Csabai-Wagner József (1888–1967)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Csabai-Wágner József (1888-1967) lapot átneveztem Csabai-Wagner József (1888-1967) névre: Wágner helyeswn Wagner)
(Név és kategória javítása)
12. sor: 12. sor:
A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már [[1945]]-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért vissza. [[1958]]-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt, '''[[1965]]-ben önálló tárlata volt a Munkácsy Mihály Múzeumban''', majd '''halála (Mezőtúr, [[1967]]. [[június 6.]]) után egy évvel szintén a múzeumban nyílt kiállítás képeiből'''.  
A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már [[1945]]-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért vissza. [[1958]]-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt, '''[[1965]]-ben önálló tárlata volt a Munkácsy Mihály Múzeumban''', majd '''halála (Mezőtúr, [[1967]]. [[június 6.]]) után egy évvel szintén a múzeumban nyílt kiállítás képeiből'''.  
-
'''Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége.''' Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Csabai-Wágner József nevét csupán a művészek és a szakemberek szűkebb köre ismeri, városunkban is feledésbe merült. '''[[1988]]-ban emlékkiállítást rendeztek tiszteletére a Munkácsy Mihály Múzeumban.'''
+
'''Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége.''' Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Csabai-Wagner József nevét csupán a művészek és a szakemberek szűkebb köre ismeri, városunkban is feledésbe merült. '''[[1988]]-ban emlékkiállítást rendeztek tiszteletére a Munkácsy Mihály Múzeumban.'''
== Katalógus ==
== Katalógus ==
-
* Csabai-Wágner József. 1888-1967. Emlékkiállítás Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., p. 14.
+
* Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., p. 14.
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* Csabai-Wágner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., p. 1-2.
+
* Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988., p. 1-2.
-
* Csabai-Wágner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988. Címlap (Kép)
+
* Csabai-Wagner József. 1888-1967. Emlékkiállítás. Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum. 1988. Békéscsaba: 1988. Címlap (Kép)
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. p. 144-145.
* Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 4. köt. Budapest: Akadémiai K., 1994. p. 144-145.
* Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 380-381.
* Korniss Géza: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 380-381.
33. sor: 33. sor:
[[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Festőművészek]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

A lap 2017. július 26., 16:49-kori változata

festőművész

Mezőberényben született 1888. május 27-én. Bár élete jelentős részét itt töltötte, Békéscsabához való kötődése élete végéig megmaradt. A Csabai előnevet Budapestre költözésétől használta.

A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte, a műegyetemet Budapesten. Építésznek tanult, de már az 1910-es évek végén sokat rajzolt és festett Békéscsabán és környékén. Építészeti tevékenységének emlékét őrzi a Munkácsy Mihály Múzeum épülete, melynek tervezésére - Áchim Gusztáv főmérnökkel - a várostól kapott megbízást 1907-ben, majd a kivitelezésben is részt vett mint építésvezető. Az 1920-as évek elején cserélte fel szakmáját a festőecsettel. 1921-22-ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede tanítványa volt. Visszatérve Békéscsabára a múzeum épületében dolgozott Gyoroki Gyurkó Pál festőművész társaságában.

A város művészetének tendenciáit ekkor elsősorban a Munkácsy-hagyomány, másodsorban a nagybányaiak öröksége és a szolnokiak hatása, de leghatározottabban a kialakulóban lévő polgárság "provinciális-konzervatív" ízlése határozta meg. Ezek a tényezők irányították a művészek témaválasztását. Megrendelésre elsősorban portrékat festettek. A másik kedvelt műfaj a tájkép volt, amelynek legkiemelkedőbb művésze ekkor Békéscsabán Csabai-Wágner. Sikereinek bizonyítékai a kiállítások, melyeket a múzeumban és csabai lakásán rendezett. 1929-től minden évben bemutatkozott a helyi gyűjteményes tárlatokon. Járt Itáliában, sikeres kiállításai voltak a fővárosban (1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1932-ben az Ernst Múzeumban), továbbá 1932-ben szerepelt a velencei biennálén is. Első önálló tárlatát 1935-ben rendezte, a másodikat 1938-ban, akkor már mint Budapesten élő művész.

Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött. Itt alkotómunkája mellett tanárként is dolgozott a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Jelentős szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében és a helyi néprajzi gyűjtésben is.

A II. világháború alatt kapcsolata Békéscsabával átmenetileg megszakadt, de már 1945-ben újra szerepelt a békéscsabai képzőművészek tárlatán. Ezután családi és baráti látogatásokra és kiállításokra tért vissza. 1958-ban a Tiszántúli Képzőművészeti II. Vándorkiállításon vett részt, 1965-ben önálló tárlata volt a Munkácsy Mihály Múzeumban, majd halála (Mezőtúr, 1967. június 6.) után egy évvel szintén a múzeumban nyílt kiállítás képeiből.

Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Műveit - melyek többségükben pasztellek, rajzok - derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Csabai-Wagner József nevét csupán a művészek és a szakemberek szűkebb köre ismeri, városunkban is feledésbe merült. 1988-ban emlékkiállítást rendeztek tiszteletére a Munkácsy Mihály Múzeumban.

Katalógus

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök