Gyöngyösi János (1893–1951)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. szeptember 16., 19:37-kori változata

könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter

Élete

Gyöngyösi János

Gyöngyösi János Rokyca-n (ma Rokycany, Csehország) született 1893. május 3-án. Apja, Heller Ferenc állami tisztviselő, anyja, Szányi Etelka háztartásvezető volt. Szüleit 6 esztendős korában elvesztette; neveltetéséről nagybátyja, a csabai zenetanár, Gyöngyösi Gusztáv gondoskodott, akinek a vezetéknevét felvette.

Középiskoláit Aradon és Békéscsabán, az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. Diákéveiben óraadóként és műfordítóként (különösen Anatole France fordításokkal) jutott pénzhez.

Tartalékos tisztként harcolt az 1. világháborúban, rászolgált a III. osztályú Katonai Érdemkeresztre, a Bronz Katonai Érdemrendre és a Sebesülési Éremre. Megjárta az olasz hadifogságot is, 1919 szeptemberében került vissza Békéscsabára, ahol francia, valamint német írókat fordított a Tevan Könyvkiadó részére. A katonai szolgálat miatt 1920-ban szerezte meg a magyar-latin szakos tanári oklevelét, majd doktori végzettséget szerzett esztétikából.

Kétszer házasodott meg, második feleségét, Andó Erzsébetet 1938. október 22-én vette el.

Budapesten halt meg gyomorvérzésben 1951. október 29-én.

Munkássága

1920-tól 1921-ig volt az Est című lap újságírója Budapesten. 1921-től Békéscsabán a liberális Békésmegyei Közlöny című napilap felelős-, majd főszerkesztője lett. Ugyanebben az évben könyv-, papír-és zenemű-kereskedést nyitott Gruber Dezső nyomdásszal a Kulpin Jakab divatáruház mellett a Szent István tér 16. szám alatt. Kereskedőként bekerült a békéscsabai Kereskedelmi Csarnokba, melynél főtitkári feladatokat látott el. Békéscsabán emellett tagja volt a város képviselő-testületének, a Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az Auróra Kör irodalmi szakosztályának is vezetője volt, aminek estjein maga is fellépett. Mindezek mellett a városi tulajdonban levő Békéscsabai Fürdő Rt. igazgatósági tagja is volt.

A 30-as években kezd el a politikával foglalkozni: 1930-ban megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. 1931-ben belépett az akkor megalakuló Független Kisgazdapártba; 1939-től tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. Az 1935-ben elindította és szerkesztette az Alföldi Népújság című demokratikus koalíciós ellenzéki lapot. Gyöngyösi bátor és tényekkel alátámasztott cikkeit számos sajtóper követett. Az Alföldi Népújság 1938-ban betiltásra került, de a szovjet csapatok hazánkba érkezése után, 1944 októberében újraindította. Az október 11-én megjelenő újság csupán egyoldalas volt, Gyöngyösi „Nyílt levél Malinovszky tábornagy Úrhoz!” című írását tartalmazta magyar, francia és szlovák nyelven. A szovjetek Gyöngyösit és dr. Bánhegyi József felsőkereskedelmi tanárt felkérték az Uj Szó című folyóirat szerkesztésére. A 2. Ukrán Front vezetése megkérte Gyöngyösit, hogy segítse az Arcvonal Politikai Osztálya című tájékoztató magyar nyelvű lap létrehozását, aki miután elvállalta, katonai vezetőkkel kommunikálhatott.

1944. október 6-a után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy- és a Nagy Ferenc-kormány külügyminisztere volt 1944. december 22-től 1947. május 31-ig. Külügyminiszterként 1945. január 20-án Moszkvában, mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, aláírta a fegyverszüneti szerződést.

1945. augusztus 20-án bekerült a Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságába. A november 4-ei választásokon mandátumot szerzett a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei jelöltként.

Az 1946. évi párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezette. 1946. február 27-én aláírta a magyar-szlovák lakosságcseréről szóló egyezményt. 1947. február 10-én Magyarországot képviselve aláírta a párizsi békeszerződést.

1947. április 23-tól a Dunavölgyi Agrártudományi Bizottság, augusztus 12-től a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett. 1947. szeptember 12-étől a FKgP főtitkára, 1948 januárjától tagja lett a Nemzeti Bank Főtanácsának, 1948 júliusától a párt Gazdaságpolitikai Tanácsának elnöki pozícióját töltötte be.

Emlékezete:

• 1990. március 18-án egykori lakóháza, a Szent István tér 9. számú ház falán emléktáblát avattak tiszteletére.

Díjak, kitüntetések

• Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1947)
• Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1947)
• Kossuth Érdemrend II. osztály (1948)

Művei

• Cincogó nép háborúja. Képeskönyv. Békéscsaba: Tevan K., 1921.
• Ipar, kereskedelem, hitelviszonyok = Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 286-314.
• Lánc, lánc, eszterlánc. Békéscsaba, 1922.
• Mikor a must forr. Színmű. Békéscsaba: 1911.

Források

• Az 1945. évi november 29-re Budapestre összehívott Nemzetgyűlés almanachja : 1945. november 29.-1947. július 25. főszerk.: Vida István. Budapest : Magyar Országgyűlés, 1999. 194-195. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Balogh Sándor és Jakab Sándor: A magyar népi demokrácia története. 1944-1962. Budapest: Kossuth K., 1978. 123-124. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békésmegyei közlöny, 51. évf. 107. szám, 1924. május 23. 2. p. (Látogatva: 2017.09.06.)
• Békésmegyei közlöny, 56. évf. 83. szám, 1929. április 13. 4. p. (Látogatva: 2017.09.06.)
• Békésmegyei közlöny, 65. évf. 240. szám, 1938. október 23. 7. p. (Látogatva: 2017.09.06.)
• Borsi József: Csabától a párizsi béketárgyalásig In. Békés Megyei Népújság, 41. évf. 39. szám, 1986. február 15. 7. p. (Látogatva: 2017.09.07.)
• Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Budapest: Argumentum K.; MTA Könyvtára., 1992. 789-792. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Gruber Dezső In. Békésmegyei közlöny, 65. évf. 163. szám, 1938. július 22. 1. p. (Látogatva: 2017.09.08.)
• Irányi Dezső: Fél százada jelent meg az Alföldi Népujság. In. Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 240. szám, 1994. október 11. 4. p. (Látogatva: 2017.09.08.)
• Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Budapest : Európa Könyvkiadó, 1997. 151-152. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. 640-641. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában In. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. Békéscsaba, 2011. 261. p. (Látogatva: 2017.09.08.)
• Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. 427. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Szabó Ferenc: Gyöngyösi János példája. In: Csabai Hírmondó. 5. évf. (1990.) 11. sz. 1-2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Szakály Sándor: Hol született Gyöngyösi? In. Rubicon 2007/1-2. 44-45. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Vass István, G.: A Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt, a Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt tevékenysége 1944-1945-ben és az 1945-ös választások Békés megyében. Békéscsaba, 1975. 243. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Vida István - Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői. 1944-1949. Életrajzi lexikon. Budapest: ELTE Szociológiai és Szociálpol. Int., 1991. p. 75-76. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Vidéki ipari és kereskedelmi részvénytársaságok In. Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 13. évf.1937-1938, 3-4. kötet. 743. p. (Látogatva: 2017.09.11.)

Kapcsolódó irodalom

• Bölöny József – Hubai László: Magyarország kormányai 1848-2004. 5., bővített és javított kiadás. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2004.
• Csehszlovák-magyar tárgyalások a lakosságcseréről 1945 decemberében. In. Múltunk. 1998. 1. szám. 120-174. p.
• Győriványi Sándor: A Kisgazdapárt regénye a kezdetekről napjainkig. Budapest : Útmutató Kiadó, 1995.
• Molnár József: Kossuth érdemrend (1. rész) In. Az Érem, 44. évf. 1988. 34. p.
• Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. In. Somogyi Hírlap, 1. évf. 161. szám, 1990. november 1. 7. p.
• Viharsarok anno 1944-45. In. Békés Megyei Népújság, 44. évf. 78. szám, 1989. április 2. 4. p.

Külső hivatkozások

• Gyöngyösi János In. Történelmi Tár
• Gyöngyösi János In. wikipedia