Hirsch Gábor (1929–2020)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2019. július 23., 11:22-kor történt szerkesztése után volt.

kutatómérnök, holokauszttúlélő

Tartalomjegyzék

Élete

Hirsch Gábor
Hirsch Gábor 1929. december 9-én Békéscsabán született. Családja a békéscsabai neológ zsidó hitközséghez tartozott. Édesapjának, az orosházi születésű Hirsch Jánosnak jól menő villamossági, rádió és kerékpár szaküzlete volt az Andrássy úton, amelyhez egy javítóműhely és szerelőüzem is tartozott. Édesanyja Kohut Ella (1896. április 2. – 1944. december 18.) a Fejér megyei Cecéhez tartozó Gyulamajor pusztán született. Mivel édesanyja nagy súlyt fektetett egyetlen gyermeke képzésére Hirsch Gábor már négy esztendős korában német nyelvű óvodába járt.

Az általános iskola első négy osztályát a felekezeti neológ zsidó elemiben végezte. Tíz esztendős korában szülei beíratták a Rudolf Gimnáziumba. Hirsch Gábor édesapja 1942-ben vonult be munkaszolgálatra Gyomára. Magyarország német megszállása után a zsidó ellenes intézkedések felerősödtek. Április 5-től egy, a fajvédelmi törvényen alapuló kormány rendelet értelmében minden 6 év feletti zsidónak sárga csillagot kellett viselnie. Elkezdődtek az összeírások. A Hirsch család a neológ hitközség 1944. április 13-án kelt listájában a 217. sorszám alatt szerepel. Mivel az összeírások nagyon gyorsan történtek így több hibát is tartalmazhatnak, többek között Hirsch Gábor édesanyjának keresztnevét és a család lakcímét is elírták. A zsidóházak kialakításakor az 1943-ban befejezett Hirsch házat is zsidóháznak jelölték ki. A Hirsch házba 14 személyt szállásoltak be. Hirsch Gábort június 16-án édesanyjával és a többi csabai zsidóval együtt a dohánybeváltóba/szárítóba vitték, majd a második transzporttal 1944. június 26-án az Auschwitz-Birkenau-i munkatáborba deportálták. A megérkezést követően az elhurcoltak szelekción estek át. Hirsch Gábor munkaképes fiatalként a BIIe (cigány tábor) 11-es blokkjába került.

1944. szeptember 25-én a birkenaui BIII Mexikó táborban egy munkatranszportot állítottak össze. 4501 nőt, köztük 12 békéscsabait Stuffhofba vittek, köztük Hirsch Gábor édesanyját is, aki 1944. december 18-án a Stuffhofi táborban halt meg. Hirsch Gábor az auschwitzi tábor felszabadítását követően a Kattowitcz, Czernowitz, Sluzki táborokat megjárva jutott haza. Hazatérése után a munkaszolgálatból visszatért édesapja magántanulóként beíratta a gimnáziumba. A hetedik osztályt már a budapesti zsidó gimnáziumban folytatta. 1947-től a szegedi Kálvária téri Villamosipari Technikumban folytatta tanulmányait. Amikor beadta jelentkezését az ujonnan alakult Műszaki Tanárképző Főiskola villamosipari tagozatára, már az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában technikusként dolgozott. A főiskola elvégzése utána a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatán folytatta tanulmányait. Nappal az Orion Rádió Gyárban dolgozott. 1956 őszén elhagyta az országot. Pár napos ausztriai tartózkodás után az egyik transzporttal egy svájci karantén-táborba ment, ahonnan a tanulmányaikat folytatni szándékozó diákokkal együtt egy diáktáborba vitték. Felvételt nyert az Eidgenössische Technische Hochschule-éba. 1958-ban lediplomázott, majd 5 éven át tudományos munkatársként dolgozott az egyetemen. 1963-ban egy amerikai konszern svájci kutatólaboratóriumában vállalt állást. 1968-ban megnősült. Házasságából két fiúgyermek született. Nyugdíjazását követően kezdte el alaposabban kutatni a múltját, a békéscsabai holokauszt történéseit. Kutatásainak eredményét két német és egy magyar nyelvű kiadványban foglalta össze. Személyes érintettsége ellenére írásai meglehetősen tárgyilagosak, tényszerűek, levéltári és egyéb hivatalos dokumentumokon alapszanak. A csabai holokausztról összeállított tablóit a békéscsabai zsinagóga emlékszobájában helyezték el.

A békéscsabai holokausztról szóló művei, dokumentumai

Képgaléria

Lásd még

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök