Frangepán Beatrix (1480–1510)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2019. szeptember 6., 09:56-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

főispán

Tartalomjegyzék

Élete

Frangepán Beatrix 1480-ban született Frangepán Bernát és Marzano Alojzia gyermekeként. Testvérei: Mátyás, Kristóf, Ferdinánd, Mária-Magdolna és Erzsébet.

1496-ban feleségül vette Mátyás király fia, Corvin János, akinek a pápa felbontotta az eljegyzését Sforza Biancával. Beatrix így Mátyás király menye lett. Két gyermekük született, Erzsébet és Kristóf.

Corvin János az 1482-ben kelt adománylevél alapján a gyulai uradalom birtokosa is volt, sokat tartózkodott ott a feleségével. A gyulai birodalomhoz tartozott ebben az időben Gyula, Békés és Simánd városa és ezen kívül még 83 falu is. Corvin János halála után Beatrixnak az állandó tartózkodási helye lett a gyulai vár.

Az özvegyen maradt Beatrixnak új férjet kellett keresni, aki a vagyon felett uralkodhatott. 1509 januárjában feleségül vette Brandenburgi (Hohenzollern-Ansbach) György őrgróf, akitől már gyermeke nem született.

Frangepán Beatrix 1510-ben halt meg Gyulán. A Hunyadi-birtokok második férjére, Brandenburgi Györgyre szálltak.

Munkássága

Corvin Jánosnak apja halála után esélye lett volna a magyar trón megszerzésére, de a halála ezt megakadályozta. Fia, Kristóf halála után II. Ulászló – hogy saját hatalmát erősítse – Beatrixnak és lányának adományozta a gyulai uradalmat. Frangepán Beatrix gyermekei halála után a Hunyadi-birtokok örökösévé vált.

Beatrix politikai hatalomra is vágyott. Az 1484. évi rendeletben Mátyás király a Békés megyei főispánságot összekapcsolta a gyulai vár birtoklásával. Ennek következményeként II. Ulászló 1506-ban a megye főispánjává nevezte ki Corvin János özvegyét, miután elrendelte, hogy Békés megye főispáni tisztje mindig Gyula vára birtokosát illeti. Főispánsága nem sokáig tartott, 1508-ban már az egyik Ábrahámfi ült a főispáni székben. Corvin János halála után Török Imre foglalta le a várat, aki Dudics Andrásnak adta át. Dudics pedig a következő esztendőben kiváltotta a várat Töröktől.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök