Csabai-Wagner József (1888–1967)

A BékésWiki wikiből

A lap 2017. július 27., 19:25-kori változata

festőművész

Élete

1888. május 27-én Mezőberényben született. Bár élete jelentős részét itt töltötte, Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt, a Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.

A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, egyetemi végzettséget a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett. Építésznek tanult, de már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a Munkácsy Mihály Múzeum épülete, melynek tervezésére - Áchim Gusztáv főmérnökkel - a várostól kapott megbízást 1907-ben, majd építésvezetőként a kivitelezésben is részt vett. Az 1920-as évek elejétől érdeklődése középpontjába a festészet került. Tehetségét jutalmazva 1920-ban megkapta a Békéscsaba városi díjat. 1920 és 1922 között folytatta tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában.

A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és csabai lakásán rendezett. 1925. novemberében a műtermi kiállítását Kovacsics Dezső főispán is megtekintette. 1927. május 8. és 15. között a debreceni városháza közgyűlési termében állították ki képeit. A tárlatot a város kulturtanácsnoka nyitotta meg. 1927. október 23-án kiállítás nyílt egy csabai műteremben, melyet dr. Korniss Géza kulturtanácsnok és az Aurora-kör elnöke nyitott meg. Az Alföldi Művészek Egyesülete szegedi kiállításán is a kiállítók között volt Gajdácsné Borbély Gizella, Jankay Deutch Tibor és Sass Árpád mellett 1928. júniusában. Wagner pasztelljeinek érzelmekben gazdag színeit és tájait emelte ki a kritika.

1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon. Járt Itáliában, sikeres kiállításai voltak a fővárosban (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. 1932-ben elkészítette Ambrus Sándor főispán arcképét Békés vármegye arcképcsarnoka számára. Az olajfestmény 1931 és 1932 között készült el. A leleplezésére 1932. szeptember 29-én került sor a vármegye közgyűlési termében.

1935. március 3-án reprezentatív kiállítás nyílt alkotásaiból a Kultúrpalotában, ahol több festményét meg is vásárolták a csabaiak. Az 1930-as évektől Budapesten és külföldön (elsősorban Hollandiában) is nagy népszerűségnek örvendett, évente több száz képét vitték külföldre. Festményeit a gazdasági nehézségek ellenére is előszeretettel vásárolták (történet eladás Sanghaiba is). Sikerének titka az lehetett, hogy „Wagnernek sikerült megtalálni azt a harmóniát a színek és a vonalak világában, amire a mai nyugtalan embernek szüksége van”. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. 1938. május 22. és 29. között újabb kiállítása nyílt a Kultúrpalotában.

Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött. Itt alkotómunkája mellett tanárként is tevékenykedett a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Meghatározó szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében, de tevékenysége kiterjedt a helyi néprajzi gyűjtésre is. 1951-től a mezőtúri Képzőművészeti Kör vezetője lett. 1943-ban harmadik csabaiként – Vidovszky Béla és Mazán László után – megkapta a Halmos Izidor-életképdíjat. A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért csak vissza. 1958-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt.

1965-ben a gyomai presszóban 15 darab alkotását - melyek között találunk szénrajzokat, tusrajzokat, pasztellképeket, monotypiákat és temperákat - állították ki. (Csendes öböl - monotypia, Hagymaszedők – monotypia, Túri utca - tusrajz). Ugyanebben az évben a múzeumi hónap keretében festményeit október 3. és 24. között kiállították a Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlatvezetői feladatokat Mokos József festőművész látta el.

1967. június 6.-án Mezőtúron hunyt el. Egy évvel halálát követően a múzeumban nyílt kiállítás képeiből. Alkotásait a debreceni Déri Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi.

Egyéni kiállításai

• 1948, 1964 • Mezőtúr
• 1965, 1986 (kat.), 1988 (kat.), Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
• 1987 • Damjanich János Múzeum, Szolnok (kat.).

Válogatott csoportos kiállításai

• 1920-tól az OMKT, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Fészek Klub csoporttárlatain szerepelt, Budapest
• 1928 • Képzőművészek Vidéki Szövetsége kiállítása
• 1931-32, 1935-36, 1943 • MAPE
• 1940-43 • Magyar Művészetért, Budapest
• 1946 • Magyar Képzőművészetért kiállítás, Budapest
• 1961-64 • Téli Tárlat, Szolnok
• 1968 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Békés megye képzőművészete 1945-69
• 1969 • Békéscsaba-Gyula-Békés múzeumai.

Emlékezete

• 1987-ben emlékkiállítást szervezett a szolnoki múzeum.

• 1988-ban emlékkiállítást rendezett a Munkácsy Mihály Múzeum születésének 100. évfordulójára emlékezve. 1987-ben Szolnokon a Damjanich Múzeumban rendeztek emlékkiállítást festményeiből.

• Mezőtúron utcán neveztek el róla: Cs. Wágner József utca (a volt Kossa István utca)

Források

• Békés Megyei Népújság, 20. évf. 180. szám, 1965. augusztus 1. 5.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Békés Megyei Népújság, 20. évf. 222. szám, 1965. szeptember 21. 5.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Békés Megyei Népújság, 20. évf. 233. szám, 1965. október 3. 5.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Békés Megyei Népújság, 43. évf. 88. szám, 1988. április 14. 6.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Békés, 59. évf. 42. szám, 1927. május 25. 3.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Békés, 64. évf. 75. szám, 1932. szeptember 24. 3.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Békésmegyei közlöny, 54. évf. 108. szám, 1927. május 13. 3.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Békésmegyei közlöny, 55. évf. 128. szám, 1928. június 7. 3.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Békésmegyei közlöny, 62. évf. 50. szám, 1935. március 1. 2.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Békésmegyei közlöny, 62. évf. 58. szám, 1935. március 10. 2.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Békésmegyei közlöny, 65. évf. 114. szám, 1938. május 21. 3.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., 1-2.p
• Csabai Wágner József In. Kieselbach.hu (Látogatva: 2017.07.27.)
• Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve II. (39.) – „Ami csabai…” múzeumi sorozat. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 21.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. 144-145.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 380-381. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Körösvidék, 6. évf. 266. szám, 1925. november 22. 2.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Körösvidék, 8. évf. 242. szám, 1927. október 26. 2.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvm. Monográfiája Szerk., 1936. 803.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Merényi-Metzger Gábor: A gyula vármegyeháza egykori arcképcsarnoka In. A Békés Megyei Múzeumok közleményei 28. szerk.: N. Varga Éva, Szatmári Imre. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. 378.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkotó festő- és grafikusművészekről. Szeged: Seregélyi Gy., 1988. 108.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Sz. Kürti Katalin: Csabai Wagner József In. artportal.hu (Látogatva: 2017.07.27.)
• Új Néplap, 3. évf. 243. szám, 1992. október 14. 16.p (Látogatva: 2017.07.27.)
• Zádor Anna és Genthon István: Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1965. 454.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár