Dedinszky Gyula (1905–1994)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Evangélikus Nagytemplom belső hivatkozása)
(5 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
[[Fájl:Dedinszky Gyula.jpg|bélyegkép|Dedinszky Gyula]]
+
[[Fájl:Dedinszky Gyula.jpg|bélyegkép|300px|Dedinszky Gyula]]
A Bács-Bodrog megyei, szlovák lakosú '''Dunagáloson született [[1905]]. [[március 24.|március 24-én]]. Apja, Dedinszky János, evangélikus lelkész, anyja Stollmann Anna'''. A Felvidékről származó családban hat generáción át, 200 évre visszamenőleg mindig volt evangélikus lelkész. Édesapja harminc éven át volt Dunagálos lelkipásztora. Dedinszky Gyulát szülei tudatosan nevelték a kétnyelvűségre, édesanyja szlovákul, édesapja magyarul beszélt gyermekeivel.  
A Bács-Bodrog megyei, szlovák lakosú '''Dunagáloson született [[1905]]. [[március 24.|március 24-én]]. Apja, Dedinszky János, evangélikus lelkész, anyja Stollmann Anna'''. A Felvidékről származó családban hat generáción át, 200 évre visszamenőleg mindig volt evangélikus lelkész. Édesapja harminc éven át volt Dunagálos lelkipásztora. Dedinszky Gyulát szülei tudatosan nevelték a kétnyelvűségre, édesanyja szlovákul, édesapja magyarul beszélt gyermekeivel.  
-
Szülőfalujából a három elemi elvégzése után édesapja a közeli Újverbászra küldte, hogy németül is megtanuljon. A gimnázium első évét is itt végezte, majd '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] került, ahol [[1923|1923-ban]] érettségizett a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Rudolf Főgimnáziumban]]. Tanulmányait ezután a Pécsi Egyetem soproni teológiai fakultásán folytatta.''' '''[[1927|1927-ben]] – első magyar teológusként – egy évet a helsinki egyetem teológiai szakán töltött.'''
+
Szülőfalujából a három elemi elvégzése után édesapja a közeli Újverbászra küldte, hogy németül is megtanuljon. A gimnázium első évét is itt végezte, majd '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] került, ahol [[1923|1923-ban]] érettségizett a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]]. Tanulmányait ezután a Pécsi Egyetem soproni teológiai fakultásán folytatta.''' '''[[1927|1927-ben]] – első magyar teológusként – egy évet a helsinki egyetem teológiai szakán töltött.'''
Dedinszky Gyula '''[[1931|1931-ben]] vette feleségül Veres Margitot, házasságukból két gyermek született, Gyula és Tamás.'''
Dedinszky Gyula '''[[1931|1931-ben]] vette feleségül Veres Margitot, házasságukból két gyermek született, Gyula és Tamás.'''
11. sor: 11. sor:
[[1978|1978-ban]] '''részt vett a helsinki egyetem''' fennállásának '''50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen'''.  
[[1978|1978-ban]] '''részt vett a helsinki egyetem''' fennállásának '''50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen'''.  
-
'''[[1994]]. [[május 22.|május 22-én]] hunyt el Békéscsabán''' 90 éves korában. [[május 28.|Május 28-án]], szombaton a Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomba.
+
'''[[1994]]. [[május 22.|május 22-én]] hunyt el Békéscsabán''' 90 éves korában. [[május 28.|Május 28-án]], szombaton a Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra.
== Munkássága==
== Munkássága==
51. sor: 51. sor:
* '''Születésének 100. évfordulójára emlékező kiállítás''' nyílt [[2005]]. márciusában ''Élet a régi Csabán'' címmel.  
* '''Születésének 100. évfordulójára emlékező kiállítás''' nyílt [[2005]]. márciusában ''Élet a régi Csabán'' címmel.  
-
* Születésének centenáriumi évében '''ünnepségsorozat'''ot tartottak '''Békéscsabán''' [[2005]]. március 5–6. és 24-én: tudományos emlékülés, emléktáblájának megkoszorúzása a Nagytemplomban, ünnepi istentisztelet, [[Dedinszky Gyula-emléktábla (Békéscsaba, Szt. István tér 20.)|emléktábla-avatás]] a Szt. István tér 20. szám alatti parókia falán. A [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékkiállítás nyílt.  
+
* Születésének centenáriumi évében '''ünnepségsorozat'''ot tartottak '''Békéscsabán''' [[2005]]. március 5–6. és 24-én: tudományos emlékülés, emléktáblájának megkoszorúzása a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Nagytemplomban]], ünnepi istentisztelet, [[Dedinszky Gyula-emléktábla (Békéscsaba, Szt. István tér 20.)|emléktábla-avatás]] a Szt. István tér 20. szám alatti parókia falán. A [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] emlékkiállítás nyílt.  
* [[1999|1999-ben]] a békéscsabai evangélikus nagytemplom felszentelésének 175. évfordulóján '''[[Dedinszky Gyula-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom)|emléktáblát]] avattak fel''' 5 lelkésznek, köztük '''Dedinszky Gyulának'''. (Rohály Mihály, Mekis Ádám, dr. Dedinszky Gyula, Kiss György és Povázsai Mihály).
* [[1999|1999-ben]] a békéscsabai evangélikus nagytemplom felszentelésének 175. évfordulóján '''[[Dedinszky Gyula-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom)|emléktáblát]] avattak fel''' 5 lelkésznek, köztük '''Dedinszky Gyulának'''. (Rohály Mihály, Mekis Ádám, dr. Dedinszky Gyula, Kiss György és Povázsai Mihály).
91. sor: 91. sor:
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
-
 
+
<Gallery widths="300px" heights="300px">
-
<Gallery>
+
Fájl:Dedinszky 1927 IX 4.jpg|A fiatal Dedinszky Gyula 1927. szeptember 4-én
Fájl:Dedinszky 1927 IX 4.jpg|A fiatal Dedinszky Gyula 1927. szeptember 4-én
Fájl:Dedinszky Uppsula.jpg|Tavasz ünnep Uppsulában (1928. május 16.)
Fájl:Dedinszky Uppsula.jpg|Tavasz ünnep Uppsulában (1928. május 16.)
173. sor: 172. sor:
* Pohjanpää Lauri: Isten keze. Finnből fordította: Dedinszky Gyula In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Elo_Viz_1947/?query=%22Dedinszky%20Gyula%22&pg=171&layout=s Élő Víz, 3. évf. 21. szám (1947. december 21.) 2–3. p.]
* Pohjanpää Lauri: Isten keze. Finnből fordította: Dedinszky Gyula In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Elo_Viz_1947/?query=%22Dedinszky%20Gyula%22&pg=171&layout=s Élő Víz, 3. évf. 21. szám (1947. december 21.) 2–3. p.]
* Sajti Emese, B.: A szlovák betű útja Békéscsabán : Dedinszky Gyula hiánypótló könyve a csabai szlovákság szellemi életéről In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_06/?query=%22Dedinszky%20Gyula%22&pg=224&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 150. szám (1987. június 27.) 9. p.]  
* Sajti Emese, B.: A szlovák betű útja Békéscsabán : Dedinszky Gyula hiánypótló könyve a csabai szlovákság szellemi életéről In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1987_06/?query=%22Dedinszky%20Gyula%22&pg=224&layout=s Békés Megyei Népújság, 42. évf. 150. szám (1987. június 27.) 9. p.]  
 +
* Sicz György, Dr.: In memoriam Dedinszky Gyula (1905–1995). In: [https://behir.hu/web/content/merleg/2005/6/csabai-merleg-2005-6.pdf Csabai Mérleg, 15. évf. 6. szám (2005. március 24.) 6. p.]
* Szabó Ferenc: Emléksorok az egy évszázada született Dedinszky Gyuláról. In: [http://barkaonline.hu/archivum/barka_200504.pdf Bárka, 13. évf. 4. szám (2005) 107–110. p.]  
* Szabó Ferenc: Emléksorok az egy évszázada született Dedinszky Gyuláról. In: [http://barkaonline.hu/archivum/barka_200504.pdf Bárka, 13. évf. 4. szám (2005) 107–110. p.]  
* Szegfű Katalin: Dedinszky-emléknapok Békéscsabán In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_2005/?query=%22Dedinszky%20Gyula%22&pg=122&layout=s Evangélikus Élet, 70. évf. 11. szám (2005. március 13.) 3. p.]
* Szegfű Katalin: Dedinszky-emléknapok Békéscsabán In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_2005/?query=%22Dedinszky%20Gyula%22&pg=122&layout=s Evangélikus Élet, 70. évf. 11. szám (2005. március 13.) 3. p.]
188. sor: 188. sor:
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]]

A lap 2020. február 25., 15:22-kori változata

evangélikus lelkész, helytörténész, néprajzkutató

Tartalomjegyzék

Élete

Dedinszky Gyula

A Bács-Bodrog megyei, szlovák lakosú Dunagáloson született 1905. március 24-én. Apja, Dedinszky János, evangélikus lelkész, anyja Stollmann Anna. A Felvidékről származó családban hat generáción át, 200 évre visszamenőleg mindig volt evangélikus lelkész. Édesapja harminc éven át volt Dunagálos lelkipásztora. Dedinszky Gyulát szülei tudatosan nevelték a kétnyelvűségre, édesanyja szlovákul, édesapja magyarul beszélt gyermekeivel.

Szülőfalujából a három elemi elvégzése után édesapja a közeli Újverbászra küldte, hogy németül is megtanuljon. A gimnázium első évét is itt végezte, majd Békéscsabára került, ahol 1923-ban érettségizett a Rudolf Főgimnáziumban. Tanulmányait ezután a Pécsi Egyetem soproni teológiai fakultásán folytatta. 1927-ben – első magyar teológusként – egy évet a helsinki egyetem teológiai szakán töltött.

Dedinszky Gyula 1931-ben vette feleségül Veres Margitot, házasságukból két gyermek született, Gyula és Tamás.

1978-ban részt vett a helsinki egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen.

1994. május 22-én hunyt el Békéscsabán 90 éves korában. Május 28-án, szombaton a Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Lelkésszé szentelése után 1928-ban Kiskőrösre került segédlelkésznek a kétnyelvű (magyar-szlovák) gyülekezethez. A következő évben hat hónapot Ipolyvecen, majd újabb fél évet Szarvason szolgált. 1931-ben visszahívták Kiskőrösre, ahol lelkésszé választották. 1942-ben hívták Békéscsabára lelkésznek, Szeberényi Lajos Zsigmond és Szeberényi Gusztáv halála miatt. Lelkészi munkáját jól felkészülten, nagy odaadással végezte, látogatta a híveket, gyakran egész heteket töltött tanyákon. Csabán a gyülekezet kétnyelvű volt: szlovák nyelvű istentiszteletet minden nap, magyar nyelvűt pedig hetente egyszer tartottak. Dedinszky tehetségére hamarosan felfigyeltek: a bányai egyházkerület lelkészi főjegyzőnek, valamint országos aljegyzőnek választotta. Alelnöki tisztséget töltött be a Magyarországi Evangélikus Lelkészegyházban.

Az 1947-es magyar-szlovák lakosságcsere komoly csapást jelentett Békéscsaba számára, 7000 szlovák hagyta el a várost. A városban maradt szlovákok lemondtak az anyanyelvű oktatásról és istentiszteletről.

1948 után egyre erősebb politikai nyomás nehezedett rá. A 2. világháború után minden egyházi tisztségétől megfosztották azzal az indokkal, hogy zavarja az egyház és az állam közötti jó viszony kialakulását. Fél évre a gyülekezeti munkától is eltiltották. Lelkészként szolgált nyugdíjaztatásáig, 1972-ig.

A mellőzés éveiben helytörténeti és néprajzi kutatásokkal kezdett foglalkozni. Dolgozott könyvtárakban, a békéscsabai evangélikus szaklevéltárban. Figyelemmel kísérte híveinek életét, szokásait. Rövidesen nem akadt ember a városban, aki többet tudott volna Békéscsaba múltjáról, népének származásáról, nyelvéről, szokásairól, mint ő. Ismereteit számos kéziratban rögzítette, melyekből néhány önálló kötetben is megjelent. Publikációjának egy része egyházi és helyi lapokban látott napvilágot. Munkáival rendszeres és eredményes résztvevője volt a megyei és országos néprajzi pályázatoknak. Tanulmányt írt Csaba nemzetiségi történetéről, a csabai tanyavilágról, az ottani népéletről, a paraszti munkaeszközökről, a helyi szlovákok történetéről, Stark Adolf munkásságáról. A szlovák betű útja Békéscsabán című művében elemzi a városban szlovák nyelven megjelent könyveket, dokumentumokat. Feldolgozta a város szociális és kulturális történetét, írt a "Cabiansky Kalendár" jelentőségéről, összegyűjtötte a csabai anekdotákat. Németül, finnül, szlovákul beszélt és írt. Zahorán György, a békéscsabai evangélikus egyház presbitere Haán Lajos méltó utódjának tartotta. A publikálások mellett adománnyal támogatta a Harangszót, az Országos Luther-Szövetség hivatalos lapját.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök