Fábry Károly (1851–1925)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Élete)
(Élete)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
'''Fábry Károly 1851. június 2-án békéscsabai iparos családba született.''' Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. '''Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt.'''  
+
'''Fábry Károly [[1851]]. [[június 2.|június 2-án]] békéscsabai iparos családba született.''' Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. '''Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt.'''  
-
'''A gimnázium alsó négy osztályát Csabán, a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte 1869 és 1871 között.''' Az '''1873-ban''' letett ügyvédi vizsga után '''irodát nyitott Békéscsabán''', ahol rendes esküdtszéki tag volt. '''Az aradi ügyvédi kamara Békésvármegyében bejegyzett ügyvédje'''ként többször joggyakorlaton voltak nála ügyvédjelöltek.  
+
'''A gimnázium alsó négy osztályát [[Békéscsaba|Csabán]], a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte [[1869]] és [[1871]] között.''' Az '''[[1873|1873-ban]]''' letett ügyvédi vizsga után '''irodát nyitott Békéscsabán''', ahol rendes esküdtszéki tag volt. '''Az aradi ügyvédi kamara Békésvármegyében bejegyzett ügyvédje'''ként többször joggyakorlaton voltak nála ügyvédjelöltek.  
-
Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe, és mind a községi, megyei, mind az országos politika számottevő alakjává vált. '''1905-ben a gyomai választókerületben lett képviselő''', majd 1906-ban újraválasztották. '''A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt''', melyhez származásából fakadó demokratikus érzése és a Kossuth-kultusz vezérelte. '''1910-ben elhagyta az ügyvédi pályát''', s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. 1911. március 29-ei hatállyal Fábry Károly és törvényes utódai '''megkapták a „Felsőalmási” nemesi előnevet''' a közügyek terén szerzett érdemek elismeréseként.  
+
Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe és mind a községi, megyei, mind az országos politika számottevő alakjává vált. '''[[1905|1905-ben]] a gyomai választókerületben lett képviselő''', majd [[1906|1906-ban]] újraválasztották. '''A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt''', melyhez származásából fakadó demokratikus érzése és a Kossuth-kultusz vezérelte. '''[[1910|1910-ben]] elhagyta az ügyvédi pályát''', s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. [[1911]]. [[március 29.|március 29-ei]] hatállyal Fábry Károly és törvényes utódai '''megkapták a „Felsőalmási” nemesi előnevet''' a közügyek terén szerzett érdemek elismeréseként.  
-
Kora ifjúságától számos tárcát, képviselősége alatt több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. '''1921-ben írta''' meg és adta közzé a Körösvidékben '''A csabai nagy árvíz és egyebek című művét''', melyet külön kötetben is kiadtak. '''1923-ban''' a város jelentette meg a '''Tallózás Csaba múltjából''' című könyvét. '''1924-ben''' jelent meg a '''Csabai élet''' című munkája, melyben a Békésmegyei Közlöny adatait gyűjtötte össze egy helyismereti tanulmánykötetben.   
+
Kora ifjúságától számos tárcát, képviselősége alatt több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. '''Wagner Jeanne-t vette feleségül. Lányuk, Margit''' Rudnyánszky Titusz aranyosmaróti főszolgabíróval házasodott össze. '''Fiuk, Károly''' az isonzo-i csatában vesztette életét [[1917|1917-ben]]. Egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. '''[[1921|1921-ben]] írta''' meg és adta közzé a [[Körösvidék|Körösvidékben]] '''A csabai nagy árvíz és egyebek című művét''', melyet külön kötetben is kiadtak. '''[[1923|1923-ban]]''' a város jelentette meg a '''Tallózás Csaba múltjából''' című könyvét. '''[[1924|1924-ben]]''' jelent meg a '''Csabai élet''' című munkája, melyben a [[Békésmegyei Közlöny]] adatait gyűjtötte össze egy helyismereti tanulmánykötetben.   
-
Fábry Károly '''igyekezett támogatni a helyi értékeket, rendszeresen képviselte magát a város kulturális, társadalmi eseményein.''' A vármegye legtöbb adót befizetők névsorában rendszeresen előfordult a neve. Jelen volt a Kálmán Farkas emlékére rendezett hangversenyen 1910-ben, ahol a felülfizetők között volt. A Garzó Gyula református lelkész síremlékállítása céljából rendezett társas-estélyen is a támogatók között szerepelt. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre által szervezett megyebálon felülfizető volt. A rokkant katonák támogatása céljából Dobozon rendezett Kabaré-estélyen családjával a felülfizetők között szerepeltek. Adománnyal támogatta a vármegyei közkórház karácsonyfáját. Támogatta a Békéscsabán állítandó Erzsébet-szobor felállítását. Ügyvédi oklevelének megszerzésének 50. évfordulóján egymillió koronás ösztöndíj-alapítványt hozott létre a Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban végzett diákok számára. Emellett 100.000 koronával támogatta a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyletet, 50.000-el a békéscsabai Múzeum-Egyletet. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírhelyéhez történő 1903-as nemzeti zarándoklaton. Választott tagja volt a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának. Békéscsabán a 18 éves fiatalok honvéd-sorozási szemlebizottság elnöke volt. A Békésvármegyei kaszinó vidéki tagja volt. A Múzeumi Bizottság elnökeként adománnyal segítette a békéscsabai múzeum gyarapodását. Gróf Andrássy Gyula budapesti szobrának leleplezésén Békésvármegyét képviselte, mint küldöttségvezető és a vármegye koszorújának vivője.   
+
Fábry Károly '''igyekezett támogatni a helyi értékeket, rendszeresen képviselte magát a város kulturális, társadalmi eseményein.''' A vármegye legtöbb adót befizetők névsorában rendszeresen előfordult a neve. Jelen volt a Kálmán Farkas emlékére rendezett hangversenyen 1910-ben, ahol a felülfizetők között volt. A Garzó Gyula református lelkész síremlékállítása céljából rendezett társas-estélyen is a támogatók között szerepelt. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre által szervezett megyebálon felülfizető volt. A rokkant katonák támogatása céljából Dobozon rendezett Kabaré-estélyen családjával a felülfizetők között szerepeltek. Adománnyal támogatta a vármegyei közkórház karácsonyfáját. Támogatta a Békéscsabán állítandó Erzsébet-szobor felállítását. Ügyvédi oklevelének megszerzésének 50. évfordulóján egymillió koronás ösztöndíj-alapítványt hozott létre a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] végzett diákok számára. Emellett 100.000 koronával támogatta a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyletet, 50.000-el a békéscsabai Múzeum-Egyletet. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírhelyéhez történő 1903-as nemzeti zarándoklaton. Választott tagja volt a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának. Békéscsabán a 18 éves fiatalok honvéd-sorozási szemlebizottság elnöke volt. A Békésvármegyei kaszinó vidéki tagja volt. A Múzeumi Bizottság elnökeként adománnyal segítette a békéscsabai múzeum gyarapodását. Gróf Andrássy Gyula budapesti szobrának leleplezésén Békésvármegyét képviselte, mint küldöttségvezető és a vármegye koszorújának vivője.   
-
'''Wagner Jeanne-t vette feleségül. Lányuk, Margit''' Rudnyánszky Titusz aranyosmaróti főszolgabíróval házasodott össze. '''Fiuk, Károly''' az isonzo-i csatában vesztette életét 1917-ben.
+
A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása, ám ez '''[[1925]]. [[február 6.|február 6-án]] Békéscsabán bekövetkezett halála''' miatt sajnos elmaradt. Munkái a város- és a társadalomtörténet szempontjából forrásértékűek. Halálának első évfordulóján özvegye 500-500 ezer koronával támogatta a Stefánia Egyesületet, a Békéscsabai Nőegyletet, valamint a Békésmegyei Szegény Diákok Nyomorenyhítő Akcióját.  
-
 
+
-
A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása, ám ez '''1925. február 6-án Békéscsabán bekövetkezett halála''' miatt sajnos elmaradt. Munkái a város- és a társadalomtörténet szempontjából forrásértékűek. Halálának első évfordulóján özvegye 500-500 ezer koronával támogatta a Stefánia Egyesületet, a Békéscsabai Nőegyletet, valamint a Békésmegyei Szegény Diákok Nyomorenyhítő Akcióját.  
+
Békéscsabán 1992-től utca őrzi emlékét.
Békéscsabán 1992-től utca őrzi emlékét.

A lap 2017. augusztus 16., 15:41-kori változata

ügyvéd, író, publicista

Élete

Fábry Károly 1851. június 2-án békéscsabai iparos családba született. Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt.

A gimnázium alsó négy osztályát Csabán, a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte 1869 és 1871 között. Az 1873-ban letett ügyvédi vizsga után irodát nyitott Békéscsabán, ahol rendes esküdtszéki tag volt. Az aradi ügyvédi kamara Békésvármegyében bejegyzett ügyvédjeként többször joggyakorlaton voltak nála ügyvédjelöltek.

Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe és mind a községi, megyei, mind az országos politika számottevő alakjává vált. 1905-ben a gyomai választókerületben lett képviselő, majd 1906-ban újraválasztották. A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt, melyhez származásából fakadó demokratikus érzése és a Kossuth-kultusz vezérelte. 1910-ben elhagyta az ügyvédi pályát, s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. 1911. március 29-ei hatállyal Fábry Károly és törvényes utódai megkapták a „Felsőalmási” nemesi előnevet a közügyek terén szerzett érdemek elismeréseként.

Kora ifjúságától számos tárcát, képviselősége alatt több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Wagner Jeanne-t vette feleségül. Lányuk, Margit Rudnyánszky Titusz aranyosmaróti főszolgabíróval házasodott össze. Fiuk, Károly az isonzo-i csatában vesztette életét 1917-ben. Egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. 1921-ben írta meg és adta közzé a Körösvidékben A csabai nagy árvíz és egyebek című művét, melyet külön kötetben is kiadtak. 1923-ban a város jelentette meg a Tallózás Csaba múltjából című könyvét. 1924-ben jelent meg a Csabai élet című munkája, melyben a Békésmegyei Közlöny adatait gyűjtötte össze egy helyismereti tanulmánykötetben.

Fábry Károly igyekezett támogatni a helyi értékeket, rendszeresen képviselte magát a város kulturális, társadalmi eseményein. A vármegye legtöbb adót befizetők névsorában rendszeresen előfordult a neve. Jelen volt a Kálmán Farkas emlékére rendezett hangversenyen 1910-ben, ahol a felülfizetők között volt. A Garzó Gyula református lelkész síremlékállítása céljából rendezett társas-estélyen is a támogatók között szerepelt. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre által szervezett megyebálon felülfizető volt. A rokkant katonák támogatása céljából Dobozon rendezett Kabaré-estélyen családjával a felülfizetők között szerepeltek. Adománnyal támogatta a vármegyei közkórház karácsonyfáját. Támogatta a Békéscsabán állítandó Erzsébet-szobor felállítását. Ügyvédi oklevelének megszerzésének 50. évfordulóján egymillió koronás ösztöndíj-alapítványt hozott létre a Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban végzett diákok számára. Emellett 100.000 koronával támogatta a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyletet, 50.000-el a békéscsabai Múzeum-Egyletet. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírhelyéhez történő 1903-as nemzeti zarándoklaton. Választott tagja volt a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának. Békéscsabán a 18 éves fiatalok honvéd-sorozási szemlebizottság elnöke volt. A Békésvármegyei kaszinó vidéki tagja volt. A Múzeumi Bizottság elnökeként adománnyal segítette a békéscsabai múzeum gyarapodását. Gróf Andrássy Gyula budapesti szobrának leleplezésén Békésvármegyét képviselte, mint küldöttségvezető és a vármegye koszorújának vivője.

A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása, ám ez 1925. február 6-án Békéscsabán bekövetkezett halála miatt sajnos elmaradt. Munkái a város- és a társadalomtörténet szempontjából forrásértékűek. Halálának első évfordulóján özvegye 500-500 ezer koronával támogatta a Stefánia Egyesületet, a Békéscsabai Nőegyletet, valamint a Békésmegyei Szegény Diákok Nyomorenyhítő Akcióját.

Békéscsabán 1992-től utca őrzi emlékét.

Művei

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök