Haan Antal (1827–1888)
A BékésWiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „festőművész == Élete == '''Békéscsabán született 1827. január 5-én.''' Édesapja Haan János, evangélikus lelkész, édesanyja Petényi Judit Mária. Két tes…”) |
(→Munkássága: megfogalmazás) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
A '''szarvasi evangélikus gimnázium rajztanodájában''' szerezte művészeti alapismereteit, s ebben az időben döntött - szülei támogatását is megnyerve - a művészi pálya mellett. Tanulmányait a '''bécsi művészeti akadémián''' folytatta, ahol tanítói voltak '''Leopold Kupelwieser és Ferdinand Georg Waldmüller'''. Waldmüller, a pozsonyi országgyűléshez intézett levelében határozottan kiállt diákjai - úgy, mint Haan Antal, Zichy Mihály vagy Orlai Petrics Sámuel - tehetsége s általában a magyar művészet mellett, szorgalmazva annak mielőbbi felvirágoztatását. | A '''szarvasi evangélikus gimnázium rajztanodájában''' szerezte művészeti alapismereteit, s ebben az időben döntött - szülei támogatását is megnyerve - a művészi pálya mellett. Tanulmányait a '''bécsi művészeti akadémián''' folytatta, ahol tanítói voltak '''Leopold Kupelwieser és Ferdinand Georg Waldmüller'''. Waldmüller, a pozsonyi országgyűléshez intézett levelében határozottan kiállt diákjai - úgy, mint Haan Antal, Zichy Mihály vagy Orlai Petrics Sámuel - tehetsége s általában a magyar művészet mellett, szorgalmazva annak mielőbbi felvirágoztatását. | ||
A '''szabadságharc utáni''' Magyarország szomorú helyzete, a '''művészeti élet sivársága''', Haan-t távozásra kényszerítette: csatlakozva társaihoz, '''Olaszországban próbált szerencsét''', ahol behatóan tanulmányozta és másolta a nagy reneszánsz művészek munkáit. | A '''szabadságharc utáni''' Magyarország szomorú helyzete, a '''művészeti élet sivársága''', Haan-t távozásra kényszerítette: csatlakozva társaihoz, '''Olaszországban próbált szerencsét''', ahol behatóan tanulmányozta és másolta a nagy reneszánsz művészek munkáit. | ||
| - | A '''Békéscsabán töltött 10 év''' alatt főleg '''oltárképeket''' és '''portrékat''' készített. Az evangélikus egyház kérésére megfestette az '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplom]] oltárképét''' | + | A '''Békéscsabán töltött 10 év''' alatt főleg '''oltárképeket''' és '''portrékat''' készített. Az evangélikus egyház kérésére megfestette az '''[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Kistemplom]] oltárképét''' továbbá elkészítette olyan jeles személyiségek arcképét, mint Kossuth, Széchenyi, Deák vagy Teleki László. Megrendelői között volt a Sztraka és a Stark család. Talán legnagyobb szakmai elismeréseként '''megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól''' a Vatikánban található '''Rafaello-freskók reprodukálására''', e munkái ma a Nemzeti Galériában találhatóak. |
A '''Capri szigetén töltött, haláláig tartó időszakában''' már kevesebb munkája volt, nehéz anyagi körülmények között élt, s otthonról érkező megrendelésekre is dolgozott. | A '''Capri szigetén töltött, haláláig tartó időszakában''' már kevesebb munkája volt, nehéz anyagi körülmények között élt, s otthonról érkező megrendelésekre is dolgozott. | ||
Oltárképeit és portréit a '''klasszicizmusra jellemző pontossággal''' és '''aprólékossággal''' készítette, ecsetkezelésére és színhasználatára pedig '''nagy hatással volt''' az általa jól ismert és szeretett '''reneszánsz'''. Legnagyobbra értékelt művei főleg másolatok. | Oltárképeit és portréit a '''klasszicizmusra jellemző pontossággal''' és '''aprólékossággal''' készítette, ecsetkezelésére és színhasználatára pedig '''nagy hatással volt''' az általa jól ismert és szeretett '''reneszánsz'''. Legnagyobbra értékelt művei főleg másolatok. | ||
A lap 2013. november 15., 10:44-kori változata
festőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1827. január 5-én. Édesapja Haan János, evangélikus lelkész, édesanyja Petényi Judit Mária. Két testvére Haan Vilmos, ügyvéd illetve Haan Lajos, lelkész és történetíró. Az általános iskolát Békéscsabán, a gimnáziumot Szarvason végezte el. Művészeti tanulmányait is itt kezdte el, majd 1845 októberétől Bécsben tanult a képzőművészeti akadémián. Az 1848-49-es szabadságharcban mint tiszt, aktívan részt vett, a világosi fegyverletételt követően azonban lefokozták közlegénnyé s évekig az osztrák seregben tartották. Az 1840-es évek végétől az 1860-as évek elejéig főleg Olaszországban munkálkodott. Ez alatt Csabán is tölt némi időt, azonban édesapja 1855-ben bekövetkező halála után, a Bach-korszak elkeserítő légkörét érzékelve ismét kiköltözött Itáliába, s várta a megfelelő alkalmat, hogy hazatérhessen. 1862-től egészen a hetvenes évek elejéig Békéscsabán élt és alkotott, majd visszatért Olaszországba. Utolsó éveit Capri szigetén töltötte, s ott is halt meg 1888. május 9-én.
Munkássága
A szarvasi evangélikus gimnázium rajztanodájában szerezte művészeti alapismereteit, s ebben az időben döntött - szülei támogatását is megnyerve - a művészi pálya mellett. Tanulmányait a bécsi művészeti akadémián folytatta, ahol tanítói voltak Leopold Kupelwieser és Ferdinand Georg Waldmüller. Waldmüller, a pozsonyi országgyűléshez intézett levelében határozottan kiállt diákjai - úgy, mint Haan Antal, Zichy Mihály vagy Orlai Petrics Sámuel - tehetsége s általában a magyar művészet mellett, szorgalmazva annak mielőbbi felvirágoztatását. A szabadságharc utáni Magyarország szomorú helyzete, a művészeti élet sivársága, Haan-t távozásra kényszerítette: csatlakozva társaihoz, Olaszországban próbált szerencsét, ahol behatóan tanulmányozta és másolta a nagy reneszánsz művészek munkáit. A Békéscsabán töltött 10 év alatt főleg oltárképeket és portrékat készített. Az evangélikus egyház kérésére megfestette az Evangélikus Kistemplom oltárképét továbbá elkészítette olyan jeles személyiségek arcképét, mint Kossuth, Széchenyi, Deák vagy Teleki László. Megrendelői között volt a Sztraka és a Stark család. Talán legnagyobb szakmai elismeréseként megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól a Vatikánban található Rafaello-freskók reprodukálására, e munkái ma a Nemzeti Galériában találhatóak. A Capri szigetén töltött, haláláig tartó időszakában már kevesebb munkája volt, nehéz anyagi körülmények között élt, s otthonról érkező megrendelésekre is dolgozott. Oltárképeit és portréit a klasszicizmusra jellemző pontossággal és aprólékossággal készítette, ecsetkezelésére és színhasználatára pedig nagy hatással volt az általa jól ismert és szeretett reneszánsz. Legnagyobbra értékelt művei főleg másolatok. Alkotásainak többsége a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, illetve az evangélikus egyház tulajdonában áll.
Fontosabb művei
- IX. Pius pápa portréja, 1857
- Léda a hattyúval, 1861
- Ujságot olvasó férfi
- Judit és Holofernész, 1853
Forrás
- Forján János - Csabai arcok. Forján J.. Békéscsaba, 2011. Digitalizált változat (látogatva: 2013.11.14.)
- Dr. Haan Albert - A képzőművészet Békéscsabán. In: Korniss Géza. Történelmi és kulturális monográfia. 1930, Békéscsaba. . Digitalizált változat (látogatva: 2013.11.14.)
- Zsilinszky Mihály - Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89.. Szerk.: Karácsonyi János. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890. . Digitalizált változat (látogatva: 2013.11.14.)
- B. Turok Margit - Capry szigetén temették el. Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. sz. ill.: Forján János, Csabai arcok. Forján J.. Békéscsaba, 2011. Digitalizált változat (látogatva: 2013.11.14.)
Külső hivatkozások
- Haan Antal. In: Wikipédia (látogatva: 2013.11.14.)
