Grin Igor (1943–2020)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „néprajzkutató, muzeológus == Élete == Dr. Grin Igor '''1943. november 3-án született Zágrábban'''. Édesapja iparos, szabómester volt. Két f…”)
a (Kép feltöltése)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Fájl:Grin Igor 2016.jpg|bélyegkép|300px|Grin Igor (2016)]]
 +
[[Fájl:Grin Igor 2016 2.jpg|bélyegkép|300px|Kiállításmegnyitó a Lencsési Könyvtárban (2016)]]
néprajzkutató, muzeológus
néprajzkutató, muzeológus

A lap 2020. november 3., 16:17-kori változata

Grin Igor (2016)
Kiállításmegnyitó a Lencsési Könyvtárban (2016)

néprajzkutató, muzeológus

Tartalomjegyzék

Élete

Dr. Grin Igor 1943. november 3-án született Zágrábban. Édesapja iparos, szabómester volt. Két fiútestvére és egy húga született.

Általános és középiskolába Mosonmagyaróváron járt, a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Szegeden a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–orosz szakon tanult. A Néprajzi Tanszék képzésén is részt vett, Ferenczi Imre tanszékvezető hatására hozzáfogott a délszláv folklór magyarországi költeményeinek gyűjtéséhez. Első tudományos sikerét még egyetemistaként a hazai szerb és horvát hősénekekről írt tanulmányával érte el.

1977-ben Szegeden bölcsészdoktori címet, 2000-ben a Debreceni Egyetem Néprajzi Intézetében PhD tudományos fokozatot szerzett.

Olexik Mária Klárával házasodott össze.

Grin Igor 2020. október 8-án hunyt el.

Munkássága

Grin Igor a diploma megszerzése után a battonyai gimnáziumban kapott magyar–orosz szakos tanári állást. Battonyán és Deszken folytatta a magyarországi horvátok és szerbek népi énekhagyományainak kutatását.

1971-ben a Munkácsy Mihály Múzeum – részfoglalkozású, majd 1972-től teljes állású – néprajzos muzeológusa lett. 1977-től a néprajzi-nemzetiségi osztály vezetője volt. 1980-ban igazgatóhelyettesi kinevezést kapott, 1996 és 2001 között pedig az intézmény igazgatójaként dolgozott. 2001-től a múzeum tudományos munkatársaként tevékenykedett.

Több hazai és külföldi kiállítást is előkészített. Az Etnikai csoportok Békésben a XVIII–XX. században című tárlat főrendezője volt. Az általa gyűjtött tárgyi emlékekből rendezték a Békés megyei románok című kiállítást.

Nevéhez fűződik a kétegyházi román tájház berendezése. 1985-ben felügyelete alatt épült újjá a békéscsabai Szlovák Tájház. Ő irányította a gyulai Erkel-ház helyreállítását, több éven át segítette a Munkácsy Emlékház kialakítását.

15 éven keresztül szervezett román, valamint szlovák néprajzi táborokat. Krupa Andrással közösen szerkesztette a Békéscsaba néprajza című 1993-ban kiadott kötetet. Tanulmányaiban és köteteiben a magyarországi délszlávok népköltészetének bemutatása mellett a Békés megyei nemzetiségek népi kultúrájával foglalkozott. A magyar mellett szerbül és románul is publikált.

A Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia 1995-ben vezető titkárának választotta. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei Nemzetiségi Bizottsága, később Néprajzi Szakosztálya élén elnöki teendőket látott el. Tagja volt a Békés Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottságának, Békéscsaba Megyei Jogú Város Művelődési és Sportbizottságának, az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottságának, a Békéstáji Művészeti Társaságnak, valamint a Márvány Fotóműhely alkotói körének.

Nyugdíjazását követően főként fényképezéssel foglalkozott, alkotásait több kiállításon is bemutatta.

Díjak, kitüntetések

Főbb művei

Publikációi A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, Barátság, Bárka, Békési Élet, Élet és Tudomány, Helikon, Honismeret, Művészet, Múzsák, Új Aurora című folyóiratokban jelentek meg.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök