Gyöngyösi János (1893–1951)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kapcsolódó irodalom szerkesztése)
(belső hivatkozások szerkesztése)
1. sor: 1. sor:
könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter
könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter
-
Rokyca-n (Csehország) született 1893. május 3-án. Apja állami tisztviselő volt. Szüleit néhány esztendős korában elvesztette; neveltetéséről nagybátyja, a csabai Gyöngyösi Gusztáv zenetanár gondoskodott.  
+
'''Rokyca-n''' (Csehország) '''született [[1893]]. [[május 3.|május 3-án]]'''. Apja állami tisztviselő volt. Szüleit néhány esztendős korában elvesztette; '''neveltetéséről nagybátyja, a csabai Gyöngyösi Gusztáv zenetanár gondoskodott'''.  
-
Középiskoláit Aradon és Békéscsabán, az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. 1920-ban bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett.  
+
Középiskoláit Aradon és [[Békéscsaba|Békéscsabán]], az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. '''[[1920]]-ban bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett.'''
-
Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Az olasz hadifogságból 1919 szeptemberében került vissza Békéscsabára, ahol francia írókat fordított a Tevan Könyvkiadó részére. 1920-tól 1921-ig volt az Est című lap újságírója Budapesten. 1921-től Békéscsabán a liberális Békésmegyei Közlöny című napilap felelős-, majd főszerkesztője lett, mellette a békéscsabai Kereskedelmi Csarnok főtitkára volt. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a városi Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az Aurora Kör irodalmi szakosztályának is vezetője volt. 1921-ben Békéscsabán könyv-, papír-és zeneműkereskedést nyitott.  
+
'''Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített.''' Az olasz '''hadifogságból [[1919]] szeptemberében került vissza Békéscsabára''', ahol francia írókat fordított a Tevan Könyvkiadó részére. '''[[1920]]-tól [[1921]]-ig volt az Est című lap újságírója Budapesten.''' '''[[1921]]-től Békéscsabán''' a liberális '''Békésmegyei Közlöny''' című napilap felelős-, majd '''főszerkesztője lett''', mellette a békéscsabai Kereskedelmi Csarnok főtitkára volt. '''Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének''', a városi Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az [[Auróra Kör|Aurora Kör]] irodalmi szakosztályának is vezetője volt. '''[[1921]]-ben Békéscsabán könyv-, papír-és zeneműkereskedést nyitott.'''
-
1930-ban megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. 1929-ben belépett a Független Kisgazda Pártba; 1939-től tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. Az 1937-ben általa indított és szerkesztett Békéscsabai Népújság egy demokratikus koalíciós ellenzéki lap szerepét is betöltötte. Bátor és tényekkel alátámasztott cikkei miatt számos sajtópert indítottak ellene.  
+
[[1930]]-ban megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. [[1929]]-ben belépett a Független Kisgazda Pártba; [[1939]]-től tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. Az [[1937]]-ben általa indított és szerkesztett Békéscsabai Népújság egy demokratikus koalíciós ellenzéki lap szerepét is betöltötte. Bátor és tényekkel alátámasztott cikkei miatt számos sajtópert indítottak ellene.  
-
1944. október 6-a után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy és a Nagy Ferenc kormány külügyminisztere volt 1944. december 22-től 1947. május 30-ig. 1945. január 20-án Moszkvában, mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, aláírta a fegyverszüneti szerződést, majd az 1946. évi párizsi békekonferencián a magyar delegáció elnökeként a párizsi békeszerződést. 1947-től 1951-ig, haláláig a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett.  
+
[[1944]]. [[október 6.|október 6]]-a után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. '''Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy és a Nagy Ferenc kormány külügyminisztere volt [[1944]]. [[december 22.|december 22]]-től [[1947]]. [[május 30.|május 30]]-ig.''' '''[[1945]]. [[január 20.|január 20]]-án Moszkvában''', mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, '''aláírta a fegyverszüneti szerződést''', '''majd''' az [[1946]]. évi párizsi békekonferencián a magyar delegáció elnökeként '''a párizsi békeszerződést'''. [[1947]]-től [[1951]]-ig, haláláig a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett.  
-
1990. március 18-án egykori lakóháza, a Szent István tér 9. számú ház falán emléktáblát avattak tiszteletére.-Budapest, 1951. október 29.
+
'''Budapesten halt meg [[1951]]. [[október 29.|október 29]]-én.''' [[1990]]. [[március 18.|március 18]]-án egykori lakóháza, a Szent István tér 9. számú ház falán emléktáblát avattak tiszteletére.-
== Művei ==
== Művei ==

A lap 2015. február 25., 14:23-kori változata

könyvkereskedő, publicista, külügyminiszter

Rokyca-n (Csehország) született 1893. május 3-án. Apja állami tisztviselő volt. Szüleit néhány esztendős korában elvesztette; neveltetéséről nagybátyja, a csabai Gyöngyösi Gusztáv zenetanár gondoskodott.

Középiskoláit Aradon és Békéscsabán, az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. 1920-ban bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett.

Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Az olasz hadifogságból 1919 szeptemberében került vissza Békéscsabára, ahol francia írókat fordított a Tevan Könyvkiadó részére. 1920-tól 1921-ig volt az Est című lap újságírója Budapesten. 1921-től Békéscsabán a liberális Békésmegyei Közlöny című napilap felelős-, majd főszerkesztője lett, mellette a békéscsabai Kereskedelmi Csarnok főtitkára volt. Tagja volt Békéscsaba város képviselő-testületének, a városi Múzeumi és Színügyi Bizottságnak és Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának. Az Aurora Kör irodalmi szakosztályának is vezetője volt. 1921-ben Békéscsabán könyv-, papír-és zeneműkereskedést nyitott.

1930-ban megszervezte a Békés vármegyei ellenzéki blokkot. 1929-ben belépett a Független Kisgazda Pártba; 1939-től tagja lett a párt Központi Végrehajtó Bizottságának. Az 1937-ben általa indított és szerkesztett Békéscsabai Népújság egy demokratikus koalíciós ellenzéki lap szerepét is betöltötte. Bátor és tényekkel alátámasztott cikkei miatt számos sajtópert indítottak ellene.

1944. október 6-a után az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjává választották. Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy és a Nagy Ferenc kormány külügyminisztere volt 1944. december 22-től 1947. május 30-ig. 1945. január 20-án Moszkvában, mint a Magyar Fegyverszüneti Bizottság vezetője, aláírta a fegyverszüneti szerződést, majd az 1946. évi párizsi békekonferencián a magyar delegáció elnökeként a párizsi békeszerződést. 1947-től 1951-ig, haláláig a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett.

Budapesten halt meg 1951. október 29-én. 1990. március 18-án egykori lakóháza, a Szent István tér 9. számú ház falán emléktáblát avattak tiszteletére.-

Művei

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök