Jankay Tibor (1899–1994)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(új kategória felvétele)
(Nyelvi ellenőrzés)
4. sor: 4. sor:
==Élete==
==Élete==
[[Fájl:Tibi2.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor munkái között]]
[[Fájl:Tibi2.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor munkái között]]
-
Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született [[1899]]. [[március 24.|március 24]]-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként a hatgyermekes családban.
+
Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született [[1899]]. [[március 24.|március 24]]-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként, hatgyermekes családban.
-
[[1915]]-ben Budapestre került, ahol az Iparművészeti Iskolának volt diákja [[1918]]-ig. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918-19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakat tett Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. Utóbbi helyen többször tartózkodott, datált művei alapján [[1924]]-ben, [[1926]]-[[1927|27]]-ben és [[1930]]-[[1931|31]]-ben. Valószínűleg Vaszarynak köszönhetően Olaszországban tett tanulmányutat [[1928]]-[[1929|29]]-ben, és még ebben az évben Amerikában járt, ahol testvérét látogatta meg. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés Megye akkoriban igencsak művészbarát helynek mutatkozott, az [[Auróra kör]]nek köszönhetően. E kör támogatta munkájában Békéscsabán. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.
+
 
 +
[[1915]]-től [[1918]]-ig a budapesti Iparművészeti Iskola diákja volt. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918–19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakon vett részt Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. [[1928]][[1929|29]]-ben Olaszországban majd Amerikában is járt, ahol meglátogatta testvérét. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés megye akkoriban igencsak művészbarát hely volt, az [[Auróra kör]]nek köszönhetően, mely Jankayt is támogatta munkájában. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.
[[Fájl:Tibi1.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor feleségével]]
[[Fájl:Tibi1.jpg|bélyegkép|Jankay Tibor feleségével]]
-
A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élve túl a holokausztot. [[1948]]-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nem csak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Először Jankai-Deutsch Tiborként, vagy a Jankai D. Tibor változattal szignálta képeit, majd [[1945]]-ben felvette a Jankay Tibor nevet.
+
A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élte túl a holokausztot. [[1948]]-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nemcsak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Eleinte Jankai-Deutsch Tiborként vagy a Jankai D. Tiborként szignózta képeit, majd [[1945]]-ben felvette a Jankay Tibor nevet.
 +
 
 +
Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen, valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.
-
Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.
+
[[1975]]-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette. [[1977]]-es nyugdíjba vonulása után a hazaköltözésen gondolkodott, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-et, mely az Alföldre és a fiatalságára emlékeztette. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte.  
-
[[1975]]-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette, [[1977]]-es nyugdíjba vonulása után gondolkodott a hazaköltözésen, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-t mely az alföldre és a fiatalságára emlékeztette. A helyi emberek között rengeteg barátot szerzett, sokan benne látták Venice szellemét. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte. [[1994]]. [[március 20.|március 20]]-án halt meg Los Angelesben.
+
[[1994]]. [[március 20.|március 20]]-án halt meg Los Angelesben.
-
Életéről Harlan Steinberger rendező forgatott dokumentumfilmet, mely utóbb több díjat is elnyert.  
+
Életéről Harlan Steinberger rendező forgatott dokumentumfilmet, mely több díjat is nyert.  
   
   
==Munkássága==
==Munkássága==
-
Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek [[1926]]-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemzi. A munkatáborokban átélt borzalmakat [[1947]]-ben megjelent Mártírok című grafikai albumában örökítette meg, melyet a [[Tevan Kiadó]] adott közre.
+
Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek [[1926]]-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemezte. A munkatáborokban átélt borzalmakat az [[1947]]-ben megjelent ''Mártírok'' című grafikai albumában örökítette meg, melyet a [[Tevan Kiadó]] adott közre.
-
Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus és az amerikai absztrakt expresszionizmus és pop art sajátságos ötvözete adja. A többnyire 1950-70 között készített kerámiái, illetve szobrai kvalitásos, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.
+
 
 +
Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus, illetve az amerikai absztrakt expresszionizmus és a pop art sajátságos ötvözete adja. Kerámiái, illetve szobrai minőségi, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.
==Galéria==
==Galéria==
37. sor: 41. sor:
==Hagyatéka==
==Hagyatéka==
Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott [[Kolozsvári Pál]] grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű [[1997]]-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a [[Békés Megyei Könyvtár]]ban.  
Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott [[Kolozsvári Pál]] grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű [[1997]]-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a [[Békés Megyei Könyvtár]]ban.  
-
[[2003]]-ban nyitotta meg kaput a Jankayról elnevezett galéria, mely [[2006]]-tól [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]] néven működött [[2013]]-ig, ekkor össze vonták az intézményt a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeummal]].  
+
 
-
Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, 150 darab körüli etnográfiai gyűjteményt (Afrikai, Óceániai, Indiai, Latin-Amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.
+
[[2003]]-ban nyitotta meg kapuit a Jankayról elnevezett galéria, mely [[2006]]-tól [[Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria]] néven működött [[2013]]-ig, amikor összevonták az intézményt a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeummal]].  
 +
Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, körülbelül 150 darabos etnográfiai gyűjteményt (afrikai, óceániai, indiai, latin-amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.

A lap 2018. október 17., 10:49-kori változata

Jankay Tibor

képzőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Jankay Tibor munkái között

Jankay Tibor, Deutsch Tibor néven született 1899. március 24-én Békéscsabán Deutsch Simon és Lőwy Janka negyedik gyermekeként, hatgyermekes családban.

1915-től 1918-ig a budapesti Iparművészeti Iskola diákja volt. Papp Sándor és Sándor Béla tanította freskófestészetre, ennek alapgondolata a kontúrosság és a monumentalizmus végigkísérte munkásságát. 1918–19-ben a Képzőművészeti Főiskolára járt, tanította Szinyei Merse Pál és Vaszary János is. A húszas években tanulmányutakon vett részt Európa több részén, megfordult Zürichben, Drezdában, Bécsben és Párizsban. 192829-ben Olaszországban majd Amerikában is járt, ahol meglátogatta testvérét. A harmincas évek nagy részét itthon töltötte, több kiállítása volt Budapesten és vidéken egyaránt, ahol grafikáival és festményeivel szerepelt. Békés megye akkoriban igencsak művészbarát hely volt, az Auróra körnek köszönhetően, mely Jankayt is támogatta munkájában. A harmincas évek közepén ismét a tengerentúlra látogatott.

Jankay Tibor feleségével

A negyvenes években többször kapott munkatáborba szóló behívót. Utolsó útján megszökött a vonatról, így élte túl a holokausztot. 1948-ban feleségével, Alexander Irénnel Amerikába költözött, ahol már nemcsak bátyja, hanem édesanyja is élt. Szülője iránt érzett szeretete indokolta névváltoztatását. Eleinte Jankai-Deutsch Tiborként vagy a Jankai D. Tiborként szignózta képeit, majd 1945-ben felvette a Jankay Tibor nevet.

Los Angelesben telepedett le, ahol egyetemi oktatóként tevékenykedett a George Pepperdine Egyetemen, valamint a Redlans Egyetemen. Festészete és oktatói tevékenysége mellett grafikákat és kerámiákat készített.

1975-ben felesége meghalt, ami nagyon érzékenyen érintette. 1977-es nyugdíjba vonulása után a hazaköltözésen gondolkodott, de mindez csak terv maradt. Ekkor ismert meg egy "másik Amerikát", egy felszabadult, szeretettel teli bohém világot. Járta a óceánpartot, a Venice Beach-et, mely az Alföldre és a fiatalságára emlékeztette. Haláláig életerő, hatalmas alkotási kedv jellemezte.

1994. március 20-án halt meg Los Angelesben. Életéről Harlan Steinberger rendező forgatott dokumentumfilmet, mely több díjat is nyert.

Munkássága

Első jelentős munkái figyelemre méltó grafikák, melyeken kontúrosság és erős tónusosság látható. Rajzokkal jelentkezett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tárlatain is, melynek 1926-tól volt tagja. A két világháború között festészetét az útkeresés jellemezte. A munkatáborokban átélt borzalmakat az 1947-ben megjelent Mártírok című grafikai albumában örökítette meg, melyet a Tevan Kiadó adott közre.

Későbbi korszakában a kísérletező kedv, a korai vázlatainak újra és újra ismétlődő témái és a színbőség figyelhető meg. Stílusát az európai gyökerű realizmus és konstruktivizmus, illetve az amerikai absztrakt expresszionizmus és a pop art sajátságos ötvözete adja. Kerámiái, illetve szobrai minőségi, kiérlelt művek, melyeken tetten érhető a törzsi művészet hatása.

Galéria

Hagyatéka

Feltehetőleg a hetvenes években született meg a gondolat benne, hogy műveit szülővárosára hagyja. Ettől kezdve datálta korai munkáit, visszaemlékezéseket készített írásban és hangkazettákon. Esetenként festményeit összepárosította azok vázlataival is. Megkérte a szintén Békéscsabáról elszármazott Kolozsvári Pál grafikusművészt, hogy legyen hagyatékának átadója. Az életmű 1997-ben érkezett meg Csabára, ahol egy időszaki kiállítással emlékeztek meg a művészről a Békés Megyei Könyvtárban.

2003-ban nyitotta meg kapuit a Jankayról elnevezett galéria, mely 2006-tól Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria néven működött 2013-ig, amikor összevonták az intézményt a Munkácsy Mihály Múzeummal. Jankay Tibor majd 3000 festményt, 5000 grafikát, közel 300 szobrot, körülbelül 150 darabos etnográfiai gyűjteményt (afrikai, óceániai, indiai, latin-amerikai) és kb. 800 kötetes művészeti könyvtárat hagyott szeretett városára.


The Art of Survival című dokumentumfilm trailere


Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök