Dózsa György Békés megyében
A BékésWiki wikiből
a (Kép feltöltése) |
a (Átfogalmazás) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Számos jobbágy és paraszt csatlakozott a sereghez, akiket a háború után visszaköveteltek a földesuraik. Az egyetlen nemes, aki csatán kívül vesztette életét a Csongrád és Békés vármegyében is nagy birtokokkal rendelkező Dóczy I. Gergely volt, akit Dózsa parasztjai öltek meg. Dózsa személyének és vezetési formájának köszönhető, hogy jelentős fosztogatás, pusztítás nem történt. | Számos jobbágy és paraszt csatlakozott a sereghez, akiket a háború után visszaköveteltek a földesuraik. Az egyetlen nemes, aki csatán kívül vesztette életét a Csongrád és Békés vármegyében is nagy birtokokkal rendelkező Dóczy I. Gergely volt, akit Dózsa parasztjai öltek meg. Dózsa személyének és vezetési formájának köszönhető, hogy jelentős fosztogatás, pusztítás nem történt. | ||
| - | [[1514|1514-ben]] [[Mezőberény]] lett a megyeszékhely az ősi székváros Békés helyett. Néhány évvel később Kamut vált székhellyé, ami '''Brandenburgi György''' őrgróf nevéhez fűződik. Brandenburgi megkaparintotta a vármegye területének jelentős részét, továbbá állandó főispáni aspiráns lett. 252 falu tartozott hozzá és '''ténykedésének köszönhető, hogy Dózsa a keresztes háborút | + | [[1514|1514-ben]] [[Mezőberény]] lett a megyeszékhely az ősi székváros Békés helyett. Néhány évvel később Kamut vált székhellyé, ami '''Brandenburgi György''' őrgróf nevéhez fűződik. Brandenburgi megkaparintotta a vármegye területének jelentős részét, továbbá állandó főispáni aspiráns lett. 252 falu tartozott hozzá és '''ténykedésének köszönhető, hogy Dózsa a keresztes háborút a nem magyar érdekeket képviselő urak elleni háborúvá alakította'''. Dózsa a toborzás mellett el kívánta foglalni a Brandenburgi-birtokokat. |
[[május 24.|Május 24-én]] '''ostrom alá vették Gyula várát''' is, ekkor a sereg 30 000 emberből állt. Ellenállás nélkül foglalták el Nagy-Gyula külvárosait (Karkót, Szentmóriczot, Bagdot és Ujfalut). Dózsa az ostrom megkezdésekor 2 000 katonával elküldte Balogh diákot az apáti rév elfoglalására. | [[május 24.|Május 24-én]] '''ostrom alá vették Gyula várát''' is, ekkor a sereg 30 000 emberből állt. Ellenállás nélkül foglalták el Nagy-Gyula külvárosait (Karkót, Szentmóriczot, Bagdot és Ujfalut). Dózsa az ostrom megkezdésekor 2 000 katonával elküldte Balogh diákot az apáti rév elfoglalására. | ||
A lap jelenlegi, 2020. szeptember 1., 07:19-kori változata
1513-ban X. Leó pápa kereszteshadjáratot hirdetett a törökök ellen. 1514 tavaszán Tomori Pál hadvezér hadiadókat szedett, Szapolyai János erdélyi vajda pedig sereget szervezett. Időközben II. Ulászló magyar király megegyezett a törökökkel, a szultán – a magyar föld helyett – Ázsiába vezette hadait.
Bakócz Tamás esztergomi érsek kinevezte fővezérré a székely származású Dózsa Györgyöt (1470–1514). A hadjárat többszöri elhalasztása belső konfliktusokhoz vezetett. Szapolyai és Tomori nem akart lemondani a lehetőségről és az összegyűjtött forrásokról, ezért portyázást indítottak a török területen elterülő bolgárföldekre. Csapataik sikert aratva, gazdag zsákmánnyal tértek haza.
Dózsa 1514. május 9–10-én Szapolyai hívására Cegléden és Tiszavarsányon keresztül a Maros felé indult. Ekkor még csak érlelődött a lázadás gondolata. Dévaványán, Békésszentandráson, Szarvason és a kondorosi pusztákon átvonulva, a Hármas-Körösön átkelve, május 22-én eljutott Békésre. Békés mellett toborzás céljából tábort ütött. Ekkor már 2 000 lovasa és 3 000 gyalogosa volt. Dózsa kihirdette a vármegye népének, hogy vegyék fel a Szent Keresztet és csatlakozzanak seregéhez. Csapatok érkeztek a környező vidékekről és a megyén kívülről is, rövid idő alatt 20 000 főre emelkedett serege létszáma. A csatlakozókat Ványai (Wanya) Ambrus pap szentelte fel. Ványai Ambrus később Dózsa nélkülözhetetlen támogatójává és tanácsosává, valamint a kiáltványai szerkesztőjévé vált. Mészáros Lőrinc ceglédi pap 2 000, Balogh István diák pedig 300 emberrel csatlakozott hozzájuk. Melléjük szegődtek a kamuti birtokosok, Varsányi Gergely és Nagy Demeter nemesek is. A békési táborozás alatt megérkezett Bakócz Tamás levele, melyben a sereg feloszlatására és a hadjárat félbehagyására szólította fel Dózsát. Dózsa nem volt hajlandó engedelmeskedni, kitört a felkelés. A táborzás alatt lecsaptak a környező uradalmakra, több várat elfoglaltak, bőséges zsákmányt és ágyúkat is szereztek.
Számos jobbágy és paraszt csatlakozott a sereghez, akiket a háború után visszaköveteltek a földesuraik. Az egyetlen nemes, aki csatán kívül vesztette életét a Csongrád és Békés vármegyében is nagy birtokokkal rendelkező Dóczy I. Gergely volt, akit Dózsa parasztjai öltek meg. Dózsa személyének és vezetési formájának köszönhető, hogy jelentős fosztogatás, pusztítás nem történt.
1514-ben Mezőberény lett a megyeszékhely az ősi székváros Békés helyett. Néhány évvel később Kamut vált székhellyé, ami Brandenburgi György őrgróf nevéhez fűződik. Brandenburgi megkaparintotta a vármegye területének jelentős részét, továbbá állandó főispáni aspiráns lett. 252 falu tartozott hozzá és ténykedésének köszönhető, hogy Dózsa a keresztes háborút a nem magyar érdekeket képviselő urak elleni háborúvá alakította. Dózsa a toborzás mellett el kívánta foglalni a Brandenburgi-birtokokat.
Május 24-én ostrom alá vették Gyula várát is, ekkor a sereg 30 000 emberből állt. Ellenállás nélkül foglalták el Nagy-Gyula külvárosait (Karkót, Szentmóriczot, Bagdot és Ujfalut). Dózsa az ostrom megkezdésekor 2 000 katonával elküldte Balogh diákot az apáti rév elfoglalására. A hadjárat parasztfelkelés mellett idegenellenessé is kezdett válni. Dózsa – a Gál István által védett – Gyula várának ostromát otthagyta, mert hírt kapott az ellene gyülekező seregről Csanád megyében. Balogh diák serege vereséget szenvedett, ők a visszavonuláskor csatlakoztak Dózsáékhoz.
Május 26-án a sereg elhagyta Békés vármegyét. További események már a megyehatáron kívül történtek.
Források
- Farkas Emőd: Dózsa György a népszabadság vértanúja. Budapest : Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1903. In: MEK.hu (Látogatva: 2020. 08. 29.)
- Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Horváth Mihály: Az 1514.-i pórlázadás, annak okai s következményei. Budapest : Magvető, 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. 2. kötet. Gyula : Dobay ny., 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. 3. kötet. Gyula : Dobay ny., 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez : 1., a honfoglalástól 1715-ig. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1967 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Márki Sándor: Dósa György és forradalma. 2. kiad. - Budapest : Ráth Mór, 1886 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Márki Sándor: Dósa György. Budapest : Athenaeum, 1913 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Memory before Modernity : practices of Memory in Early Modern Europe, Boston : Brill, 2013 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Neumann Tibor: Szapolyai János és a Dózsa-féle parasztháború. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 50. évf. 1. szám (2015) 75-83. p. (Látogatva: 2020. 08. 29.)
