 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk. Korniss Géza. Bcs. : Körösvidék ny., 1930. 519 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba ünneplő ruhában. Bcs. : Corvina ny., 1936. 211 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békéscsaba ünneplő ruhában. Bcs. : Corvina ny., 1936. 211 p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

A lap 2019. augusztus 15., 13:10-kori változata

szolgabíró, vármegyei aljegyző, közigazgatási- és kultúrtanácsnok

Korniss Géza

Tartalomjegyzék

Élete

Tóthváradgyai Korniss Géza 1888. január 11-én Füzesgyarmaton született. Édesapja, Kornis Gyula János (1840–1912) gyógyszerész, édesanyja, Borsóthy Gizella (1854–1929). Testvére Kornis Ilona.

Korniss Géza a középiskolát Nagyváradon és Debrecenben végezte. A kolozsvári és a müncheni egyetemen jogi tanulmányokat folytatott.

1913-ban megházasodott, Neumann Margitot vette feleségül Nagyváradon. Két gyermekük született; Livia (1914–1948) és László (1916–?).

1944-ben, a front közeledtével Livia lányához menekült Budapestre – ott is tartózkodott a város elestéig. Majd visszatért Békéscsabára, de nyugdíjazását követően, 19481949-ben ismét a fővárosba ment. Lánya 1948-ban elhunyt, másik gyermeke, László Belgiumba, majd pedig Chilébe emigrált. 1956 tavaszán Korniss Géza követve fiát, útlevéllel Dél-Amerikába távozott.

1961. január 29-én hunyt el Santiago Chilében.

Munkássága

1910-ben közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a békéscsabai járás főszolgabírája mellé. Másfél évvel később kiérdemelte a tiszteletbeli szolgabírói tisztséget. 1912-ben kinevezték a Csabai Szanatórium Fiókegyesület titkárává.

Az első világháború befejezéséig helyettes szolgabíró, majd 1917-től vármegyei aljegyző volt a csabai járásban.

Békéscsaba Színügyi Bizottságában 1917-től előadóként és helyettes elnökként tevékenykedett. Kornissnak köszönhetően a békéscsabai színház restaurált, új díszletparkot kapott, valamint külön díszletraktár is épült. Megírta a békéscsabai színészet fejlődését és könyveiben sokat foglalkozott a magyar- és a helyi színészet történetével. Tagja volt a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztőbizottságának.

Békéscsaba várossá alakulását követően, 1919-ben közigazgatási- és kultúrtanácsnoknak választották meg. 1920-ban létrejött a Magyar Királyság Pártja (Royalista párt), melynek titkári teendőit Korniss Gézára bízták. A népművelési bizottság tagjaként 1923-ban miniszteri elismerésben részesült. 1925-ben kezdeményezte Zsilinszky Mihály portréjának megfestetését. Zsilinszky Mihály temetésén mondott beszéde a Zsilinszky Mihály emléke című könyvben jelent meg. 1925 decemberében a Laurinyec Mihály halála után megüresedő pozícióra Korniss Gézát választották be a törvényhatósági bizottságba.

A Vöröskereszt Egyesület békéscsabai fiókjának vezetését a leköszönő Réthy Bélától vette át 1926-ban. Fontos szerepet játszott a Magyar Vörös-Kereszt Egylet újjáélesztésében. Munkásságát 1935-ben a Magyar Vöröskereszt Érdemkereszttel ismerték el, 1941-ben pedig Magyar Érdemrend lovagkereszttel.

1925-től a Múzeum Bizottság elnöke lett, majd 1932-től 1944-ig a békéscsabai múzeum igazgatójaként tevékenykedett. Ő volt az első és a Horthy-korszakban egyetlen, aki tiszteletdíjat kapott. Legnagyobb érdeme a Munkácsy Mihály özvegye, Cécile Papier által még az első világháború előtt az intézménynek adományozott műtárgyak felkutatása és múzeumba juttatása volt.

Az Auróra Kör vezetését 1927-ben vette át dr. Gajda Bélától. Vezetése alatt erőteljesen éreztette hatását a Horthy-korszak politikája. Fő célként a magyar kultúra megőrzését határozta meg, az irodalom és művészet támogatásával.

1927-ben az a megtiszteltetés érte, hogy a Szinyei Merse Társaság tagjává választották. Az 1927-ben megszerveződő Békéscsabai Béldy Uszó Egyesület társelnökei között szerepelt.

A gyulai királyi ügyészség megbízottjaként sajtóügyi közvádló volt. Elnöke volt az iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottságának, a „Hadröá” békéscsabai csoportjának, valamint a békéscsabai közkórházi bizottságnak. Ezen kívül az alábbi tisztségeket töltötte be:

Mindezek mellett választási elnökként is szerepelt.

Korniss Géza irodalmi és szerkesztői tevékenységet is folytatott. Több cikkét publikálták a helyi és a fővárosi folyóiratok. Szeged, valamint Nagykőrös példáját követve Békéscsaba város monográfiájának megírása mellett döntött 1927-ben a város vezetése. A Magyar Vármegyék Monográfiai könyvkiadó támogatása mellett, Korniss Gézát kérték fel a főszerkesztői feladatok ellátására, melyet el is fogadott. A Békéscsaba története című monográfia a főszerkesztésében jelent meg 1930-ban.

Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, több alkalommal előadásokat tartott és ünnepi beszédet mondott (például a csabai Népfőiskola átadásakor, városi ünnepélyeken, emléknapokon). Zongorán is játszott, rendezvényeken többször fellépett.

A Tóthváradgyai előnév

Tótváradgya Arad megyei település volt, melynek neve azt sejteti, hogy egykor tótok lakták. A szájhagyomány szerint a környező településekkel együtt a Tóthváradgyai Kornis család tulajdonában állt, egészen a török megszállásig. Tótváradgyát Hunyadi Mátyás adományozhatta a családnak, az oklevél azonban a törökök terjeszkedése miatt eltűnt. A 16–17. században élt Tóthváradgyai Kornis Jánostól leszármaztathatók Korniss Géza felmenői. A Kornis név francia, orosz és magyar eredetére is születtek elméletek. A Kornis vezetéknév „Tóthváradgyai” előtaggal először 1590-ben fordult elő. Kornis János és testvére, Mihály állandó jelleggel használta, miután 1619. február 8-án megújították nemesi címüket.

Díjak, kitüntetések

Művei

Képgaléria


Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök