Csabai-Wagner József (1888–1967)

[[Fájl:Csabai wagner jozsef portreja.jpg|bélyegkép|300px|Csabai Wagner József]]

festőművész

== Élete ==

'''[[1888]]. [[május 27.|május 27-én]] [[Mezőberény|Mezőberényben]] született'''. '''[[Békéscsaba|Békéscsabához]] való kötődése élete végéig megmaradt''', a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta. 

[[Fájl:Csabai wagner fortepan 1.jpg|bélyegkép|300px|Csabai Wagner József, Forrás: FORTEPAN]]
A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. '''Építésznek tanult''', de már az 1910-es évek végén '''sokat rajzolt és festett'''. Katonai szolgálatát Insbruckban kezdte. 1912/13-as évben 4 hónapot szolgált a 101-es gyalogezred kötelékében, Trebinjében. A háború kitörésekor a szerb, majd orosz harctérre vonult, ott több ütközetben részt vett. [[1914|1914-ben]] megbetegedett, majd segédszolgálatra helyezték vissza. Tartalékos főhadnagyi rangban szerelt le. Az 1920-as évek elejétől '''érdeklődése középpontjába a festészet került'''. Tehetségét jutalmazva [[1920|1920-ban]] '''megkapta a Békéscsaba Városi Díjat'''. [[1920]] és [[1922]] között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott [[Gyoroki (Gyurkó) Pál (1904‒1972)|Gyoroki Gyurkó Pál]] festőművész társaságában. A '20-as évek végétől Budapesten élt, ahonnan gyakran látogatott Békéscsabára és több kiállításon mutatta be műveit. A 2. világháború után Mezőtúrra költözött felesége, '''Dobos Rozália''' szülővárosába. 

[[Fájl:Temető 037.JPG|bélyegkép|300px|Csabai Wagner József és szüleinek sírja a Vasúti temetőben]]
'''[[1967]]. [[június 6.|június 6-án]] Mezőtúron hunyt el.''' Egy évvel halálát követően kiállítás nyílt képeiből. Alkotásait többek között a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] őrzi, de munkái megtalálhatóak munkái számos hazai és külföldi magángyűjteményben is.

[[Fájl:Csabai wagner fortepan 2.jpg|bélyegkép|300px|Csabai Wagner József, Forrás: FORTEPAN]]
== Munkássága ==

=== Építészet ===
Apja pályáját folytatva, építészként kezdett dolgozni. Békéscsabán több középület építéstörténetének egyes fejezete köthető a nevéhez. [[1909]]-ben tervei és kivitelezése alapján készült el a '''Fiume szálloda''' átalakítása, amely ekkor az udvar felé egy földszintes étteremmel bővült. [[1912]] őszén '''Spiegel Frigyes és Englerth Károly''' építészek tervei szerint, az ő kivitelezésében készült el a '''Vigarda''' (Jókai színház). A '''Békés Megyei Gazdasági Egyesület''' az új székházát az akkori Ferenc József téren (Szabadság tér) alakította ki. A volt '''Zsilinszky Mihály-féle ház''' (Fegyveres Erők Klubja) emeletesre építésének tervei szintén neki köszönhetők. A Fiume szállóval szemben lévő telken, 1918-19 körül, az I. világháború befejezését követően a '''Kereskedelmi Bank székházát''' tervezte. Ez az épület ma már nincs meg. A '''csabai református templomot''' szintén ő tervezte, melyet [[1912]]. [[december 12.|december 12-én]] '''Balthazár Dezső''' püspök szentelt fel. A talán legnagyobb figyelmet kapott csabai épülete a '''Közművelődés Háza''' ([[Munkácsy Mihály Múzeum]]), melynek '''tervezésére''' [[Ádám (Áchim) Gusztáv (1859–1946)|Ádám Gusztáv]] főmérnökkel közösen kapott megbízást [[1907|1907-ben]], majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett.

=== Képzőművészet ===
A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a [[Munkácsy Mihály (1844-1900)|Munkácsy]]-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. '''A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner.''' Sikereinek bizonyítékai a '''kiállítások''', melyeket '''a múzeumban és saját lakásán''' rendezett. [[1925]]. novemberében a '''műtermi kiállítás'''át Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. [[1927]]. május 8. és 15. között '''a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit'''.  A tárlatot a város kultúrtanácsnoka nyitotta meg. [[1927]]. [[október 23.|október 23-án]] '''kiállítás nyílt egy csabai műteremben''', melyet [[Korniss Géza (1888–1961)|dr. Korniss Géza]] kultúrtanácsnok és az [[Aurora-kör]] elnöke nyitott meg.  [[1928]]. júniusában '''az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt''' Gajdácsné Borbély Gizella, [[Jankay Tibor (1899-1994)|Jankay Deutch Tibor]] és Sass Árpád mellett. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika.
 
'''[[1929|1929-től]] minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon.''' Járt Itáliában, '''sikeres kiállításai voltak a fővárosban''' ([[1930|1930-ban]] a Nemzeti Szalonban, [[1932|1932-ben]] az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Még ebben az évben '''elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét''' Békés vármegye arcképcsarnoka számára, a kép leleplezésére [[1932.]] [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] került sor a vármegye közgyűlési termében. 

[[1935.]] [[március 3.|március 3-án]] '''reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában''', ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől '''Budapesten és külföldön''' (elsősorban Hollandiában) '''is nagy népszerűségnek örvendett'''. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták, évente több száz képét vitték külföldre, történt eladás Sanghaiba is. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. [[1938.]] május 22. és 29. között '''újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában.''' [[1943|1943-ban]] harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – '''megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat'''. A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már [[1945|1945-ben]] újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza.

'''Az 1940-es évek végén [[Mezőtúr|Mezőtúrra]] költözött.''' Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. [[1951|1951-től]] '''a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett'''.  [[1958|1958-ban]] a '''Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt'''.
[[1965|1965-ben]] '''a gyomai presszóban 15 darab alkotását''' - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - '''állították ki'''. Ugyanebben az évben október 3. és 24. között a múzeumi hónap keretében állították ki festményeit a Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlatvezetői feladatokat [[Mokos József (1892-1972)|Mokos József]] festőművész látta el.

== Egyéni kiállításai ==
* 1948, 1964 • Mezőtúr
* 1965, 1986 (kat.), 1988 (kat.), Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
* 1987 • Damjanich János Múzeum, Szolnok (kat.). 

== Válogatott csoportos kiállításai ==
* 1920-tól az OMKT, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Fészek Klub csoporttárlatain szerepelt, Budapest
* 1928 • Képzőművészek Vidéki Szövetsége kiállítása
* 1931-32, 1935-36, 1943 • MAPE
* '''1932 Velencei biennálé''', Velence, Olaszország
* 1940-43 • Magyar Művészetért, Budapest
* 1946 • Magyar Képzőművészetért kiállítás, Budapest
* 1961-64 • Téli Tárlat, Szolnok
* 1968 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Békés megye képzőművészete 1945-69
* 1969 • Békéscsaba-Gyula-Békés múzeumai. 

== Emlékezete ==
* [[1987|1987-ben]] '''emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum'''. 
* [[1987|1987-ben]] Szolnokon '''a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást''' festményeiből. 
* [[1988|1988-ban]] a [[Munkácsy Mihály Múzeum]] '''emlékkiállítást rendezett ''' születésének 100. évfordulójára emlékezve. 
* '''Mezőtúron utcát neveztek el róla''': [https://www.google.hu/maps/place/Mez%C5%91t%C3%BAr,+Cs.+W%C3%A1gner+J%C3%B3zsef+u.,+5400/@47.0163879,20.6013861,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4746b1ed277b49fb:0xd20dd89e456d0aac!8m2!3d47.0163879!4d20.6035748/ Cs. Wágner József utca] (a volt Kossa István utca)
* [[2008|2008-ban]] '''a Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonába került''' 117 kötetből álló '''könyvhagyatéka''' dr. Füstös Jenő ajándékozó jóvoltából.
* [[2013]]. [[május 11.|május 11-én]] Mezőtúron az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában felavatták a '''Csabai Wagner József-emléktermet'''.
* '''Mezőtúron''' egykori lakása falán [https://www.kozterkep.hu/~/22723/Csabai_Wagner_Jozsef_emlektabla_Mezotur_1989.html '''domborműves emléktábla'''] található.

== Galéria ==
<Gallery widths="300px" heights="300px">
Fájl:Csabai Wagner József.jpg|Önarckép
Fájl:Ferfi portre.jpg|Férfi portré
Fájl:Noi portre.jpg|Női portré

</gallery>

== Források ==
* Békés Megyei Népújság, 20. évf. 180. szám (1965. augusztus 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_08/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=4&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Békés Megyei Népújság, 20. évf. 222. szám (1965. szeptember 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_09/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=152&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Békés Megyei Népújság, 20. évf. 233. szám (1965. október 3.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1965_10/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=20&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Békés Megyei Népújság, 43. évf. 88. szám (1988. április 14.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_04/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=101&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Békés, 59. évf. 42. szám (1927. május 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1927/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=216&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Békés, 64. évf. 75. szám (1932. szeptember 24.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1932/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=302&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 108. szám (1927. május 13.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_2/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=200&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 128. szám (1928. június 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1928_2/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=276&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 50. szám (1935. március 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1935_1/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=225&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Békésmegyei Közlöny, 62. évf. 58. szám (1935. március 10.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1935_1/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=261&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Békésmegyei Közlöny, 65. évf. 114. szám (1938. május 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1938_2/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=200&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Csabai Wágner József. Emlékterem avatás. In: [http://www.mezotur.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=293:csabai&catid=19&Itemid=153 www.mezotur.hu] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Csabai Wágner József. In: [http://www.kieselbach.hu/muvesz/csabai-wagner-jozsef-_csabai-wagner-jozsef__7647 Kieselbach.hu] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Csabai-Wagner József. 1888–1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., 1–2. p. 
* Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve II. (39.) – „Ami csabai…” múzeumi sorozat. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. 144–145. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Korniss Géza: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 380–381. p.  (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Körösvidék, 6. évf. 266. szám (1925. november 22.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1925_11-12/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=109&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Körösvidék, 8. évf. 242. szám (1927. október 26.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1927_06-10/?query=Csabai-W%C3%A1gner%20J%C3%B3zsef&pg=263&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Kürti Katalin, Sz.: Csabai Wagner József In: [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/csabai-wagner-jozsef-4187/ artportal.hu] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Márkus György: Békés vármegye. Budapest : Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 803. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka In: A Békés Megyei Múzeumok közleményei 28. szerk.: N. Varga Éva, Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_28/?query=%22csabai-wagner%20j%C3%B3zsef%22%2B1967&pg=381&layout=s 378. p.] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800–1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged : Seregélyi Gy., 1988. 108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Új Néplap, 3. évf. 243. szám (1992. október 14.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzolnokMegyeiNeplap_1992_10/?query=%22csabai-wagner%20j%C3%B3zsef%22%2B1967&pg=175&layout=s 16. p] (Látogatva: 2017. 07. 27.)
* Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. 454. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Kapcsolódó irodalom ==
* Békés vármegye. sajtó alá rend. Madarász Gyula ; szerk. Márkus György. - Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai Wagner József : a mezőtúri festő. szerk.: Dobókői Krisztina, Ván Hajnalka. Békéscsaba : Ando György, 2018. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Csabai Wagner József képi emlékezete. szerk.: Ván Hajnalka. Békéscsaba : Ando György, 2017. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Kissné Mikes Éva: Festők, faragók, népművészek a Berettyó partján. Mezőtúr: Önkormányzat, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története : 1899-1979. Békéscsaba: Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1979. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

== Külső hivatkozások ==
*[http://www.mkskft.hu/mesv/index.php?option=com_content&view=article&id=56:csabai-wagner-jozsef-terem&catid=34:kultura&Itemid=65 Csabai Wagner József Terem] In: Mezőtúr és vidéke (Látogatva: 2017.09.27.)
*[http://konyvtar.mezobereny.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&stype=1&stype2=&menuparam5=125&heaAdat=136 Csabai-Wágner József a mezőberényi helyismereti adatbázisban]
*[http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam3=144&menuparam11=194&type=11 A Munkácsy Mihály Múzeum könyvtárának története] (Látogatva: 2017.09.27.)

[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Mezőberény]]
[[Kategória:Mezőtúr]]
[[Kategória:Építészek]]
[[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]