Csabai pálinkafőzés

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „== Pálinka == Írásban az első pálinkára utaló kifejezéseket az 1300-as években használták először (aqua vitae, creatum, crematura). A pálinka '''szlovák ere…”)
a (Képgaléria)
41. sor: 41. sor:
Az 1920-as években '''Fényesen''' és a '''Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezetének''' Kazinczy utcai telepén működött szeszfőzde.
Az 1920-as években '''Fényesen''' és a '''Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezetének''' Kazinczy utcai telepén működött szeszfőzde.
Az 1950-es évektől a '''Békéscsaba és Vidéke Földművesszövetkezet''' központi szeszfőzdéje vállalt pálinkafőzést.
Az 1950-es évektől a '''Békéscsaba és Vidéke Földművesszövetkezet''' központi szeszfőzdéje vállalt pálinkafőzést.
 +
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:LiptakMihaly BekesmegyeiKozlony 1903.jpg
 +
Fájl:Tevan Jakab BekesmegyeiKozlony 1903.jpg
 +
Fájl:Weinberger palinkafozo BekesmegyeiKozlony 1906.jpg
 +
</Gallery>
== Források ==
== Források ==
57. sor: 64. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
* Balázs Géza: A magyar pálinka. Budapest : Aula Kiadó, 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Balázs Géza: A magyar pálinka. Budapest : Aula Kiadó, 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Balázs Géza: "A pálinkázó magyar". In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00097/pdf/EPA03018_honismeret_1991_03_078-086.pdf Honismeret, 19. évf. 3. szám (1991) 78-86. p.]
* Békési Zoltán: Házi pálinkafőzés. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békési Zoltán: Házi pálinkafőzés. Budapest : Mezőgazda Kiadó, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : kolorprint, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : kolorprint, 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

A lap 2019. május 17., 15:29-kori változata

Tartalomjegyzék

Pálinka

Írásban az első pálinkára utaló kifejezéseket az 1300-as években használták először (aqua vitae, creatum, crematura). A pálinka szlovák eredetű szó, a 17. században jelent meg.

A párlatot kezdetben sörből, borból, később gabonákból és burgonyából készítették. Pálinkának nevezték a „serfőzdékben” készült, gabonaalapú párlatokat is. A gabonafelhasználás korlátozását követően elsősorban a vadon termő gyümölcsökből főzték.

Pálinkának „a Magyarországon termett gyümölcsből, itt cefrézett, lepárolt és palackozott gyümölcspárlat nevezhető” (Európai Unió 110/2008. rendelet, LXXIII./2008. sz. pálinkatörvény). Az Európai Unión belül Magyarország eredetvédettséget kapott a pálinka név használatára.

Típusai:

Magyarországon védett eredet-megjelölésű földrajzi oltalom alatt áll:

A pálinka és a törkölypálinka 2013 óta hungarikum.

A pálinkafőzés kezdetei Békés megyében

Báró Harruckern János György 1735-ben pálinkaházat hozatott létre Gyulán. A Körösök szabályozását követően lehetőség nyílt arra, hogy a helybéliek termékeny talajon gyümölcsfákat ültessenek.

A pálinkaadót 1850. szeptember 29-én vezették be. Magyarországban 1851-ben több mint 105 ezer főzde működött, a nagyobb városok és községek saját főzdével rendelkeztek. A 19. század végére, az ipari üzemek megjelenésével csökkent a kisebb főzdék száma. A 19. század végén Békés megyében 39 pálinkafőző mester volt (1897-es adat szerint).

Berger Izsák csabai serháza

Berger Izsák regálebérlő 1850 februárjában kérvényezte a várostól, hogy az evangélikus ótemető területén sörházat és szeszgyárat (Damft-apparat) építhessen. A város támogatta a serház felállítását. Egy főzés 15 akó 30°-os pálinka előállítását tette lehetővé. A főzde mellett melléképületek (pince, istálló, darálómalom), valamint gőzfürdő is épült. A hat szobás gőzfürdő 1861-ban nyílt meg. A liget közkedvelt mulatóhellyé vált, a vendéglő az 1888-as árvízig működött.

Pálinkafőzők a 20. századi Békéscsabán

A gyula–lencsési országút mellett Lipták Mihálynak szatócsüzlete, dohányárudája, valamint pálinkafőzdéje is volt. 1906-ban Weinberger Salamon pálinkadepós saját üstjében vállalt főzést. Tevan Jakab is csabai pálinkafőző volt. Üstjét peres ügye miatt árverés útján értékesítették. A Kastélyi szőlők 6. szám alatti lakos 104 liter űrtartalmú pálinkafőző üst tulajdonosa volt. Szenes Sándor pálinkafőzőnek a Vasút és a Prónay utcai sarkán volt üzlete. Dávid Jakabnak a Ferenc József téren (Búzapiac) működött pálinkafőzdéje, fűszerkereskedése és trafikja. Az 1920-as években Fényesen és a Békéscsabai Kisgazdák Szövetkezetének Kazinczy utcai telepén működött szeszfőzde. Az 1950-es évektől a Békéscsaba és Vidéke Földművesszövetkezet központi szeszfőzdéje vállalt pálinkafőzést.

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök