Kner Imre (1890–1944)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(külső hivatkozások)
(belső hivatkozások javítása)
1. sor: 1. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
Kner Imre '''[[1890]]'''-ben született '''[[Gyoma|Gyomán]]''' '''[[Kner Izidor]]''' könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. [[1899]]-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt [[1902]]-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. [[1904]]. szeptemberétől a lipcsei '''Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker''' növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette  magáévá a szecessziós ízlést. [[1905]] őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd [[1907]]-től annak műszaki vezetője lett.
+
Kner Imre '''[[1890]]'''-ben született '''[[Gyoma|Gyomán]]''' '''[[Kner Izidor]]''' könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. [[1899]]-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt [[1902]]-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. [[1904]] szeptemberétől a lipcsei '''Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker''' növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette  magáévá a szecessziós ízlést. [[1905]] őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd [[1907]]-től annak műszaki vezetője lett.
-
[[1917]]. április 29-én házasságra lépett Kulka Etellel. [[1921]]-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd [[1923]]-ban a második gyermekük, Mihály. A család [[1925]]-ben költözött a '''Kossuth Lajos utca 16.''' szám alatti házba, amely ma a '''Kner Múzeumnak''' ad otthont.
+
[[1917]]. [[április 29.|április 29]]-én házasságra lépett Kulka Etellel. [[1921]]-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd [[1923]]-ban a második gyermekük, Mihály. A család [[1925]]-ben költözött a '''Kossuth Lajos utca 16.''' szám alatti házba, amely ma a '''Kner Múzeumnak''' ad otthont.
Kner Imre azzal, hogy [[1928]]-ban beszerezte a '''Bodona antikva''' betűcsaládot, elkötelezte magát a '''klasszicista tipográfia''' mellett.
Kner Imre azzal, hogy [[1928]]-ban beszerezte a '''Bodona antikva''' betűcsaládot, elkötelezte magát a '''klasszicista tipográfia''' mellett.
[[1944]]-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét '''internálták''', a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint '''mauthauseni''' táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az '''őrök végeztek vele'''.  
[[1944]]-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét '''internálták''', a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint '''mauthauseni''' táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az '''őrök végeztek vele'''.  
10. sor: 10. sor:
'''Sas Ede Szürke vértanúk''' című könyvének szecessziós borítólapját már  a 16 éves Kner Imre szignójával  látták el.  
'''Sas Ede Szürke vértanúk''' című könyvének szecessziós borítólapját már  a 16 éves Kner Imre szignójával  látták el.  
-
Az [[1920-22]]-ben jelent meg  a '''Kner- klasszikusok''' 12 kötetete és a 24 füzetes '''Monumenta Literarum''' sorozat a világirodalom legnagyobbjaival, melyet már Kner Imre tervezett.
+
Az [[1920]]-[[1922|22]]-ben jelent meg  a '''Kner- klasszikusok''' 12 kötetete és a 24 füzetes '''Monumenta Literarum''' sorozat a világirodalom legnagyobbjaival, melyet már Kner Imre tervezett.
   
   
-
Még [[1920]] előtt jelent meg  a fametszeteket, illusztrációkat tartalmazó '''Három csöppke könyvecske''' című sorozata, valamint az [[1922]]-es '''Almanach''' és a '''Monumenta Literatum'''. Kner Imre ezzel már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az [[1923]]. évi '''göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az [[1937]]-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott'''. [[1926]]-ban megjelenik '''Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások''' című könyv, mely Kner legsikerültebb '''rokokó tipográfiájú''' terméke. A [[1928]] után megjelent Kner- könyvek jellegét már a '''klasszicista törekvésű tipográfia''' jellemzi. Ebben a szellemben jelenik meg [[1932]]-ben a háromkötetes '''Goethe- antológia'''. [[1935]]-ben meghal a Kner nyomda alapítója, Kner Izidor. A nyomda neve ezután '''Kner Izidor könyvnyomdája- Kner Imre, Kner Endre'''. Miután [[1938]]-ban életbe lépett a '''zsidótörvény''',  Kner lemond valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírja '''A Kner- nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története''' című tanulmányát.
+
Még [[1920]] előtt jelent meg  a fametszeteket, illusztrációkat tartalmazó '''Három csöppke könyvecske''' című sorozata, valamint az [[1922]]-es '''Almanach''' és a '''Monumenta Literatum'''. Kner Imre ezzel már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az [[1923]]. évi '''göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az [[1937]]-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott'''. [[1926]]-ban megjelenik '''Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások''' című könyv, mely Kner legsikerültebb '''rokokó tipográfiájú''' terméke. A [[1928]] után megjelent Kner- könyvek jellegét már a '''klasszicista törekvésű tipográfia''' jellemzi. Ebben a szellemben jelenik meg [[1932]]-ben a háromkötetes '''Goethe- antológia'''. [[1935]]-ben meghal a Kner nyomda alapítója, Kner Izidor. A nyomda neve ezután '''Kner Izidor könyvnyomdája- Kner Imre, Kner Endre'''. Miután [[1938]]-ban életbe lépett a '''zsidótörvény''',  Kner lemond valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. [[1942]]-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírja '''A Kner- nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története''' című tanulmányát.
== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2014. december 15., 17:45-kori változata

Tartalomjegyzék

Élete

Kner Imre 1890-ben született Gyomán Kner Izidor könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. 1899-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt 1902-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. 1904 szeptemberétől a lipcsei Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. 1905 őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd 1907-től annak műszaki vezetője lett.

1917. április 29-én házasságra lépett Kulka Etellel. 1921-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd 1923-ban a második gyermekük, Mihály. A család 1925-ben költözött a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házba, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont. Kner Imre azzal, hogy 1928-ban beszerezte a Bodona antikva betűcsaládot, elkötelezte magát a klasszicista tipográfia mellett. 1944-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét internálták, a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint mauthauseni táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az őrök végeztek vele.

Munkássága

Sas Ede Szürke vértanúk című könyvének szecessziós borítólapját már a 16 éves Kner Imre szignójával látták el. Az 1920-22-ben jelent meg a Kner- klasszikusok 12 kötetete és a 24 füzetes Monumenta Literarum sorozat a világirodalom legnagyobbjaival, melyet már Kner Imre tervezett.

Még 1920 előtt jelent meg a fametszeteket, illusztrációkat tartalmazó Három csöppke könyvecske című sorozata, valamint az 1922-es Almanach és a Monumenta Literatum. Kner Imre ezzel már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. 1926-ban megjelenik Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások című könyv, mely Kner legsikerültebb rokokó tipográfiájú terméke. A 1928 után megjelent Kner- könyvek jellegét már a klasszicista törekvésű tipográfia jellemzi. Ebben a szellemben jelenik meg 1932-ben a háromkötetes Goethe- antológia. 1935-ben meghal a Kner nyomda alapítója, Kner Izidor. A nyomda neve ezután Kner Izidor könyvnyomdája- Kner Imre, Kner Endre. Miután 1938-ban életbe lépett a zsidótörvény, Kner lemond valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírja A Kner- nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című tanulmányát.

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök