Hollósy Kornélia (1827–1890)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
24. sor: 24. sor:
2005. novemberében a '''Békés Megyei Könyvtár''' nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.
2005. novemberében a '''Békés Megyei Könyvtár''' nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.
 +
== Forrás: Hollósy Kornélia /1827-1890/ in: zeneikonyvtar.hu ==
-
== Források ==
+
 
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==

A lap 2012. június 26., 09:54-kori változata

operaénekes

Hollósy Kornélia Júlianna Klára 1827. április 13-án született Gertenyes'en /ma Románia, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, de 1832-ben az uralkodó I. Ferenc nemesi címet adományozott a családnak,  ekkor magyarosították nevüket Hollósy-ra. Kornélia szülei tizenegyedik gyermeke volt; édesanyja sajnos belehalt legkisebb gyermeke szülésébe. Zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd 1843-ban Milánóba ment tanulni és két év múlva sikeres vizsgát tett. Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti Nemzeti Színház-ban föllépett. Az újságírók tiszta csengésű hangját és színpadi játékát egyaránt dicsérték. Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból az opera hazájából. Jövendőbelijével Lonovics József dombegyházi földbirtokossal már korábban kapcsolatba került, hiszen nővére Mária egy másik Lonovicshoz ment feleségül. Esküvőjük 1852-ben volt Aradon: Kornélia 25 éves volt férje pedig 28. Két gyermekük született 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/. Harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen Blaha Lujza megjelenéséig. Végül Hollósy Kornélia a "magyar csalogány" megtisztelő címet kaphatta meg. Ekkor már egész Európa ismerte a nevét és meghívást kapott a Londoni Covent Garden-be is. Utolsó jelentős fellépése egyben zenetörténeti esemény is volt: 1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bán-ját, melyben Melindát énekelte.

Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyek bevételét adományozta egy árvaháznak, kisdedóvónak, és támogatott minden jó ügyet: a Nemzeti Múzeum fásítását, egy hangászegylet működését stb. Két éves országos körút befejezése után1864-ben végleg visszavonult és családjával Dombegyházra költöztek. Itt is szervezte a társasági életet, de jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán nemsokára nagy tisztelet övezte. Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen éldegélt. Ezután már csak egyszer lépett fel. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. Itt is a társasági élet központja volt, később színházat neveztek el róla. 1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Emléke Dombegyházon

A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a Kripta- vagy Kriptáj halom nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, mindkét gyermeke, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig  a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig egy fakereszt állt. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.Bisztray Tamásné Csáky Kornélia a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy kis kápolna építését az eredeti helyén az elhunytak emlékére. Az új épület a Szent Kornélia kápolna nevet kapta. Építője Marosán György battonyai építőmester, a tervező Tasnády Károly építészmérnök volt. Az oltárképet Patay László festőművész készítette. A központi alak Szent Kornélia vértanú Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő eredeti arcát is megörökítette a festő. A falon látható még az eredeti kápolnát ábrázoló kisméretű festmény is.  Az oltár alatt egy üregben az évek alatt fellelt csontokat helyezték el egy koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök. Dombegyházon ma óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.

2005. novemberében a Békés Megyei Könyvtár nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.

Forrás: Hollósy Kornélia /1827-1890/ in: zeneikonyvtar.hu

Kapcsolódó irodalom

 

Külső hivatkozások:  

Kiss Csilla: Hollósy Kornélia szalonja

Hollósy Gerti: Hollósy Kornélia, a "magyar csalogány" - részletek]

  Az összes fotót Gellért Mária készítette.  

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök